Izrael területe 20 770 négyzetkilométer, Magyarország területének kevesebb, mint negyede, és mivel a zsidó hagyomány csak az örök sírhelyet ismeri, egyre súlyosabb gondot jelent a települések temetőiben a helyhiány. Ennek megoldására állami támogatással megkezdték a többszintes temetkezési helyek kialakítását.
A temetői válság miatt az izraeli rabbinátus is elfogadta, kósernek nyilvánította az emeletes temetést, a sírhelyeknek otthont adó épületek felhúzását a temetőkben – ismertette a haaretz.com izraeli portál. „Nem ésszerű, hogy a magas lakóházakban egymás fölött élünk, halálunkban pedig +villákhoz+ jutunk. Ha egyszer életünkben elfogadtuk, akkor halálunkban megtehetjük, hogy egymás fölött nyugodjunk” – magyarázta a jelenséget Túva Szagív építész.
A Tel-Aviv külvárosában fekvő százötven hektáros Jarkon temető már majdnem betelt száztíz-ezer sírhellyel, de az oda tervezett harminc, magasba szökő építménynek köszönhetően képes lesz további huszonöt évre megoldani a város lakóinak eltemetését. Már el is készült az első, huszonkét méter magas emeletes épület, amelynek minden egyes szintjén sírokat helyeznek el. Az egyes szinteken növényekkel borított teraszokat is kialakítottak.
Izraelben évente harmincötezer halott eltemetését kell megoldani, amit az állam díjmentesen biztosít. A temetkezési szent egylet, a „hevra kadisa” ingyen ad minden zsidónak sírhelyet, de arra is van mód, hogy valaki előre megvásároljon egy sírhelyet – például szerettei sírja mellett -, bár a frekventáltabb temetőkben már többé-kevésbé elfogytak a helyek.
Házastársaknál, közeli családtagoknál már bevett gyakorlat, hogy egy-egy sírba több szinten több halottat temetnek el. Jeruzsálemben néhány éve a hegyoldalban kialakítottak egy temetkezési falat a helyzet enyhítésére.
Nehézséget jelentett az emeletes “temető-házak” megtervezésekor, hogy a zsidó vallási szabályok szerint minden egyes halottat saját por és földrétegbe kell helyezni. Ezt úgy oldják meg, hogy földet hordanak az emeletekre. Az ilyen építmények afféle “mesterséges barlangként” még közelebb is állnak az ókori zsidó hagyományhoz – vélekedett Jákov Rúza rabbi, a temetkezési egylet ultra-ortodox szakértője.
„Régen barlangot ástak eleink a hegyekbe, ma pedig hegyet építünk a mesterséges barlangokból” – fogalmazott. Az ötlet a támogatói szerint természetbarát, fenntartható és a látogatók számára is elfogadható. Ennek ellenére egyelőre jelentős az izraeliek ellenállása az ilyen helykímélő megoldásokkal szemben. Ezért a jövőben is lehetővé teszik a tradicionális temetkezést, noha távolabbi temetőkben és fizetségért.
