Vjacseszlav Ponomarjov, a város önjelölt szeparatista polgármestere vasárnap – helyi idő szerint – dél körül találkozott azokkal a közvetítőkkel, akiket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) küldött a térségbe.
Kijelentette, a foglyok elengedésének alapvető feltétele, hogy engedjék el a kijevi hatóságok által őrizetbe vett szakadár társaikat. Szólt arról is, hogy emberei szombat éjjel elfogták az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) három tisztjét, akik Horlivka város közelében készültek egy műveletre az oroszbarát erők ellen. Őket “hadifoglyoknak” tekintik.
Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál tájékoztatása szerint külföldi újságíróknak a szakadárok megmutatták vasárnap a foglyul ejtett megfigyelőket. A sajtó munkatársai a Twitter közösségi portálon azt írták, hogy az EBESZ-tagállamok megfigyelői jól vannak, a fogva tartásuk során nem szenvedtek sérüléseket. A misszió egyik tagja a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy nem tekintik magukat foglyoknak, hanem Ponomarjov “vendégei”. Hozzátette viszont, hogy nem tudja, mikor és milyen feltételek mellett engedik őket szabadon.
Egy svéd állampolgárságú megfigyelőt egészségi állapotára hivatkozva később elengedtek, ő vasárnap kora este két EBESZ-tárgyaló kíséretében elhagyhatta az Ukrán Biztonsági Szolgálat szlovjanszki részlegét.
Az SZBU vasárnap megerősítette, hogy munkatársait fegyveresek foglyul ejtették a Donyeck megyei Horlivkában. Az SZBU sajtóközpontjának közlése szerint a biztonsági szolgálat tagjainak az lett volna a feladata, hogy elfogjanak egy orosz állampolgárt, akit Volodimir Ribak horlivkai városi képviselő brutális meggyilkolásában való részvétellel gyanúsítanak. Fegyveresek támadtak viszont rájuk, megakadályozták őket feladatuk végrehajtásában és foglyul ejtették őket.
Julija Timosenko volt miniszterelnök vasárnap az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában úgy vélte, hogy Oroszországnak az Ukrajna keleti felében véghezvitt agresszív cselekedetei miatt alapvető változás ment végbe az ország NATO-csatlakozásáról az ukrán közgondolkodásban. Emellett nyomatékosította arról szóló véleményét, miszerint hazájának csatlakoznia kell a katonai szövetséghez, hogy meg tudja védeni magát Oroszország agressziójától.
Barack Obama amerikai elnök vasárnap Malajziában arról beszélt, hogy közös amerikai-európai üzenetet kell küldeni Oroszországnak, hogy vessen véget kelet- és dél-ukrajnai destabilizációs tevékenységének. Kuala Lumpur-i sajtóértekezletén Obama elvetette, hogy az Egyesült Államok önállóan rójon ki szankciókat az orosz gazdasági ágazatok széles körére, s Washington és Európa közös büntető fellépését szorgalmazta. “Erősebb helyzetben leszünk Putyin elrettentésére, ha azt látja, hogy a világ egységes, az Egyesült Államok és Európa egységes, és ez nem csupán amerikai-orosz konfliktus” – mondta.
William Hague a Sky News brit hírtelevíziónak vasárnap úgy nyilatkozott, egyelőre az Oroszország ellen eddig érvényesített szankciók “kiterjesztése” várható abban az esetben, ha Moszkva továbbra sem mutat együttműködési hajlandóságot az ukrajnai válság megoldásában, hosszabb távon azonban kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági ellenlépések sem zárhatók ki.
Tony Blinken amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN hírtelevíziónak elmondta: az Egyesült Államok arra készül, hogy az ukrán válság miatt Oroszországot sújtó szankciók következő köre – amelyet várhatóan már hétfőn bejelentenek – Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen környezetét érintse. A The New York Times című napilap értesülése szerint valószínű, hogy a Rosznyeft állami olajvállalat és a Gazprom energetikai óriáscég vezetői kerülhetnek fel a szankciókkal sújtottak újabb listájára.
Joe Biden amerikai alelnök telefonon beszélt a hét végén Orbán Viktorral, és az ukrán válsággal kapcsolatosan egyetértettek abban, hogy Oroszország meg fogja fizetni az árát annak, hogy támogatja az ukrajnai fegyveres szeparatistákat, nyíltan megsértve ezzel az április 17-i genfi megállapodást – áll a Fehér Ház közleményében.
Moszkva-barát szakadár tüntetők vasárnap elfoglalták a kelet-ukrajnai Donyeck városában az állami tévé- és rádiótársaság megyei épületét. Helyi jelentések szerint a tüntetők a kaput áttörve jutottak be az intézmény területére. Az épületfoglalás közben egyetlen lövés sem dördült el, a házra kitűzték a “donyecki népi köztársaság” zászlaját.
Vasárnapra több kilométeres sor alakult ki a Krím félszigeti Armjanszk térségében, ahol két napja orosz határellenőrző pont működik. Az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat pénteken jelentette be, hogy kijelölték a március 21-én Oroszországhoz csatolt terület és Ukrajna között az orosz államhatárt és attól a naptól kezdve hatályosak a határátkelési szabályok a Krím félszigeten.
A német külügyminisztérium nem javasolja a német állampolgároknak, hogy Kelet-Ukrajnába utazzanak, és a jelenleg ott tartózkodóknak is azt tanácsolja, hogy fontolják meg, feltétlenül szükséges-e továbbra is a térségben maradniuk. Közleményükben felhívták a figyelmet az “irreguláris fegyveres csapatok” által felállított ellenőrzési pontokra és útakadályokra, ahol már ejtettek foglyul külföldieket.
