A fal egyre romló állapotával kapcsolatos legújabb fejleményekről szóló hír a Pekingtől mintegy kétszáz kilométerre lévő Hopej (Hebei) tartományi Lajjüan (Laiyuan) megye határáról érkezett. A helyiek elmondásából kiderül: mintegy 700 méteren romhalmazzá vált a Ming-dinasztia (1573-1620) Vanli (Wanli) császársága idején épült falszakasz.
A térségben tucatnyi kisebb bánya működik, vannak köztük olyanok, amelyek a több évszázados faltól százméteres közelségben. A szakemberek úgy vélik, ha ezek nem állnak le, további fal- illetve őrtoronyomlásra kell számítani az egyébként a maga nemében is különlegesnek számító Nagy Falnál.
A környék gazdag rézben, vasércben és nikkelben, ez már elég ahhoz, hogy a helyi kormányzat tiltását figyelmen kívül hagyva bányatulajdonosok a lebukást is kockáztassák. Hírek szerint Hopej egy másik megyéjében egy bányavállalat egyenesen ledózerolta a Nagy Fal egy részét, hogy utat vágjon magának.
A világörökség részét képező fal bányák okozta sérüléseiről korábban elsősorban Belső-Mongóliából érkeztek hírek, de az új “felfedezés” arra figyelmezteti a szakembereket, hogy a jelenség nem köthető egyetlen régióhoz.
A Nagy Falat eredetileg az időszámításunk előtt 475-206 közötti időszakban építették az északi nomád törzsek megállítására. Az évszázadok során megközelítően 9000 kilométer hosszúságúra nyúlt kanyargó, bástyákkal tűzdelt építmény a későbbi dinasztiák folytatódó hozzájárulásának az eredménye.
A ma viszonylag épségben látható és turisták által látogatott Nagy Fal a Ming-dinasztia idején épült, hossza meghaladja a 6700 kilométert; a nyugati országrészből vezet Északkelet-Kínába.
