A résztvevők becslése szerint 120 ezren, a hatóságok állítása szerint 15 ezren vettek részt vasárnap a Székelyek nagy menetelésén, amelyen a résztvevők kinyilvánították: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását.
A tömegdemonstráció békésen, rendbontás nélkül zajlott le. A résztvevők a Brassót Bákóval összekötő 11-es országút székelyföldi szakaszán 14 gyülekezési pontban találkoztak, ökumenikus istentiszteleteket hallgattak meg, majd 26 menetoszlopot alkotva egymással szembe indultak. A menetoszlopok összetalálkozásával 53 kilométeres összefüggő oszlop alakult ki az országúton.
Helybéliek egy 250 méter hosszú székely zászlót feszítenek ki a Réty és Maksa közötti úton
Fotó: MTI/Beliczay László
A felvonulók székely és magyar zászlókat lobogtattak, a szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérésének megfelelően pártzászlókat nem vittek magukkal. A menetelés négy pontján egy-egy 250 méter hosszú székely zászlót is kifeszítettek.
A résztvevők kiáltványban nyilvánították ki: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását. A kiáltvány szövegét Izsák Balázs, a demonstrációt meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasta fel a menetelés rádióadásában. Ebben arra hívták fel a román kormány figyelmét, hogy a párbeszéd lebecsülése, a székelység akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem megtörni, sem elfárasztani a székely autonómiatörekvést.
Légi felvétel a Székelyek nagy meneteléséről Kézdivásárhely határában. A résztvevők egy 250 méter hosszú székely zászlóval vonulnak.
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Az egymással rivalizáló, de a Székelyföld autonómiájáért közösen fellépő politikusok a menetelés rádióadásán keresztül szóltak a résztvevőkhöz: a szervezők ezzel a megoldással pótolták a “hangosítást”, és tették lehetővé, hogy a több mint ötven kilométeres útszakaszon felvonuló emberek ugyanannak az egységes demonstrációnak a részeseivé váljanak.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzet Tanács elnöke arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság olyan önrendelkezési jogokért kénytelen saját hazájában demonstrálni, amilyeneket biztosítottak elődei a románoknak, szászoknak és székelyeknek. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a székelység, az erdélyi magyarság nem kíván másokat megfosztani semmitől, de maga akar dönteni saját dolgairól. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke arra figyelmeztette a román hatóságokat, hogy nem lesz béke és nyugalom, amíg az erdélyi magyarság el nem nyeri közösségi jogait és közülük a legfontosabbat, Székelyföld autonómiáját.
Résztvevők a Székelyek nagy menetelését megelőző ökumenikus istentiszteleten a háromszéki Maksán
Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
A felvonulók elsősorban román nyelvű feliratokat vittek magukkal, ezeken azt tudatták: “Autonómiát akarunk nem függetlenséget!” “Románia a mi országunk is!”. A demonstráció nem bénította meg a forgalmat az országúton. A demonstrálók biztonságát nagy erőkkel biztosította a csendőrség
A székelyföldi utakon vasárnap reggeltől székely és magyar zászlókkal fellobogózott, dudáló autókat lehetett látni. Autókkal kényszerültek a helyszínre utazni azok a csíkszéki tüntetők is, akik az SZNT által bérelt különvonatra iratkoztak fel. A Regiotrans vasúti magántársaság az indulás kitűzött időpontjában közölte, hogy meghibásodott a vonat mozdonya.
Ferencz Csaba, az SZNT kommunikációs alelnöke sikeresnek ítélte az akciót, és úgy vélte, a román hatóságok a résztvevők számának alábecslésével bagatellizálni próbálják a megmozdulás jelentőségét.
Román reakciók
Crin Antonescu, a román liberális párt elnöke elfogadhatatlannak nevezte egy székelyföldi enklávé létrehozása Románia területén. Hangsúlyozta, hogy Románia “egységes állam”, és a román hatóságok elsődleges kötelessége megvédeni ezt az egységet, valamint az államiságot, függetlenül attól, hogy éppen ki kormányoz, vagy ki az államfő. Közben Bogdan Diaconu román szociáldemokrata párti képviselő államellenesnek nevezte a Székelyek nagy meneteléséhez hasonló megmozdulásokat és azok törvényi betiltását szorgalmazta.
