Sea Shepherd: Operation No Compromise 2010/11. (I. rész)
2010/11-es bálnavédelmi kampányunkat Paul Watson Kapitány „Operation No Compromise”-ként nevezte el, utalva a bálnák élete feletti politikai huzavonára és kompromisszumkeresésre, melyet a Sea Shepherd maximálisan elutasít. Paul Watson Kapitány egyszerű példával teszi mindenki számára szemléletessé bárminemű kompromisszum elutasítását, mint egyetlen lehetséges bálnavédelmi módot: a rendőrség sem köt kompromisszumot pl. a bankrablókkal, nem tiltja ki az adott város adott területeiből, teret engedve nekik a város más pontjain, hanem a bankrablást, mint bűncselekményt tiltja és bünteti.
A cetek (bálnák, delfinek) kereskedelmi mészárlása 1986 óta nemzetközi jogszabály által tiltott bűncselekmény. A japán „tudományos” bálnavadászflotta minden meggyilkolt bálna testét kereskedelmi forgalomba juttatja, tehát kereskedelmi bálnavadászatot folytat a tudomány leple alatt. Ez pedig bűncselekmény, mely felett nincs helye kompromisszumnak! Legnagyobb kutatási eredményeik között tartják számon, hogy az egyes bálnák krillekkel, mások pedig apró halakkal táplálkoznak Mindezek az információk 30-40 éve elérhetőek a 3-6 éves gyermekek számára nyomtatott fejlesztő kiskönyvecskékben. Nyilvánvaló, hogy releváns információt kizárólag élő bálnák tanulmányozása közben lehet beszerezni, de a bálnavadászflotta hajóin szolgáló munkások nem tudományos kutatási céllal érkeznek az Antarktiszi Bálnavédelmi Területként deklarált térségbe.
Szervezetünk nagyvonalú támogatóinak köszönhetően a japán kormány hajója által 2010. január 6-án megsemmisített Ady Gil sporthajónkat (videófelvétel az egyik korábbi írásban) sikerült „pótolnunk”, a találóan „Gojira” névre keresztelt 13 éves trimaránnal. 3 hajónkon összesen 88 önkéntes tartózkodik, akik a világ 22 országából érkeztek, köztük 2 fő Japánból. És, hogy éppen hol tartózkodunk, az Antarktiszi Bálnavédelmi Területként deklarált térségben? Természetesen mindig a japán „tudományos” bálnavadászflotta nyomában, de soha nem japán felségterületen! Mert az Antarktisz térségében nincs japán felségterület, oda ők betolakodó bűnözőként érkeznek.
Az Antarktisz térségében – melyet a japán „tudományos” bálnavadászflotta ismételten a saját vadásztati területeként deklarált – az óceánok békés állampolgárainak, a táplálkozni érkező ceteknek az életét ismét kizárólag Paul Watson Kapitány kiváló stratégiája által vezetett csapata mentheti meg. Nekünk, akik fontosabbnak tartjuk a bálnák életét a sajátunknál, magától értetődő, (még akkor is, ha ez bizony testet és lelket próbáló fáradságos és rendkívül veszélyes tevékenység), hogy mivel a mészárlás Földünk legmostohább időjárású régiójában zajlik, csakis itt a helyszínen lehet megállítani. Hogy miért hangsúlyozom ezt a nyilvánvaló tényt ennyire? Mert a legnagyobb multi környezetvédő szervezet néhány napja indította el új bálnavédelmi kampányát, melynek lényege, a befolyt adományokból origami (hajtogatott papír) bálnát fognak küldeni az USA elnökének, ezzel késztetve őt cselekvésre a japán bálnamészárlás ellen. Felmerül a környezetvédő kérdés, hogy a kampányterv kidolgozása közben gondoltak-e az esőerdőkre, vagy az újrahasznosított papír előállítása közben keletkező környezetszennyező kemikáliákra? A multi, amelynek jól felszerelt hajója utoljára 2008 januárjában bukkant fel az Antarktisz térségében egy rövid foto-szafarira, amint elkészítették a megrázó felvételeket a bálnák lemészárlásáról, sietve távoztak és azóta sem tálaltak indokot visszatérni ide.
MEGRÁZÓ KÉPGALÉRIA A FÓKA- ÉS BÁLNAVADÁSZATRÓL
(Csak erős idegzetűeknek!)
A Sea Shepherd minden befolyt anyagi támogatást a bálnák szolgálatába állított hajók és a szükséges üzemanyag vásárlására fordított és fordít. Vegan étkezéseinket kizárólag az élelmiszeradományok fedezik. Ésszerűen kell bánnunk mindennel (pl. a fűtéssel, a vízzel); a legénység saját költségén utazik a megadott indulási kikötőbe, és még sorolhatnám puritán körülményeinket és szigorú szabályainkat, melyeknek értelemszerűen mindannyian megtisztelve vetjük alá magunkat, abban a tudatban, hogy az egyetlen szervezet hajóin szolgálunk, mely képes és hajlandó megvédeni a bálnákat. 88 fő különböző kultúrkörből, különböző képzettséggel, de közösen kell rádöbbennünk, hogy … sajnos, most nem értjük! A képlet ilyen egyszerű lenne, küldj pénzt, dőlj hátra a komputered mögött elégedetten, mert a hajtogatott papírbálna hamarosan megérkezik a nevedben, egyenesen Mr. Barack Obamához? Kreatív pénzszerzési mód egy olyan szervezettől, amely nyilvánvalóan nem törődik a bálnák sorsával, és amely legkevésbé sem tiszteli támogatóinak szellemi képességeit. De mindenkinek lehetősége van saját lelkiismerete és szellemi képessége szerint cselekedni!
A Sea Shepherd, Paul Watson Kapitány vezetésével kompromisszummentes bálnavédelmi szezont ígért ügyfeleinknek, a bálnáknak. Ezért vagyunk itt. Messze túllépünk önnön fizikai és lelki korlátainkon, megküzdünk a tengeri betegséggel és a mostoha időjárás okozta további nehézségekkel. A szó klasszikus értelmében fegyvertelenül szállunk szembe a felfegyverzett japán „tudományos” bálnavadászflottával. Nem nélkülözzük természetesen a XXI. század leghátasosabb fegyverét, a média nyilvánosságát. A fedélzeteinken dolgozó televíziós stáb csakúgy, mint az elmúlt években, precíz japán high tech eszközeivel rögzít és juttat el minden eseményt a tévénézőkhöz.
A japán “tudományos” bálnavadászflotta most minden eddiginél később kelt szégyenletes útjára. Ennek egyik lehetséges oka, hogy november végén magas rangú japán kormánytisztviselő látogatott Ausztráliába, és el akartak kerülni az ausztrál lakosság tiltakozó megmozdulásait. A másik ok, mely nyilvánosságra került, a flotta üzemanyagszállító hajójának meghibásodása. Legutóbbi értesülésünkig a hajót nem sikerült pótolni, így a flotta kénytelen üzemanyagvételezés céljából időről időre, őket fogadó kikötőt találni (az ausztrál és új-zélandi kikötőket nem veheti igénybe bálnavadászatban érdekelt hajó).
A tavalyi évben 528 bálna életet mentettük meg zavaró jelenlétünkkel és bosszantó akcióink révén, ezt a japán halászati minisztérium illetékese, Takashi Mori úr hivatalos nyilatkozatában ismerte el. Bíztunk benne, hogy nagyon hamar a flotta nyomára bukkanunk, és 2010. december 31-én 6 óra eltéréssel először a Bob Barker hajónk tálalt rá a Yusshin Maru Nr.3 nevű, majd mi a Steve Irwinen a Yusshin Maru Nr.2 nevű szigonyágyús hajóra. Ezzel megbontottuk a japán “tudományos” bálnavadászflotta egységét, ugyanis a 2 szigonyágyús hajó nem tud visszatérni a Nisshin Maru bálnatestfeldolgozó hajóhoz, mert azzal egyenesen minket vezetnének a hírhedt ellenség nyomára. Az elmúlt napokban, ha az időjárás lehetővé tette, a Zodiac csónakjainkkal lendültek zavaró akcióba társaink, amit a bálnavadászok vízágyúk bevetésével próbálták megnehezíteni. Továbbá az akcióinkról készített felvételeket mellékelték azonnal kiadott médianyilatkozataikban, melyekben nem győzik hangsúlyozni, hogy ők csak a Sea Shepherd „ártatlan áldozatai”. Az „ártatlanok” ebben a harcban az óceánok békés állampolgárai, a bálnák, akik azonban nem „védtelenek”, mert Paul Watson kapitány kivételes stratégiájával állunk a bálnák és a bálnavadászok közé. Megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy a japán illetékesek végre belássák, a bálnát gyilkolása nemcsak szégyenletes bűncselekmény az országimázs szempontjából, de kifejezetten deficites gazdasági vállalkozás!
Folytatása következik!
Kristóf Veronika, Sea Shepherd
