Az, hogy az ENSZ BT nem állt ki a szíriai felkelők mellett, súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a tanács nagyhatalmaiban megvan-e a politikai akarat a nemzetközi béke és a biztonság megőrzésére – áll az Amnesty International (AI) csütörtökön Londonban kiadott éves világjelentésében. A jogvédő szervezet felidézte: a szíriai ENSZ-határozat ügyében emelt orosz vétó után olyan beszámolók láttak napvilágot, hogy Oroszország állami fegyverkereskedő cégén keresztül folytatta a fegyverszállításokat a szíriai kormánynak, és a szíriai orosz fegyvereladások meredeken emelkedtek a felkelés kezdete óta.
Az Amnesty-jelentés szerint “nyilván nem meglepő”, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja a világ legnagyobb fegyverkereskedő országcsoportja is egyben. Az emberi jogi szervezet a csütörtökön ismertetett idei világjelentésben kimutatja, hogy az öt ország együttes részaránya a világ fegyverkereskedelméből legalább 70 százalék; ebből egyedül az Egyesült Államokra 30 százalék, Oroszországra 23 százalék jut. Az öt állandó biztonsági tanácsi tagállam “felelőtlen” fegyvereladásai számtalan polgári személy halálához, valamint az emberi jogok és a hadviselési szabályok súlyos megsértéséhez vezettek világszerte – közölte az Amnesty.
Az Amnesty International adatai szerint tavaly legalább 101 ország hatóságai alkalmaztak kínzást és más embertelen bánásmódot olyanok ellen, akik kormányellenes megmozdulásokon vettek részt, és a nemzetközi közösség mindeközben változatlanul ellátja fegyverekkel az elnyomó rezsimeket. Az AI jelentése szerint évente 500 ezren halnak meg világszerte fegyveres erőszak következtében, és a szervezet által dokumentált emberi jogsértések 60 százalékában kaptak szerepet kézi- és könnyűfegyverek. Mindeközben a világon mindössze 35 ország tesz közzé hivatalos adatokat hagyományos fegyverzetexportjáról.
A halálbüntetés teljes betiltásáért évtizedek óta küzdő Amnesty International ugyanakkor eredményeket könyvelhetett el ebben a küzdelmében. Az idei világjelentésből kiderül, hogy amikor az AI e kampányát 1977-ben elkezdte, mindössze 16 olyan ország volt a világon, amely addigra eltörölte a halálbüntetést minden bűncselekmény esetében, mára azonban 141-re emelkedett az e büntetésfajtát már nem alkalmazó országok száma.
