Külföld

The Economist: helyezkedés politika helyett

admin
admin

2011. 04. 20. 12:59

A magyar alkotmányozási folyamatról közöl elemzést a The Economist.

A liberális irányzatú brit gazdasági-politikai hetilap közép-kelet-európai politikai blogrovatában olvasható írás szerint az alkotmány a legtöbb országban a mindennapok belpolitikai alkudozásai, az “undok parlamenti helyezkedések” felett áll.
Magyarországon azonban nem. Az új alaptörvény elfogadása annak a “nem túl felemelő” folyamatnak a végső mozzanata volt, amelyben az ország egymással harcban álló politikai törzsei legrosszabb, dühödt formájukat hozták – áll a The Economist budapesti keltezésű blogjában.

Az írás szerint az alkotmányra egyértelműen ráfért az átdolgozás: az eddigi “jogi gulyás” volt, egyes részei még a kommunista diktatúra 1949-es bevezetésének idejéből datálódtak, más részei 1990-ből, a kommunizmus összeomlásának időszakából, megint más részeit pedig tavaly, a kormányzó jobbközép Fidesz iktatta törvénybe.

Az elemzés idézi Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, aki a Wall Street Journal című amerikai lapban azt írta, hogy Magyarország volt az egyetlen olyan kelet-európai ország, amelyik még nem vizsgálta felül alkotmányát a kommunizmus vége óta.

A The Economist blogja felteszi a kérdést, hogy hol voltak az alkotmány elfogadása közben a fő ellenzéki pártok, a szocialisták és a “zöld-liberális” LMP? “Durcáskodtak”, csakúgy, ahogy tavaly ősz óta, amikor kivonultak a konzultációs folyamatból – adja meg a választ saját kérdésére a szerző.

Mindkét párt népszavazást követelt az alkotmányról, a kormány azonban ezt elvetette. A Fidesz azzal érvel, hogy tavaly áprilisi elsöprő választási győzelme megad számára minden szükséges felhatalmazást, és a referendumra egyébként sincs alkotmányos lehetőség – bár tekintettel a kormány azon “szokására, hogy tetszés szerint írja át a jogi szabályozásokat, nyilván talált volna módot egy (népszavazás) megszervezésére” – áll a The Economist blogrovatának cikkében.

Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője, aki az új alkotmány jelentős részét “immár híressé vált iPadjén írta”, azt mondja: az ellenzék megtagadta a választók iránt viselt felelősségét azzal, hogy nem vett részt az alkotmányozásban.

Ebben van valami, az ellenzék dolga ugyanis az, hogy ellenezzen; különösen az LMP gyakorolhatott volna valamelyes hatást a tervezési folyamatra, és engedményeket is elérhetett volna – vélekedik a The Economist. Az írás szerint a kormány tudja, hogy az ellenzéki részvétel nagyobb legitimitást adott volna a folyamatnak és a végleges változatnak is.

Az elemzés szerint azonban a Fidesz végül mégis csupán magát hibáztathatja. Mióta hatalomra került, az ellenzék – elsősorban is az előző kormányt adó szocialisták – félreszorítására törekszik, és arra, hogy megszilárdítsa ellenőrzését korábban független intézmények felett, vagy új intézményeket találjon ki, mint például a médiahatóság, amelynek mindegyik tagját gyakorlatilag a Fidesz jelölte.

A legutóbbi példa a balsorsú földrajzi névbizottság, amelyet kormányrendelettel feloszlattak, és “karcsúbb formában” újjáalakítottak, miután a testület szembeszállni merészelt a kormánnyal a budapesti repülőtér elnevezésének ügyében. Ez az ellenőrzési megszállottság nem kelt bizalmat aziránt, hogy a kormány szívesen látná kívülállók független véleményét – áll a The Economist írásában.

A hetilap blogja szerint az új alkotmány “elegyes”. A Fidesz-bázis elégedett lesz a kereszténység, a Szent Korona erőteljes hangsúlyozásával, azzal, hogy az alkotmány a házasságot férfi és nő közösségeként határozza meg, és visszatérően utal Magyarország történelmi alkotmányára. A dokumentum hitet tesz ugyanakkor a környezet és a biológiai sokszínűség megőrzése mellett is, törvényen kívül helyezi az embercsempészetet és a megkülönböztetés minden formáját, a közadósságráta felső határát pedig a hazai össztermék (GDP) 50 százalékában rögzíti. A Magyar Köztárság nevet felváltja a Magyarország elnevezés.

Az alkotmány megnyitja az utat ahhoz is, hogy a külföldön élő magyar kisebbségek szavazati joghoz jussanak, ami valószínűleg súrlódásokat okoz majd a szomszédos országokkal, különösen Szlovákiával – áll a cikkben.

A The Economist szerint jóllehet a konzultációs folyamat már tavaly nyáron elkezdődött 8 millió kérdőív kiküldésével – ebből 900 ezer érkezett vissza -, és különböző nem kormányzati szervezetek véleménynyilvánításával, ám a parlament mindössze egy hónapot kapott az alkotmány megvitatására. Navracsics Tibor kérte az EU-nak alkotmányos ügyekben tanácsadással szolgáló Velencei Bizottság véleményét is. A testület szerint a kormány eljárása az átláthatóság hiányát mutatta, a kormányzat elmulasztotta a megfelelő konzultációt az ellenzékkel, és siettette az egész folyamatot.

Így tehát a “fényes, új hajnalról” szóló kijelentések ellenére – legalábbis a parlamentben – “folytatódik a szokásos ügymenet” – fejeződik be a The Economist blogjának írása.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.