Nagyvilág

A kínai folyók fele egyszerűen eltűnt

Folyó Kínában (kína, folyó, apadás, )
Folyó Kínában (kína, folyó, apadás, )

Kína az egyike azon 13 országnak, amelyet a legsúlyosabban veszélyeztet a vízhiány, különösen is a hagyományos vízforrások gyors ütemű szennyeződése miatt

Az utóbbi hatvan évben a kínai folyóknak több mint a fele, csaknem 28 ezer eltűnt – derült ki a vízforrások első országos felméréséből, amelynek eredményeiről a kínai média számolt be a hét végén.

Az okok nem egyértelműek, a kiszáradásért a hivatalos szervek leginkább a klímaváltozást hibáztatják, illetve a korábbi térképészek elnagyolt becsléseit. A környezetvédő szakemberek szerint ezzel szemben a folyók eltűnése a nyaktörő kínai gazdasági fejlődés következménye, egyértelmű jele a meggondolatlan, a közvélemény aggodalmait mellőző fejlesztéseknek.

Az egész országra kiterjedő felmérést három éven át közel 900 ezren végezték, s kutatásaik során alig több mint 22 ezer olyan folyót találtak, amelynek legalább 100 négyzetkilométeres vízgyűjtő területe van. A vízügyi minisztériumnak és az országos statisztikai hivatalnak az 1990-es években több mint 50 ezer ilyen folyóról voltak adatai.

Az összes, legalább 50 négyzetkilométeres vízgyűjtő területű folyók száma több mint 45 ezer, összhosszúságuk meghaladja a másfél millió kilométert. Az öntözött terület nagysága megközelíti a 67 millió hektárt.

Az országban 93 ezer olyan víztározót vettek nyilvántartásba, amelyből ivó- vagy öntözővizet nyernek. A felhasználható vízmennyiség a szakemberek szerint igen korlátozott.

Kína teljes vízfelhasználása meghaladja az évi 621 milliárd köbmétert, amiből 47,4 milliárd a háztartásokba kerül, míg 417 milliárd a földekre és 120 milliárd ipari üzemekbe.

Az ENSZ szerint Kína az egyike azon 13 országnak, amelyet a legsúlyosabban veszélyeztet a vízhiány, különösen is a hagyományos vízforrások gyors ütemű szennyeződése miatt. Az elmúlt évben például már Kína leghosszabb folyója, a Jangce vize is helyenként vörösre váltott. A még fellelhető folyók vizének minősége romlott – állapították meg szintén a “folyószámlálók”.

Ma Csün, a terület szakértője, ismert környezetvédelmi aktivista azt mondta, hogy a helyzet egyrészt a föld alatti vízkészletek túlzott mértékű kiaknázásának a következménye, miközben a környezet pusztulása, az elsivatagosodás, a hegyekben az esők hiánya is jelentősen hozzájárult a mai állapotokhoz.

Álláspontja szerint a vízerőműveknek, így a környezetvédelmi szempontból sokat vitatott Három Szoros gátnak ugyancsak lehet negatív szerepük a vízkészletek egyensúlyának felborulásában.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik