A South China Morning Post című hongkongi lap hétfői beszámolója szerint a népszavazást kezdeményezők két vezetőjét és három aktivistáját őrizetbe vették, a hétnaposra tervezett voksolás öt szavazóhelyiségét a nyitástól számított néhány órán belül bezárták. A 600 ezres városban addigra több mint négyezren nyilvánítottak véleményt. Az őrizetbe vettek között voltak az Új Makaó Szövetség és a Nyílt Makaói Társadalom nevű szervezetek vezetői. Később valamennyiüket szabadon engedték.
A szervezők – hasonlóan a szomszédos Hongkongban júniusban tartott szavazáshoz – arra várták a választ, hogy a lakosság milyen arányban támogatná a kormányzó közvetlen megválasztását, a következő, 2019-es választáskor. A személyes adatok védelmének makaói irodája törvénytelennek nevezte a személyes információk begyűjtését egy “úgynevezett népszavazás céljából”. Hozzátették, a hatóságok csupán a szervezőket teszik felelőssé az adatgyűjtésért, a magánszemélyek jogosultak bárkinek megadni adataikat.
A volt portugál enklávé, amely 1999-ben került vissza Kínához, azóta a pekingi kormány alá rendelt, a hongkongihoz hasonló, különleges státuszt élvez. Hongkongban a “Foglald el a központot!” engedetlenségi mozgalom által szervezett, szintén nem hivatalos júniusi népszavazáson – amelyet a kínai média inkább közvélemény-kutatásnak minősített – több mint 330 ezren azzal értettek egyet, hogy a kormányzójelölt személyére a hivatalos jelölőbizottság mellett a közvélemény képviselői és a pártok is javaslatot tehessenek.
Peking azonban már többször kifejezésre juttatta, hogy elutasítja jelöltállítás jogáért harcolók követelését, és úgy véli, a szervezett megmozdulások mögött külföldi befolyásolási törekvések és érdekek húzódnak meg.
Az illetékes politikusok azt hangoztatják, hogy a város érvényben lévő alaptörvényével összhangban ragaszkodni fognak ahhoz, hogy egy nagy létszámú, különböző társadalmi rétegeket és érdekcsoportokat képviselő jelölőbizottság állítson majd jelöltet vagy jelölteket a különleges közigazgatású Hongkongban és Makaón egyaránt.
