Nagyvilág

Százezrek hagyhatják el Erdélyt

Kiknek szánják a magyar politikai akarat jelenlegi szóvivői azt a bizonyos autonómiát, ha ezután gyorsított eljárással százezrek hagyhatják el Erdélyt? - teszi fel a kérdést a bukaresti Új Magyar Szó.

Cs. Gyimesi Éva, a romániai magyar irodalomtörténész, neves publicista arra emlékeztet cikkében: a romániai magyar politikai elit programjában kezdettől fogva szerepelt az autonómia mint az erdélyi magyarok szülőföldön maradásának és gyarapodásának feltétele.

A hatalom helyi szintű érvényesítése ugyanakkor közös erőfeszítéseket feltételez nem csupán a vezetők, hanem az adott település vagy terület polgárai részéről is – írja a cikk szerzője, aki meglehetősen nagy hézagokat lát a deklarált vezetői stratégiák és a polgári öntudatosság mai állapota között.

A polgári tevékenységek körébe beletartozik a gyakorlati létszükségletektől vezérelt öngondoskodás és teherviselés, a település adóiból visszajáró költségvetési részesedés célszerű és gazdaságos felhasználása, viszonylag hosszú ideje tere van már annak a pályázási kompetenciának, amelyik képes tájékozódni az Európai Unió különböző regionális fejlesztésekre szánt pénzforrásainak felfedésében és lehívásában – áll a cikkben.

“Vajon az önkormányzatok megtettek-e mindent? Vajon a húsz év alatt kialakult-e mérvadó arányban a kezdeményezésnek, öngondoskodásnak és közteherviselésnek az a társadalmi felelősségtudata, amely feljogosítana, hogy reménnyel telve nézzünk unokáink sorsára? Vajon, ha magyar intézményeink túlnyomó többsége még mindig az anyaországi adófizetőktől származó támogatásokból tartja fenn magát, beszélhetünk-e egyáltalán a döntéseink méltóságáról? Nem. Függünk, mint gyermekek a szüleiktől. Felnőttségünknek polgári értelemben véve a jeleit sem látom” – olvasható a kommentárban.

A szerző utal arra: a legújabb magyar parlament úgy döntött, hogy a romániai magyarokat ezután könnyített eljárással, kedvezmények ígéretével honosítja. “Nyugdíjas nemzedékem havi átlagjövedelme odaát még annyit sem érne, mint itt, tehát mi nem honosulhatunk. Leginkább a fiatalok jöhetnek szóba. De lehet-e magyar állampolgárként igazi – felelős, önálló, adózó – polgár az a fiatalember, aki itt, a szülőföldjén még nemigen tanulhatott a döntési jogkörével bölcsen élő polgár modelljéből, mert szülei közt is kivételes az ilyen ember?” – teszi fel a kérdést a szerző, aki szerint az anyaországba áttelepülő fiatal – továbbra is élve a kedvezményekkel – kárát is láthatja az önállóság hiányának.

Ennek tükrében teszi fel a kérdést az irodalomtörténész: “Kiknek szánják a magyar politikai akarat jelenlegi szóvivői azt a bizonyos autonómiát, ha ezután gyorsított eljárással százezrek hagyhatják el Erdélyt?”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik