„Nem élhetünk más pénzén”
Orbán Viktor Európa válaszút előtt című beszédében az Európa jövőjét meghatározó kérdések között említette, hogy “Európában nem élhetünk más pénzén”. Senki sem reménykedhet abban, hogy valaki más pénzén győzi le saját gazdasági bajait – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarország ezért idő előtt visszafizette az IMF-hitelt, adósságféket vezetett be, csökkenti az államadósságot, és nem engedi a hiányt az európai szint fölé.
Az európai versenyképesség jövője szempontjából az olcsó energiát nevezte a legfontosabb kérdésnek. “A mai rendszer vereségre ítél bennünket (…). A jövő Európájában az energiaárakat radikálisan le kell szorítani” – jelentette ki a kormányfő, aki szerint az energiaárak leszorításához képest minden más, egyébként fontos szabályozási kérdés csak másodlagos.
A keresztény kultúra, és a heteroszexuális család
A kontinens előtt álló kérdések között beszélt a demográfiai helyzetről is, kijelentve: a konfliktusokkal fenyegető tömeges bevándorlással nem lehet megoldani a problémát. “A történelem megmutatta, hogy az olyan civilizációk, amelyek nem képesek biológiailag fenntartani magukat, el fognak tűnni” – figyelmeztetett, jelezve ezért: Európának a demográfiai problémák természetes kezelését kell előnyben részesítenie.
Szólt emellett arról, hogy az európai politikának jobban kellene tisztelnie a nemzeteket, csakúgy, mint a keresztény kultúrát. Orbán Viktor megerősítette azt az álláspontját, hogy a keresztény Európában a család egy férfi és egy nő kapcsolatán alapuló együttélési forma.
Orbán ma, Berlinben
Kép: Orbán Viktor / Facebook
Nem ostobaságot képviselnek
Tíz éve “azt kértük a Nyugattól, segítse Közép-Európának a Nyugathoz való visszacsatlakozását. (…) Ma azt várjuk, a Nyugat fogadja el (…), hogy Közép-Európának és benne Magyarországnak is van saját javaslata, ajánlata egész Európának” – magyarázta a miniszterelnök. Azt várjuk – folytatta -, hogy a Nyugat fogadja el: “amit mi képviselünk, az nem ostobaság, nem unortodoxia, hanem Közép-Európa gondolata”. Az idő bebizonyította: a közép-európai államok Európához csatlakozása közös sikertörténet – mondta, úgy fogalmazva: Közép-Európa nem köztes Európa többé, hanem a kontinens okkal megbecsült régiója, amely az európai gazdasági növekedési motorja lesz.
Kitért az egy hónappal ezelőtti magyarországi parlamenti választásra is, úgy értékelve, hogy azon elsöprő fölénnyel győzött az európai közép. Nem a szélsőségek – sem a bal, sem a jobb -, hanem a közép kapott felhatalmazást a folytatásra, “a középnek van parlamenti kétharmada” – mondta a kormányfő. Kifejtette: mivel “a vízállás változó, ezért a politikában sohasem az a kérdés, milyen magas (…) a szélsőségek vízállása, hanem az a kérdés, milyen magasak a gátak. Magyarországon az európai együttműködésre, az emberi méltóságra, a gazdasági ésszerűségre épülő politika magas gátakat húzott, ezért stabil Magyarország”.
“Nem azt mondom, hogy amit Közép-Európa és azon belül Magyarország csinál, azt érdemes követni másoknak. (…) De azt azért állítom, hogy az, ami Közép-Európában és azon belül Magyarországon történik, érdemes a tanulmányozásra” – zárta szavait.
Nem örültek Orbánnak
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a magyar-német kormányzati kapcsolatokról írt Orbán Viktor berlini útja kapcsán. A konzervatív lap Hűvös hangulat címmel közölte az összeállítást, amely szerint Berlinben “visszafogott örömmel” várták Orbán Viktort. Felidézték, hogy a WDR Europa Forum nevű tanácskozáson – amelyen a miniszterelnök csütörtökön felszólal – egy éve jegyezte meg Merkel kancellár, hogy “nem kell rögtön a lovasságot küldeni” (Magyarország ellen – a szerk.), mire Orbán Viktor egy rádióinterjúban azt mondta, hogy „a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek”, ami “nem volt jó ötlet”. (A magyar kormányfő kijelentését akkor több német politikus is bírálta – a szerk.)
A FAZ hozzátette, ehhez hasonló “mélyütések” most nem várhatók, de a témák között lehet a második világháborús áldozatok emlékművének ügye. Ugyanakkor a lapnak Prőhle Gergely azt mondta: ez nem lesz fontos téma, az pedig “szándékos félreértés”, hogy Magyarország nem vállalja a holokausztban viselt felelősséget. Berlin értékeli a magyarországi stabilitást, javul a német befektetők hangulata – tette hozzá az uniós kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes külügyi államtitkár.
A cikk szerint a kormányzati kapcsolatok “nem különösebben meghittek”, de Berlin abból indul ki, hogy “együttműködünk a magyar kormánnyal” azokban az ügyekben, amelyekben “felkínálkozik, vagy akár tolakszik, mint például az ukrajnai válság”. Angela Merkelnek a német konzervatívok vezetőjeként sincs “szüksége vitára” arról, hogy kizárják-e a Fideszt az Európai Néppártból, amelynek “valószínűleg minden szavazatra szüksége lesz, hogy maga mögé utasítsa a szociáldemokratákat az európai parlamenti választáson”.
Belga lap Sneider támogatásáról
Közben Sneider Tamás parlamenti alelnökké választásáról írt Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja. A La Libre Belgique megjegyezte, hogy miután korábban több bírálat érte a “populista” Orbán Viktort “nemzeti konzervatív” pártjának a jogállamiság elleni támadásai miatt, Magyarország határozottan “rossz útra tért”, amikor a parlament egyik alelnökévé választotta a “kétes megítélésű, szélsőjobboldali” Jobbik politikusát, Sneider Tamást, aki saját pártjának képviselői mellett a Fidesz-frakció szinte teljes támogatását is megkapta. A lap kitér arra is, hogy a “nyíltan antiszemita és idegengyűlölő” Jobbikot a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére, Marine Le Pen is páriának tekinti.
