Külföld

Orbán kontra EU: 500 milliárd a tét

Angyal Ágnes
Angyal Ágnes

2012. 01. 11. 13:50

Az Európai Bizottság világossá tette, hogy több törvény megváltoztatását várja a magyar kormánytól, ellenkező esetben szankciók jöhetnek.

Korábban a témában:

Az Európai Unió egy hetet adott a magyar kormánynak arra, hogy megváltoztasson olyan törvényeket, amelyek ellentétesek lehetnek az uniós joggal. Az Európai Bizottság szerdai ülése után tartott sajtótájékoztatón kiderült, hogy ezek közül a jegybank függetlenségét, a bírók idő előtti nyugdíjazását és az adatvédelmi hivatal függetlenségét vizsgálják.

Ezeket az aggodalmakat decemberben levélben fogalmazta meg José Manuel Barroso bizottsági elnök, Viviane Reding igazságügyi, Neelie Kroes médiaügyi, illetve Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök.

A biztosok január 17-én térnek vissza arra, hogy három törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indítsanak-e Magyarország ellen. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó uniós forrás szerint a brüsszeli döntés értelmében a magyar GDP 1,7%-ának megfelelő (480 milliárd forintnyi) uniós forrást veszthet el Magyarország 2013-tól.

A kormány figyel, az MSZP újra szavazna, a Jobbik kilépne az EU-ból

„Magyarország tiszteletben tartja az uniós szerződésekből fakadó együttműködési kötelezettségét, így a kormány megvárja és alaposan megfontolja a bizottsági vizsgálat eredményét, bízva annak alaposságában és elfogulatlanságában” – így reagált a Kormányszóvivői Iroda közleménye arra, hogy az Európai Bizottság várhatóan követelni fogja Magyarországtól a jegybankkal, a bírói karral és az adatvédelmi hatósággal kapcsolatos vitatott szabályozás megváltoztatását.

Az MSZP azt javasolja, hogy a parlament jövő hétfőn rendkívüli ülésen, a házszabálytól eltérve módosítsa az Európai Unió által kifogásolt jogszabályokat: a stabilitási- és a jegybanktörvényt, a bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályozást, és helyezze vissza jogkörébe az adatvédelmi biztost. Józsa István frakcióvezető-helyettes kijelentette: dolgozni kell, az imádság itt már nem elég.

A Jobbik elnöke szerint az Európai Bizottság “ultimátumával Magyarország szuverenitását durva támadás érte”. Vona Gábor hangsúlyozta: a Jobbik szerint Magyarországnak ki kellene lépnie a közösségből, és rendkívüli parlamenti ülés összehívását is kezdeményezik ennek megvitatására. Emellett szombaton délutánra tüntetést szerveznek az Európai Bizottság budapesti kirendeltsége elé.

Az LMP szerint a kormány súlyos figyelmeztetést kapott az Európai Bizottságtól. Mile Lajos képviselő elmondta: ez az utolsó pillanat, amikor a kabinet még változtathat az eddigi gazdasági gyakorlatán, mert különben az ország “könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy az államháztartás finanszírozhatatlanná válik”. Hozzátette, hogy pártjuk partner lesz a kockázatot minimalizáló kérdések megoldásában.

Nem elégséges intézkedés

Az Európai Bizottság azt is megállapította, hogy Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy “időben és tartósan” kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. Közleménye szerint az európai uniós végrehajtó testület ennek megállapítását javasolja az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is. Az EU-szerződés 126. cikkelye alapján pedig új szakaszba lépteti az eljárást.

Tavaly Magyarország tiszteletben tartotta ugyan a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan ez alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,25 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt – derül ki a közleményből. Eszerint a magyar államháztartási mérleget jelentős mértékben “egyszeri bevételek befolyásolják”, amelyek “nem eredményeznek tartós hiánykorrekciót”, a szerkezeti mérleg helyzete pedig rosszabbodott.

Olli Rehn pénzügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Magyarország ősz vége óta további intézkedéseket hozott a deficit leszorítására. Úgy vélte azonban – megerősítve a közleményt -, hogy ez nem elégséges a hiány tartós küszöb alatt tartására.

Elismerte, hogy a tavalyi államháztartási többletet figyelembe véve a bizottság megállapítása meglepetésként hathat. A bizottság azonban nem látja biztosítottnak a csökkenés fenntarthatóságát a közleményben is említett megfontolások miatt – fejtette ki.

Tovább folytatódik a túlzottdeficit-eljárás

Kijelentette azt is: a túlzott deficit miatt Magyarország ellen folyó eljárás “nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége”. Amennyiben a miniszteri tanács egyetért a bizottság javaslatával, a testület újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára.

Rehn jelezte azt is, hogy ezt követően az uniós szabályok értelmében lehetőség van akár uniós források visszatartására is. A testület azt is megállapította, hogy négy további ország, Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország – amelyek esetében fennállt a kockázata, hogy nem teljesítik a tavalyi vagy idei határidőt a hiány leszorítására – hatékony lépéseket tettek a deficit csökkentése érdekében.

Az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarországra irányuló transzferek felfüggesztését – írja a Napi Gazdaság.  Hozzáteszik: a többek között a kohéziós és a strukturális alapokból Magyarországra irányuló támogatások felfüggesztéséről ezek után az európai pénzügyminiszterek (ECOFIN) következő ülésén döntenek majd.

Súlyos örökség, Széll Kálmán Terv, eredmények

“A nemzeti ügyek kormánya elkötelezett a múlt hibáinak kijavítása iránt, ezért tovább megyünk az államadósság csökkentésének és a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásának útján. Ennek megvalósítása során folyamatosan konzultálunk az Európai Bizottsággal és szívesen fogadjuk javaslataikat, felvetéseiket” – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A tájékoztató hangsúlyozza: Magyarország uniós csatlakozása óta először 2012-ben lesz 3 százalék alatt a költségvetés hiánya, így egyike azon hét tagállamnak, amely teljesíteni tudja ezt a célt. Ráadásul a kormány úgy adott tárgyalási mandátumot Fellegi Tamásnak a Nemzetközi Valutaalappal való megbeszélésekre, hogy erősítse meg: a 2013-as költségvetés hiánya is 3 százalék alatt lesz. A kabinet ezeket az eredményeket úgy éri el az európai gazdaság bizonytalanságai közepette, hogy 2010-ben nagyon súlyos helyzetet örökölt szocialista elődeitől.

Ezzel együtt „a 2011 tavaszán meghirdetett Széll Kálmán Terv gyakorlatba ültetése a tervek szerint halad, a szükséges jogszabályi változtatások mintegy 80-90 százalékát a kormány és az Országgyűlés elvégezte, a végrehajtott akciók költségvetési vonzata is mintegy 60 százalékban teljesült” – jegyezte meg a közlemény.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.