Több mint három évtized után ismét vallon politikus, Elio Di Rupo vezeti a belga kormányt. A szocialista miniszterelnök nyíltan vállalja homoszexualitását, imádja a piros színt, és rajong a csokornyakkendőkért, különösen, ha az a kedvenc színében pompázik.
„Amerikai álom”
Életét tündérmesének nevezte egy 2008-as interjúban a bányászcsaládból származó politikus, hiszen származása és szegény sora ellenére sokra vitte. 1951-ben született Belgium déli (vallon) részén, Molanwelzben olasz bevándorlók 7. gyermekeként, emiatt „Kicsinek”, „Kis makaróninak” is becézi a média. A szülei a San Valentinó-i Abruzzóból vándoroltak el Belgiumba munka reményében. Még 1 éves sem volt, amikor meghalt a bányászként dolgozó apja (elgázolta egy teherautó), anyjával pedig egyedül maradt, mivel 3 nővére és 3 bátyja állami gondozásba került.
Édesanyja analfabéta volt, éppen ezért ragaszkodott ahhoz, hogy fia minél több figyelmet fordítson a tanulásra, minél inkább képezze magát. Di Rupo ezt meg is fogadta: a Mons-Hainaut-i Egyetemen, majd az angliai Leedsben tanult, majd kémiából doktorált. Tanárai szerint nagyon jó szónok volt, igazi vezető típus. „Kegyetlenül hiányzott nekem egy apa” – vallotta be életrajzi könyvében, ám szerencsére az egyik tanára, Franz Aubri felkarolta, s az anyja mellett ő volt a másik meghatározó személy az életében.
Mi más is lehetne a fürdőnadrágjának a színe, mint piros?! (Fotó: AFP)
„Nem mondhatom, hogy boldogtalan gyerekkorom volt. Semmink sem volt, anyám csak boldogságot adott. Ünnepnapokon mindig vett egy szendvicset, amit félbe vágott” – meséli gyermekkoráról, arra is kitérve, hogy csupán egyetlen nadrágja volt. Minden vizsgája előtt a római katolikus vallású anyja gyertyát gyújtott a templomban, és minden egyes alkalommal, amikor Di Rupo elment otthonról, úgy búcsúzott tőle: „Isten áldjon!”. A katolikus nevelése ellenére azonban ateistának, racionalistának és szabadkőművesnek vallja magát.
A védjegy
Margaret Thatchernek retikül, Ronald Reagannek piros nyakkendő, George W. Bushnak cowboycsizma volt, Elio Di Rupónak pedig piros csokornyakkendő a védjegye. Nem csoda, hogy a kabinetjét „csokornyakkendő-koalíciónak” nevezték el. Elmondása szerint akkor kötött magára először csokornyakkendőt, amikor Mons polgármesterének választották meg 1982-ben, ugyanis elegánsan szeretett volna megjelenni. A környezetének viszont annyira tetszett, hogy így tett másnap, majd harmadnap is, s azóta folyamatosan hordja. Ez a szokása már annyira rajtamarad, hogy ha éppen nem veszi fel, már azt kérdezgetik tőle: „Csak nem beteg?”, „Csak nem szállt ki a politikából?”.
Egyébként csak a legfontosabb alkalmakra köt csokornyakkendőt. A tárgyalásokat, megbeszéléseket rendszerint ingben és pulóverben folytatja, és mihelyst inget és csokornyakkendőt vesz fel, a kollégái már tudják, vége a megbeszéléseknek.
Viccből azonban azt terjeszti, hogy csokornyakkendőben született. Ezt a “legendát” pedig egy gyermekkori fotójára alapozza. Mivel nagyon szegény volt a családja, ezért csak ritkán tudtak fotót készíttetni, az egyik megmaradt, kisgyermekkori felvételen pedig érdekes módon éppen csokornyakkendőt visel.
A szimpatizánsai – parókában és óriás “propellerben” (Fotó: AFP)
Coming out
1996-ban vallott színt homoszexualitásáról, mivel komoly botrányba keveredett. Egy fiatalember azzal vádolta meg, hogy kiskorában molesztálta, ezután kezdett el a sajtó vájkálódni a magánéletében. Egy sajtótájékoztató során egy újságíró a következőket vágta a fejéhez: „Azt mondják, hogy ön homoszexuális”, mire Di Rupo megfordult, és azt felelte: „Igen, és akkor mi van?”. A politikus úgy emlékezik vissza erre a jelenetre, hogy akkor szinte megfagyott körülötte a levegő, síri csend támadt. „Ez egy őszinte válasz volt” – jegyezte meg önéletrajzában.
Nyelvórákat vesz
A mássága miatt nem, csupán gyenge hollandtudása miatt támadják a 60 éves miniszterelnököt, aki 17 évesen lépett be a szocialista párta. Di Rupo ugyanis nem beszéli folyékonyan ezt a nyelvet (ellentétben a franciával, az angollal és az olasszal), miközben az ország lakosságának a 60 százaléka hollandul beszél. Különösen a holland függetlenek vezetője, Bart De Wever flamand vezető támadta agresszívan: „A nigériai takarítónőm, aki több mint 10 éve él Belgiumban, sokkal jobban beszél hollandul, mint Elio”.
Egy sajtótájékoztatón például Di Rupo a holland „drinken” (inni) szót használta a „dringend” (sürgős) szó helyett, amikor a gazdasági megszorításokról beszélt:
Ám kinevezése után ígéretet tett arra, hogy nagy erőkkel veti bele magát a holland nyelv tanulásába, sőt kijelentette: hollandul fog válaszolni a parlamentben, még ha sok hibát is vét eleinte.
A külső a lényeg
A belga miniszterelnök egyébként nagyon ügyel a kinézetére, hetente legalább 3 órát sportol. Szeretne szépen megöregedni, utálja, ha valaki elhagyja magát, ellustul. Idén márciusban például úgy avatott fel egy mons-i uszodát, hogy egyszerűen belecsobbant:
