A német konzervatív újság korábbi főszerkesztője, Thomas Schmid megállapítja: a tehetetlen, a felbomlás szélén tántorgó Belgium után egy erőtől duzzadó Magyarország veszi át az EU soros elnökségét. Májusi hivatalba lépése óta a kormány határozottan arra törekszik, hogy oly módon alakítsa át az országot, amely nem illik az öreg EU-módihoz. Vajon veszélyt jelent-e Magyarország az Európai Unióra nézve? – teszi föl a kérdést a cikkíró.
Szerinte ezt a feltevést “erősíti a médiatörvény, amely sérti a szabadelvű alapokon álló társadalmak egyik elvét: a hatalmi ágak megosztásának elvét. Hogy ezzel az előző kormányok is próbálkoztak, az nem teszi jobbá a dolgot. Mindez azt mutatja, hogy Magyarország még nem hagyta maga mögött az állam-tekintélyelvű hagyományt.” – írja Schmid.
Véleménye szerint az EU-nak gondot okoz a magyar különút. Az egy évtizeddel ezelőtti osztrák példából tanult Brüsszel – és mégis tanácstalan. A többség tudja, hogy kényes helyzetről van szó. “A szankciók előtti akadályok igen magasak, ezért nehéz lenne Magyarországot a médiatörvény miatt szankciókkal sújtani. Ráadásul ebben az esetben a magyar kormány kiváló munícióval rendelkezne, és visszadobhatná a labdát Nyugat-Európa térfelére. Utalna Silvio Berlusconi erőteljes médiabefolyására Olaszországban, vagy Sarkozy francia elnök abbéli hajlamára, hogy nagyon is irányító szándékkal foglalkozzék a médiával.”
A Die Welt cikkírója szerint Magyarország nem csak a médiatörvénnyel teszi próbára az EU-t. “Orbánon látszik – írja -, mekkora örömet szerez neki teljhatalmának kipuhatolása és az EU türelmének a próbára tétele. Hatalmi színjátéka bizonyos értelemben visszavágás: egy ország, amely sokáig bénult volt, magát bénította meg, és nem szabadult a múlt démonaitól, most megmutatja, mire képes: elérkezett a (…) pimasz kamaszkorba”.
“Magyarország az EU-családhoz tartozik. Számítani lehetett arra, hogy egyszer majd egy új keleti tag nem áll be a sorba, és ingerlő módon kijátssza a maga különleges voltát. Az EU most megmutathatja, hogy képes produktív módon kezelni az efféle kihívásokat” – zárta vezércikkét a Die Welt korábbi főszerkesztője.
