E befolyáscsökkenés okát Európa túl magas eladósodásában és költségvetési deficitjében, valamint az alacsony foglalkoztatási arányban jelölte meg a kormányfő, “Magyarország megújulása és az európai gazdasági felépülés” című előadásában. Úgy vélekedett, hogy a német gazdaságban vannak derűlátásra okot adó jelek, és meggyőződésének adott hangot, hogy ez segíteni fogja a közép-európai térség felvirágzását is.
Az egész Európai Unióban változásokra van szükség, egyebek közt a jóléti rendszert illetően – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő az európai intézményekkel kapcsolatos kételyekre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az EU mostani nehézségei alapvetően a nemzeti kormányok kudarcaira vezethetők vissza. “Kulcsfontosságú a nemzeti szint az unióban is” – hangsúlyozta Orbán.
A kormányfő előadásában egyebek közt arról is beszélt, hogy Magyarország az átalakításokat illetően kísérleti laboratóriumként is felfogható Európa számára. Erre a kijelentésére hivatkozva egy újságíró megkérdezte, “orbanizálni akarja-e Európát”. Válaszában a miniszterelnök közölte: ő teljes mértékben elkötelezett a politikai verseny megléte mellett. Ezt az is jelzi, hogy az elmúlt 22 év nagy többségét ellenzékben töltötte, és mindkét alkalommal demokratikus választások nyomán került kormányra – mondta a kormányfő.
Magyarország helyzetéről szólva emlékeztetett arra, hogy az ország 2004 és 2011 között nem volt képes tartani az uniós deficitkorlátokat. A célokat illetően egyebek közt elmondta, hogy a megfelelő versenyképességhez el kell érni a 75 százalékos foglalkoztatási arányt.
Orbán elmondta azt is, hogy valószínűleg kerülnek majd Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé. A kormányfő közölte, hogy az Európai Bizottsággal továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban, és ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon.
