Külföld

Cézárnak nevezték Orbánt

admin
admin

2011. 04. 19. 14:12

A parlamenten "átkorbácsolt" alkotmánynak, botrányosnak és kevélynek nevezte a nemzetközi sajtó a hétfőn elfogadott új alaptörvényt, amely „az Orbán-rendszert cézárosította”. Egyes szerzők azt is kifogásolták, hogy az új alkotmány a magyarokat patetikusan az európai népek között "különlegesnek" tünteti fel.

Az Orbán kézjegye címet viselő kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország-szakértője, Reinhard Olt arra mutatott rá, hogy a fordulat óta Magyarország törekedett arra, hogy az 1949-ből származó sztálinista alkotmányt egy újjal helyettesítse. Orbán Viktor most ezt a kedvező pillanatot megragadta ahhoz, hogy a régi tervet valóra váltsa, a dokumnetum kétség kívül az ő kézjegyét hordozza magán. A szerző szeirnt az ellenzék – amely “átlátszó okokból” sem az alkotmányozó vitában, sem a zárószavazásban nem vett részt -, továbbá más bírálók azt állítják, hogy az alkotmány az “Orbán-rendszert cézárosította.”

A szerző utalt arra, hogy nyugati megfigyelők a preambulomot elavultnak tekintik. A magyarok nagy többsége, valamint a szomszédságban élő magyar kisebbségek számára azonban a “nemzeti hitvallás” és a “Szent Korona” ugyanolyan alkotmányos értéket jelent, mint az Istenre és a kereszténységre való nyomatékos hivatkozás, valamint a házasság és a család – a társadalom alapköveiként történő – kiemelése – mutatott rá Olt, hangsúlyozva: az alkotmányban sehol nem találhatók “támpontok” arra, hogy ezek az újítások “nem állnának összhangban az európai alapértékekkel”, ahogy azt Orbán ellenfelei állítják. Ellenkezőleg, az alaptörvényben olyan cikkelyek vannak, amelyek a korábban homályos alkotmányjogot egyértelművé teszik, és ezáltal alapot teremtenek a hatékonyabb kormányzáshoz – írta Reinhard Olt, úgy vélekedve: mindez a reformországok egykori éllovasából az Európai Unió “betegévé” süllyedt Magyarország számára egészében véve épp olyan hasznos lehet, mint az Orbán utáni kormányok számára, még ha más politikai színezetűek lesznek is.

egy másik német hang

“Ideológiailag egyoldalúnak és tartalmilag teljes mértékben tévesnek” minősítve visszautasította az új magyar alkotmányt ért bírálatokat Bernd Posselt, német európai parlamenti képviselő.
Nyilatkozatában a bajor CSU képviselője hangoztatta: az alkotmány “tartalmazza az egész nemzetközi jogot, az EU alapjogi chartáját, a népcsoportokra és kisebbségekre vonatkozó, világszerte legjobb jogszabályokat, valamint központi alkotmányos célkitűzésként az európai egyesülés melletti határozott elkötelezettséget”.
Posselt kiemelte: az alkotmányban kifejeződik a magyar lakosság nagy többségének határozott keresztény orientációja.

A cikkíró szerint nem helytálló az a bírálat sem, amely szerint “népszavazás nélkül az új alkotmány nem lesz legitim.” Reinhard Olt ennek kapcsán utalt arra, hogy Európában a két évtizeddel ezelőtti fordulat óta 23 új alkotmány lépett életbe, és ezek közül csak 10-et erősítettek meg referendummal, ezzel szemben 13-at a törvényhozás hagyott jóvá. A cikkíró kiemelte azt is, hogy az amerikai alkotmányt és a német alaptörvényt sem népszavazással erősítették meg, mégis nagy tekintélyt élveznek. “Amit a budapesti parlament a kormánypártok kétharmados többségével elfogadott, tartalmazhat ugyan szépséghibákat. Magyarország államjogi rendszerét azonban semmi esetre sem állítja a feje tetejére” – hangsúlyozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Reihard Olt.

A liberális Süddeutsche Zeitungban Michael Frank Félelem Magyarország arroganciájától címmel írt kommentárt. A lap közép-európai tudósítója a bevezetőben azt hangoztatta: az európai népek közötti “kiválasztottság” víziója a kontinensen mindig is vészt eredményezett. Frank szerint ilyen szellemet tulajdonítanak a bírálók az új magyar alkotmánynak, amelyet a budapesti parlament hétfőn a Fidesz kétharmados többségével hagyott jóvá. Azok az idők, amikor a “magyarságot” elnyomták, a “nemzeti hitvallással” véget értek – idézte a miniszterelnököt a tudósító. Az alkotmány a magyarokat patetikusan az európai népek között “különlegesnek” tünteti fel – fogalmazott a szerző, hozzátéve: kulturális és nyelvi sajátosságaik alapján bizonyos mértékben még azok is.

A kommentár szerint az alkotmány szövege az ideológiai és népnemzeti intolerancia szellemét tükrözi. Egyeseket – mint írta – már a két világháború közötti idők “fasiszta retorikájára” emlékezteti. A szomszédok – tette hozzá – szorongva gondolnak annak “a történelmi Magyarországnak a kulturális és hatalmi arroganciájára, amelynek fájdalmas magyarosító programja egykor sújtotta őket.” Elvégre az új magyar alkotmány azt hirdeti, hogy Magyarország államként alapjában minden magyart képvisel azokat is, akik a szomszédos országokban élnek.
A demokratikus tudat az együttműködést, a totalitárius eszme a konfrontációt részesíti előnyben – hangoztatta Frank, aki szerint ezért “Magyarország belső lelkiállapota is nagy hatással van a környezetére.”

A cikkíró szerint nem utolsósorban az Európai Unió és az egyes tagállamok “éberségén és befolyásán” múlik majd, hogy a gyakorlatban megvalósulhasson az új magyar alkotmány “demokratizálódása”. “Ettől függ, hogy a Kárpát-medencében tartósan a béke szelleme erősödik meg, vagy a nemzeti pátosz Közép-Európát egyfajta méregként itatja át” – hangoztatta a Süddeutsche Zeitungban Michael Frank.

Milyen a “jó magyar”?

A baloldali Berliner Zeitung kommentárjának “A jó magyar” címet adta. A jó magyar – mint fogalmazott – Orbán Viktor kormánypártja szerint “feltétlenül keresztény és népnemzeti gondolkodású, dermedten alázatos a heroikus múlt előtt, és inkább monarchista, mint republikánus beállítottságú.” A jó magyar helyét Isten és a mítikus Szent Korona között látja – írta. Az Orbán-kormány – fogalmazott a szerző – az új alkotmányt “a dagályos, ideológiával átitatott preambulummal együtt” gyakorlatilag egyedül írta és vitatta meg. “Orbán Viktornak ezzel sikerült az, ami a Kaczynski-tetvérek számára Lengyelországban tilos maradt: egy nemzeti-konzervatív pártdoktrínát államérdekké emelt” – fogalmazott a szerző.

A kommentár szerint Európa-szerte a közelmúltban sokan felháborodtak a magyar médiatörvény miatt. “Az Orbán-alkotmány teljes kevélységével ennél jóval nagyobb botrány” – írta a lap.

Korlátozott szavatosságú birodalom?

Korlátozott szavatosságú birodalom címmel közölt kommentárt kedden az új alkotmányról a Der Standard című liberális osztrák napilap. Az új magyar alkotmány látszólag hosszú évekre bebetonozza Orbán Viktor birodalmát, olyan paragrafusokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a Fidesz minden későbbi kormányt cselekvőképtelenné tegyen. Saját pártjában Orbán Viktor nem tűr ellentmondást, az ellenzék pedig gyenge – írta Kathrin Lauer, a lap budapesti tudósítója.

“Mindazonáltal sokkal hatalmasabb birodalmakat is láttunk már saját nagyságuk és hatalmuk miatt összeomlani”. A jobboldali radikálisokkal szembeni fellépésben máris gyengének mutatkozott Orbán – írta. “Egyszer a Fideszen belül is ellenállásnak kell támadnia Orbán arroganciájával szemben. Lesznek hoppon maradottak vagy egyszerűen csak józanok, akik mégis meg akarják majd kockáztatni a demokráciát” – állt a Der Standard kommentárjában.

Átkorbácsolt alkotmány?

A Die Presse című konzervatív napilap szerint Orbán átkorbácsolja a vitatott alkotmányt című írásában Thomas Rosen belgrádi székhelyű tudósító többek között beszámolt arról, hogy az alkotmányt a kormánypárti képviselők szavazataival fogadták el. “A jobboldali populista Fidesz által a parlamenten mindössze néhány hét alatt átkorbácsolt” alkotmányjavaslatot – írta – a kormánypárti frakció minden képviselője megszavazta, az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson, a Jobbik nemmel szavazott.

A cikk felidézte, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a szavazás előtti budapesti sajtótájékoztatóján nemzetközi tanácsadók megkérdezésére hívott fel és kijelentette, hogy a kormánynak biztosítania kell a törvények összhangját a nemzetközi egyezményekkel.

“A miniszterelnököt nem aggasztja a szemrehányás, hogy a nyilvánosság megkerülésével hozták létre az alkotmányt: végül is több százezer állampolgár élt a lehetőséggel, hogy egy kérdőíves akció keretében véleményt nyilvánítson. Valóban, utána ejtették azt a tervet, hogy az anyák gyerekeik után második szavazati lehetőséget kapjanak” – írta végül tudósításában a Die Presse.

Brüsszeltől várnak segítséget

Massimo Prandi, a Les Echoes című francia gazdasági napilap újságírója szerint a kormányfő legfőbb célja az volt, hogy “eltörölje a szovjet megszállók által sugallt 1949-es alkotmány minden nyomát”. Ehhez a törvényalkotók Magyarországnak a kommunizmus előtti gyökereihez nyúltak vissza: “Isten, kereszténység, Szent Korona, haza és a család hagyományos értékei tartoznak mostantól a hivatalos magyar nemzeti identitásba” – fogalmaz a jegyzetíró, hozzátéve, hogy “a vitatott pontok nem korlátozódnak a szimbólumokra”.

A szerző megjegyzi, hogy az alaptörvény ellenzői Brüsszeltől kérnek segítséget az új alkotmány módosításához. A “lakosság kényelmes többségének támogatását élvező és az álláspontjához ragaszkodó” Orbán jelezte, hogy hajlandó az alkotmányt az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátani.

Egy párt alkotmánya cím alatt közöl kommentárt az új magyar alaptörvényről a Sme című szlovák liberális napilap kedden. “A választások óta eltelt egy év alatt a Fidesz kétharmada teljes mértékben kicserélte az állam alkotmányos alapjait” – vélekedik Peter Schutz, a kommentár szerzője.

Rámutat: az új alkotmányról nagyon megoszlanak a vélemények, sok a különlegesség, s a dokumentum értékelése inkább alkotmányfilozófusok, semmint alkotmányjogászok vagy lapkommentátorok dolga. Orbán és a Fidesz “formálisan ugyan semmit sem sértett meg”, de a demokráciában az állam alaptörvényének megváltoztatását a politikai erők szélesebb körű egyetértésére alapozzák – írja a szerző. Úgy véli: a hatalom által meghirdetett “nemzeti konzultáció” csak “egy nagy színjáték volt”.

“Az új alkotmány így egy politikai párt alkotmánya, amely – egy olyan helyzetben, amikor a másik oldal korrupció és kormányzásra való képtelenség miatt szétesett – visszaélt az egyedi történelmi eséllyel, s Magyarországot a saját etnikai, vallási és a kulturálisan egységes nemzetről kialakított elképzeléséhez igazította” – véli Schutz. Hozzátette: nem biztos, hogy ez a többségi Magyarország véleménye.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.