A júniusi elnökválasztások óta szinte megállás nélkül folytatódnak az utcai tüntetések Iránban. A tüntetők a népszuverenitás magasabb szintű érvényesüléséért tüntetnek. A hétvégén lezajlott asura siíta ünnep újabb alkalmat adott a tömegeknek, hogy az utcára vonuljanak. Az iráni rendőrség több száz tüntetőt tartóztatott le, heten pedig meghaltak az összecsapások során.
A rezsim marad, az elit változhat
A perzsa állam, sőt az egész közel-kelet az iszlám forradalom óta először szembesül ilyen méretű ellenzéki megmozdulásokkal és társadalmi ellenállással. Ablaka Gergely Irán-szakértő szerint azonban radikális változásra, a rezsim lecserélésére nem érdemes számítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fog bekövetkezni elitváltás, melynek során a mostaninál sokkal reformerebb gondolkodású vezetők állhatnak az iszlám köztársaság élére.
A szakértő szerint az iráni ellenzék nem fog meghátrálni. Ezt bizonyítják a lassan fél éve tartó, nemhogy csillapodó, de egyre kiterjedtebb utcai tüntetések. Az iszlám forradalom február 11-ei évfordulója fordulópont lehet. Sok minden múlik az Iráni Forradalmi Gárdán, mely a rezsim egyik alappillére. Sok a megélhetési gárdista, akik a különböző juttatások vagy például egyetemi felvételi kedvezmények miatt lépnek be a gárdába. Nem tudni tehát, hogy döntéshelyzetben mennyire maradnának lojálisak a jelenlegi vezetéshez.
A legerősebb ellenzék a Közel-Keleten
Ablaka Gergely szerint az már jelenleg is látszik, hogy az iráni társadalom többsége kritikus a hatalmi elit vezetőivel szemben. Sőt az iszlám forradalom nagy alakjai közül is többen szembehelyezkedtek a jelenlegi vezetéssel, mely egyre inkább a szélsőségek irányába tart mind külpolitikai, mind belpolitikai kérdésekben, és ehhez egyre nehezebben nyeri meg a konzervatív körök támogatását.
Ettől függetlenül az atomprogramban nem várható változás, az irániak nacionalisták, és nem nyugszanak bele, hogy más államok beleszóljanak belső ügyeikbe. (Persze más kérdés, hogy, hogy az atomsorompó szerződés egyáltalán nem belügy, és azt Irán is aláírta.) A külpolitika egy akár Musszavi által vezetett Iránban ugyanakkor valószínűleg jóval kompromisszumképesebben kezelné nemcsak ezt a kérdést, hanem általánosságban a külpolitikát, nem tágítva természetesen a közel-keleti hegemón hatalom ábrándjától.
Az atom marad
A szakértő szerint nem valószínű, hogy az esetleges demokratizálódási folyamat az ország szétesésével járna, persze a jelentős számú, az ország körülbelül 40 százalékát adó etnikai kisebbségekkel rendelkező Iránban ez is opció. Azonban a perzsa kultúra, a perzsa nyelv és történelem összekötő kapocs a legtöbb kisebbséggel.
Az iráni ellenzéki mozgalom legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy ami Iránban megtörténik, megtörténhet bárhol a térségben. A gyülekezés, a sajtó és az emberek személyes szabadságát is zászlójára tűző, ugyanakkor az iszlám zöld színét szimbólumként használó tömegmozgalom átterjedhet más közel-keleti országokra is, köszönhetően Irán kiemelkedő szerepének a térségben.
