Külföld

Meghalt Neil Armstrong

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2012. 08. 25. 22:13

Az Apollo 11 legénységének parancsnokaként ő volt az első ember, aki kilépett a Hold felszínére.

Amerkai sajtóértesülések szerint meghalt Neil Armstrong amerikai űrhajós, aki elsőként lépett idegen égitest, a Hold felszínére 1969-ben. Az asztronauta néhány hete ünnepelte 82. születésnapját. A hónap elején bypass műtétet végeztek a szívén. Korábban az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szóvivője csak Armstrong feleségétől értesült arról, hogy a 82. évét betöltött asztronauta magához tért műtétje után.

Neil Armstrongnak a koreai háború alatt pilótaként 78 harci bevetése volt. Több kitüntetést kapott. Leszerelése után repülőmérnöki és űrmérnöki diplomát szerzett, majd tesztpilóta lett az amerikai űrkutatási hivatal elődjénél. 1962-ben lett űrhajósjelölt, a világűrben először 1966-ban a Gemini-8 parancsnokaként járt, a küldetésen úrrá lett az egyik hajtómű meghibásodásán. 1968-ban egy holdmodulhoz hasonló szerkezettel végzett próbarepülésen katapultálnia kellett, de ezt is túlélte. Egy évvel később őt választották a Holdra szállást végrehajtó Apollo-11 űrhajó parancsnokának.

Az „űrversenyben” addig sorozatos vereségeket elszenvedő Egyesült Államok (a szovjetek bocsátották fel az első mesterséges holdat, és szovjet volt az első űrhajós is) 1961-ben 25 milliárd dolláros programot hirdetett, hogy az első ember a Holdon már amerikai lehessen. Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el, fedélzetén Neil A. Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin E. Aldrin űrhajóssal. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb hordozórakéta orrában kapott helyet. Az űrhajó július 19-én pályára állt a Hold körül, Armstrong és Aldrin másnap az Eagle névre keresztelt holdkomppal megkezdte a Holdra szállást.

neil armstrong (neil armstrong, )

Kis híján kudarcot vallottak, mert a landolásra kiszemelt Nyugalom Tengere csak a Földről tűnt síknak, közelről kiderült, hogy hatalmas kövek borítják. Már a két perc manőverezésre elég üzemanyag végén jártak, amikor alkalmas helyet találtak és jelenthették: „A Sas leszállt”.

1969. július 20-án magyar idő szerint 21-én 3 óra 56 perckor lépett Neil Armstrong személyében az első ember idegen égitest felszínére. „Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek” – hangzottak szavai. Húsz perccel később Aldrin is csatlakozott hozzá, a két űrhajós kitűzte az amerikai zászlót, talajmintát vett, de jobbára csak futkároztak és ugrándoztak, élvezték a földinél hatszor kisebb gravitációt.

A holdkomp két és fél óra múlva szállt fel, az űrhajósok július 24-én landoltak a parancsnoki kabinnal a Csendes-óceánon. A Hornet anyahajó fedélzetén Richard Nixon elnök várta őket, de a hősöket azonnal biológiai védőruhába öltöztették, a karanténból csak augusztus 12-én „szabadultak”, miután kiderült, hogy a Holdon nincs élet.

A holdraszállás és a “kis és nagy lépés”:

A Holdra szállás hatalmas tudományos és propaganda siker volt az Egyesült Államok számára, a tévéközvetítést világszerte 528 millió ember látta. Ennek ellenére még ma is sokan vélik úgy, hogy átverés áldozatai lettek és senki nem járt a Holdon. Szerintük a felvételek egy titkos bázison készültek, bizonyítékként például a csillagok hiányát, az irreális árnyékokat hozzák fel, és azt állítják, a leszálló holdkompot egy magasan szálló repülőgépből lökték ki.

Armstrong néhány éve bírálta Obamát

Nem kis feltűnést keltett néhány éve, amikor az amerikai elnök űrkutatási politikáját bírálta a kongresszusban. Úgy vélte, rossz tanácsadókra hallgatott az elnök, amikor törölte a költségvetésből a Holdra visszatérés programját. Obama előzőleg bejelentette, hogy Washington nem költ többet a George Bush által 2004-ben indított, a Holdra való visszatérést, majd a Marsra való űrutazást magában foglaló Constellation nevű űrprogramra. Az elnök néhány héttel később ismertette saját űrkutatási elképzeléseit, amelyek szerint 2035-re tervezik a Marsra történő űrutazást, és kifejlesztik az űrsiklók újabb nemzedékét.

Az elnök egy titokban eljáró kis csoport véleménye alapján döntött a Constellation űrprogram leállításáról – vélte Armstrong. “A NASA-ban, a védelmi minisztériumban, a légierőnél. a tudományos akadémiánál, a légiközlekedési iparnál és az egyetemi oktatásban sem találtam senkit, aki hallott volna az elnök döntéséről a bejelentés előtt” – mondta akkor Neil Armstrong.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.