Nagyvilág

Putyin a terrorizmus támogatásával vádolja Amerikát

Az orosz elnök szerint az Egyesült Államok a csecsenek pártját fogta. A birodalom fennmaradása miatt kellett veszniük a lázadókak.

Kétórás film készült a hatalomra kerülésének tizenötödik évfordulóját ünneplő Vlagyimir Putyinról a Rosszija 1 állami televíziós csatornán. “Az elnök című alkotásban a Putyin szájából elhangzó legerősebb állítás: orosz titkosszolgálati információk vannak arról, hogy annak idején az észak-kaukázusi szeparatisták és az amerikai speciális szolgálatok “közvetlen kapcsolatba léptek egymással”. Vagyis, az oroszok olyan beszélgetéseket hallgattak le a 2000-es évek elején, amelyek Putyin szerint azt bizonyítják, hogy Washington támogatta a terrorizmust.

Putyin állítja, ő minderről értesítette az Egyesült Államok akkori elnökét, aki azt ígérte, számon kéri a titkosszolgálatokon a terroristák támogatását. Tíz nappal később az orosz titkosszolgálat, az FSZB vezetői levelet kaptak Washingtonból, amelyben az amerikaiak közölték velük: “Tartjuk és tartani  fogjuk a kapcsolatot az összes orosz ellenzéki erővel. Úgy gondoljuk, hogy ehhez jogunk van.”

A birodalom miat vesztek a csecsenek

Vlagyimir Putyin a filmben megengedhetetlennek nevezte, hogy “politikai vagy geopolitikai kérdések” megoldása végett terroristákat támogassanak. “Soha és sehol sem szabad még csak megpróbálni sem, hogy ilyen célokra terroristákat használjanak fel, mert ha az egyik helyen támogatják őket, másutt fognak felbukkanni, és mindenképpen arra mérnek csapást, aki tegnap támogatta őket.”

Putyin azzal indokolta az 1999 augusztus végén megkezdett második csecsenföldi háborút, hogy az Oroszországi Föderáció a szétesés határán volt, és nem maradt más hátra, mint leszámolni a terrorizmussal. Megjegyezte, a titkosszolgálati jelentések alapján, amelyek szerint a “nemzetközi terroristák történelmi lehetőséget láttak a Kaukázus Oroszországtól elszakítására”, világossá vált számára: vagy megtartják Észak-Kaukázust, „vagy soha többé nem lesz esélyünk arra, hogy megőrizzük a Szovjetunió széthullása után maradt Oroszországi Föderáció egységét”.

Az 1994 és 1996 között pusztító első csecsenföldi háborút követően, a csecsen szeparatistáknak tulajdonított oroszországi terrorcselekmények nyomán Moszkva 1999-2000 nyitott újabb véres harcot az Észak-Kaukázusban. Egyes szakértők szerint a háború csak évekkel később ért véget, és a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások gyakorlatilag szabad kezet adtak Oroszországnak, mely a csecsen háborúkat attól kezdve a nemzetközi terrorizmus elleni harcnak tüntette fel.

Putyini karrier

Vlagyimir Putyint, a szovjet állambiztonság (KGB) egykori tisztjét és utódja, az FSZB egykori igazgatóját 2000. március 26-án választották meg államfőnek, majd május 7-én iktatták be tisztségébe. 2004-ben még magabiztosabb győzelmet aratott, és maradt az elnöki poszton. 2008 és 2012 között Dmitrij Medvegyev elnökség alatt Putyin lett a kormányfő, majd a 2012. márcusi elnökválasztáson aratott győzelmével az év május 7-én visszavette az államfői tisztséget.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint Putyinnak a választásra jogosultak közötti népszerűsége ismét rekordszintre emelkedett Oroszországban, elérte a 76 százalékot. Egy éve még 64 százalékon állt az elnök támogatottsága.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik