Külföld

Die Welt: Orbán a magyar kártyát játssza ki

admin
admin

2011. 04. 20. 10:28

Európa szélei címmel vezércikkben foglalkozott az új magyar alkotmánnyal és a finnországi választásokkal szerdán a Die Welt.

Thomas Schmid, a német konzervatív napilap kiadója és egyben főszerkesztője az írás bevezetőjében arra mutatott rá, hogy az Európai Unió politikáját az állampolgároknak mindig alternatíva nélkülinek tüntetik fel. Ez – mint fogalmazott – szorongást és bizalmatlanságot kelt, Magyarországon éppen úgy, mint Finnországban. Ameddig ez így marad, az EU-ellenes választások láncolata nem szakad meg.

A szerző szerint Európa ma politikailag gyenge, aminek történelmi okai vannak. A kontinenst a leghosszabb időn keresztül szétforgácsoltság jellemezte. Az európai egyesülési folyamat boldog és oly sikeres korszaka túl rövid volt ahhoz, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen a viszály súlyos örökségének. Mivel azonban az európai alapító atyák ezt az örökséget minden erővel semlegesíteni kívánták, egyfajta “nehéz koloncként” létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget, a későbbi Európai Uniót.

A szerző szerint – legalábbis Helmut Kohlig – érvényben volt az a “vasszabály”, amely szerint minden tagállam egyformán fontos, függetlenül attól, hogy milyen nagy vagy milyen kicsi. Az uniónak a soktagúság mellett az egyenlőségen kellett alapulnia. Ma azonban – írta Thomas Schmid – Európát merev, Brüsszel által kiválóan reprezentált központosítottság jellemzi, ami nehezíti az EU működését.

Mindezt – mint a Die Welt írta – mindenütt észlelni lehet, de leginkább Európa szélein. Ebben a tekintetben az Orbán Viktor pártja, a Fidesz által végrehajtott erőteljes nemzeti fordulattal Magyarország hívta fel a figyelmet magára. Az ország – amely még nem olyan régen tagja az EU-klubnak – a magyar kártyát játssza ki, és kormánya – mint a szerző hangoztatja – “a történelem által átitatott nemzeti ébredés hangját” használja. Ez pedig nem illik a brüsszeli mintájú Európához.

Magyarország új alkotmánya – amelyet a szerző szerint a kormányzó többség “alkotmányozó folyamat nélkül fogalmazott meg és fogadott el” – “idegen test” az európai alkotmányok családjában. Egy “felettébb patetikus, a történelmi büszkeség által átitatott preambulum” az országot a XI. században horgonyozza le, és a koronához, a kereszténységhez, valamint a (sokgyermekes) családhoz köti. A nemzetet igyekeznek ismét a korábbi köntösbe öltöztetni. Ez Schmid szerint “nem veszélytelen”, az alkotmányt ugyanis a “nemzeti forradalom” szelleme hatja át, amelyről a “heves Orbán” olyan szívesen beszél, továbbá egy olyan szellem, amely a hatalmi ágak elválasztását és az ellenzék tiszteletét “legalábbis nem a legfontosabbnak” tekinti.

A cikkíró szerint mindez azonban még messze nem nevezhető “robbanásveszélyesnek”. Ez a Magyarország ugyanis köztársaság marad, beágyazódva az európai egyesülés szilárd rendszerébe. Orbán tudja ezt, és ezért az alkotmány Schmid szerint egyfajta figyelmet érdemlő vegyülékké vált. “A borgőzös, szakrális történelemfelfogást egészen tudatosan kötötte össze a modern, szerződéseken és megállapodásokon alapuló alkotmányos eszmével” – hangoztatta szerző.

Magyarország példája mutatja, hogy az EU szélein – az unió védelmét élvezve és az unió keretei között – más eszmék is léteznek, mint a brüsszeliek – hangoztatta Thomas Schmid, aki ezt követően az elmúlt hétvégi finn választásokat és az Igazi Finnek jobboldali populista párt előretörését elemezte.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.