A világ legnagyobb szigete az öngyilkosságok számát tekintve a legrosszabb statisztikájú államok közé tartozik. A svéd Karolinska Institute munkacsoportja Karin Spanning Björkstén vezetésével ennek okait tanulmányozta.
A vizsgálatot végző svéd kutatók az 1968 és 2002 közötti időszak halálozási nyilvántartásából emelték ki az öngyilkosságokat, és megállapították, hogy a legtöbb ilyen haláleset a nyári hónapokban történt. Földrajzi különbséget is észleltek: ilyen szempontból a sziget északi területei voltak a legsúlyosabban érintettek – olvasható a BMC Psychiatry szakfolyóiratban.
A svéd munkacsoport a helyszínen is vizsgálta az öngyilkosságok halmozódásának okait. Grönland északi részén áprilistól augusztus végéig szinte soha nem megy le a Nap. “Azt találtuk, hogy az öngyilkosságok általában kiemelkedően kegyetlenek és mind gyakrabban fordultak elő, ahogy a nappali időszak növekedett. Az alkohol fogyasztásban ilyen időszakos ingadozás nem volt” – mondta a vizsgálat vezetője.
A legtöbb öngyilkos fiatal volt és életüket 95 százalékban lövés, akasztás vagy magasból történő leugrás következtében vesztették el. A kutatók fölvetik annak lehetőségét, hogy az idegingerület átvitelében szerepet játszó szerotonin anyagcseréjét zavarja meg az állandó megvilágítás és ez fokozza az indulatosságot.
A hosszú nap miatt igen sok ott élő ember panaszkodik alvászavarra is. Ez ugyancsak hozzájárulhat a szomorú jelenséghez. “Az ilyen helyen lakóknak a fényhez kell igen jól alkalmazkodni. A hosszú világosság során szükségük van a napi életritmus kialakítására, elégséges alvással és lelki egyensúllyal” – írták a svéd kutatók.
Hangsúlyozták: a mások ellen irányuló erőszakos cselekmények, a gyilkosságok előfordulásában nincsen olyan időszaki ingadozás, mint az öngyilkosságokban. “A fény csak egyetlen tényező ebben a bonyolult tragédiában, de vizsgálatunk azt jelzi, hogy a kettő között lehet összefüggés.”
