Orbán Viktor először a – Fideszt is magába foglaló – Európai Néppárt csúcstalálkozójára megy, majd a visegrádi országok – Csehország, Lengyelország, Szlovákia – miniszterelnökeivel egyeztet.
Nincsenek új nevek a kalapban
Az előzetes program szerint délután négy órakor kezdődik az EU-csúcs, vagyis az uniós tagországok vezetőinek munkaülése, majd munkavacsorája, amelyen az unió legfőbb tisztségviselőinek kiválasztásán túl az ukrajnai válság is téma lesz – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár pénteken az MTI-vel.
Az Európai Bizottság következő elnökének júliusi megválasztását követően a többi uniós csúcspozíció betöltéséről dönthetnek, és külpolitikai kérdésekről, az ukrajnai konfliktusról, az iraki és a közel-keleti helyzetről is tárgyalnak szombati rendkívüli csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- illetve kormányfői.
A kinevezéseket illetően brüsszeli körökben a csúcstalálkozót megelőző napokban az a közvélekedést, hogy továbbra is Federica Mogherini olasz külügyminiszter a legesélyesebb arra, hogy Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő utóda, az uniós diplomácia új irányítója és egyben a bizottság alelnöke legyen. Így volt ez már júliusban is, ám az akkori csúcstalálkozón egyes, főleg keleti tagállamok olyan vehemensen ellenezték Mogherini kinevezését, hogy emiatt nem sikerült dönteni a kinevezések kérdéséről.
Egy, az egyeztetéseket ismerő, neve mellőzését kérő forrás szerint a tagállamok vezetőinek nagyjából most is hasonló körülmények között kell megtalálniuk a megoldást, mint júliusban. Nincsenek új nevek a kalapban, ám az azóta eltelt hetekben volt idejük megemészteni a dolgokat, így most nagyobb az esély a megállapodásra, annál is inkább, mert a legutóbbi tanácskozáson kötelezettséget vállaltak arra, hogy ebben a kérdésben az Európai Tanács szombat délután kezdődő ülésén meghozzák a végső döntést.
Az eurócsúcs is elnököt kap
Mogherini brüsszeli információk szerint akkor kaphatja meg a külügyi főképviselői széket, ha Herman Van Rompuy utódául az Európai Tanács élére egy lengyel vagy egy balti politikust választanak meg. Donald Tusk lengyel miniszterelnök neve merül fel a legtöbbször, a lengyel kormány pedig el is ismerte, hogy a kormányfő fontolgatja, hogy éljen-e ezzel a lehetőséggel. Valdis Dombrovskis korábbi lett kormányfő, valamint Andrus Ansip volt észt miniszterelnök is szóba került a posztra, ahogy a korábban az Európai Bizottság elnöki posztjára is esélyesnek tartott, de ez irányú ambícióit váltig tagadó dán kormányfő, Helle Thorning-Schmidt nevét is felkapta a sajtó.
A névtelenséget kérő diplomata emlékeztetett, hogy az Európai Tanács elnökével párhuzamosan, a fiskális paktum értelmében az eurócsúcsnak is elnököt választanak, ám ez jó eséllyel egy és ugyanaz az ember lesz, függetlenül attól, hogy olyan országból érkezik-e, amelynek pénzneme az euró.
Az Európai Tanács elnökének megbízatása két és fél évre szól, a külügyi főképviselőt pedig a bizottság mandátumával megegyező időtartamra, öt évre választják. Előbbi feladata az állam- illetve kormányfők üléseinek megszervezése, lebonyolítása, a munka gördülékenységének szavatolása, a konszenzusteremetésre való törekvés. Herman Van Rompuy pár hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy az Európai Tanács elnöke olyasvalaki kell legyen, aki képes háttérbe szorítani a saját személyiségét, nem az egóját hangsúlyozza, hanem a kompromisszum kidolgozásán dolgozik. A külügyi főképviselő feladata, hogy elnököljön a külügyminiszterek tanácsának ülésén, s koordinálja és érvényesítse a közös kül- és biztonságpolitikát.
Szankciók jöhetnek
A külpolitikai kérdések tekintetében kiemelt helyen szerepel az ukrajnai válság, a név nélkül nyilatkozó diplomata pedig úgy vélte, hogy ha megerősítést nyer, hogy a válság súlyosbodott, és valóban orosz egységek vannak Ukrajnában, akkor az Európai Tanács a szankciók szigorításának elrendeléséről dönthet.
Ezen a téren a diplomata szerint elképzelhető a július végén elfogadott, négypilléres, az olajipart, a tőkepiacokat, a katonai és kettős felhasználású termékeket érintő intézkedések bővítése, vagy újabb szektorok bevonása a szankciók körébe. A forrás arra is kitért, hogy egyelőre nem állnak rendelkezésre kiértékelt adatok arról, hogy az augusztus 1-jén elrendelt gazdasági szankciók milyen gazdasági hatással jártak Oroszországra illetve az unió tagállamaira nézve, ahogyan még az orosz válaszlépések hatása sincs számszerűsítve.
