Az ukrán főváros központját mai napig is „belakó” tüntetők maradékának aggódó és figyelő szemeinek kereszttüzében szombaton vette kezdetét végre a február végén lecsengett Európa-párti forradalom során felhalmozott gépkocsiabroncs-hegyek és szeméthalmok eltakarítása a Függetlenség teréről – a tulajdonképpeni Majdanról – és a vele szomszédos Európa térről.
Bár Vitalij Klicsko polgármester a választási programjában a barikádok teljes felszámolását ígérte, a riói favellák nyomorát idéző sátor- és bódétáborok máig is kitartó buckalakóinak fenyegetőzése nyomán némileg visszakoznia kellett az új kijevi városvezetésnek.
Áldatlan állapotok
A barikádok őreinek máig is kitartó „kemény magja” jórészt vidékről felköltözött hajléktalan, sőt a katonai sátrak egy részében azóta az ország legeldugottabb zugaiból származó népes roma családok vertek tanyát. Sokan közülük muzeális fegyvereket is viselnek, önmagukat a Majdan Önvédelmi Csapatának tagjaiként aposztrofálják, s bár szívesen fogadják és kalauzolják a pénzes katasztrófaturistákat, a sajtó munkatársaival szemben egyre ellenségesebben viseltetnek.
Klicsko és csapata ezeket az áldatlan állapotokat kívánta felszámolni, ám rövidesen belátta, hogy a közvélemény egy része még mindig támogatja a majdanos forradalom fentiekben leírt árnyékának fennmaradását, mely részint mementóként szolgál, másrészt pedig bármikor újból életre kelthető, ha azt a belpolitikai széljárás úgy kívánja.
Ígéret szerint…
A fővárosi kommunális és köztisztasági vállalatok munkásai, exkavátorai és teherautói tehát a vonatkozó kompromisszumos megállapodás értelmében csak úgy foghattak hozzá a szeméthegyek, abroncsok és felhalmozott kockakövek eltakarításának, hogy előzőleg megígérték: az elavult kézműves eszközökkel emelt úttorlaszokat a harmadik évezred civilizációs elvárásainak megfelelő, modern betonelemekre cserélik ki, az elrongyolódott sátrak és bádogbódék helyébe pedig komfortos lakókonténereket hoznak. Mármint hogy az ígéret szerint…
