Külföld

Régiós divat: a cseh kormány is bukott

admin
admin

2009. 03. 25. 12:33

Lettországgal és Magyarországgal ellentétben Topolánek kormányának bukását nem a gazdasági válság, hanem belső harcok okozták. A cseh kormány összeomlása megerősítette azokat az aggodalmakat, hogy további késedelmet szenvedhet az EU-t megreformáló lisszaboni szerződés életbe lépése. A cseh belpolitikai helyzet alakulása azonban nem változtat azon, hogy továbbra is a Cseh Köztársaság látja el az unió soros elnöki teendőit ebben a félévben.

A bizalmi szavazást az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt kezdeményezte, mert szerinte a kormány korrupt, és nem képes az ország felelős vezetésére. Tekintettel a nemzetközi gazdasági válságra és a cseh uniós elnökségre Topolánek a kezdeményezést “felelőtlennek” minősítette. Csehország a múlt hét elején sodródott a kormányválság közelébe, miután kiderült, hogy a miniszterelnök megpróbálta megakadályozni egy olyan riport televíziós sugárzását, amely kedvezőtlen színben tüntette fel a jobbközép koalíciót.

Benyújtja lemondását

A Mirek Topolánek cseh miniszterelnök vezette, jobbközép irányzatú kisebbségi kormány ellen 101-en szavaztak a kétszáz tagú törvényhozásban, köztük négy korábban koalíciós képviselő is, akik időközben függetlenné váltak. Mirek Topolánek közölte, hogy elfogadja a szavazás eredményét, és benyújtja kormánya lemondását Václav Klaus államfőnek. Szerinte az államfő a legerősebb párt vezetőjét, vagyis őt fogja ismét megbízni. Ha nem sikerül új kormányt alakítaniuk, akkor a mielőbbi választások mellett állnak ki – hangsúlyozta Topolánek, aki szerint a leszavazása gyengíteni fogja az ország tárgyalóképességét és pozícióit Obama jövő heti prágai tárgyalásai során.

Jirí Paroubek, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke a bizalmi szavazás után nem erőltette a kormány távozását. A lemondás helyett szerinte folytathatná a munkát az uniós elnökség végéig. Azt azonban kizárta, hogy pártja belépjen egy szakértői kormányba. Ennek külső támogatásáról viszont hajlandóak tárgyalni, hogy meg tudjon birkózni a globális gazdasági válsággal – jelentette ki szociáldemokraták vezetője.

Előrehozott választás jöhet

Václav Klaus cseh államfő nem kívánja kommentálni a Mirek Topolánek vezette jobbközép kormány bukását. Úgy véli, hogy a kialakult belpolitikai helyzetet az alkotmány szellemében kell megoldani. Várható, hogy a bizalmi szavazáson megbukott kormány legkorábban csütörtökön nyújtja be lemondását, mert a miniszterelnök szerdán külföldre utazik. Ez után valószínű, hogy a hagyományoknak megfelelően az államfő megbízza a kabinetet a folyó ügyek vitelével egészen az új kormány kinevezéséig. A hatályos alkotmány szerint Klausnak szabad keze van abban, kit bíz meg kormányalakítással.

Topolánek foghatja a fejét (fotó: MTI)

Topolánek foghatja a fejét (fotó: MTI/EPA)

Az Európai Unió soros elnökségét adó, annak még csak a közepén járó kabinet addig marad a helyén ügyvivő jelleggel, amíg Václav Klaus államfő ki nem nevez egy új miniszterelnököt, vagy előre nem hozza az egyébként a jövő év közepén esedékes parlamenti választást. Előkészítésére öt hónapra lenne szükség a cseh voksolásokat szervező statisztikai hivatal szerint. Prágában arra számítanak, hogy az esetleges előrehozott választásra legkorábban szeptemberben kerülhet sor.

Sorozatos kormánybukások

A helyzet nyomán Jiri Pehe cseh politikai elemző két fejleményt tartott fontosnak: hogy megerősödött Václav Klaus elnök pozíciója, közben a cseh uniós elnökség szerinte befejeződött, lényegében formalitássá vált. Bohumil Dolezal, a Károly egyetem elemzője pedig azt emelte ki, hogy a kormány addig marad, amíg az államfő meg nem bízza az új miniszterelnök-jelöltet, de ezt akkor teszi, amikor akarja, az alkotmány ugyanis nem köti meg a kezét. A Capital Economics elemzője két forgatókönyvet vázolt fel: amennyiben Magyarországhoz hasonlóan szakértői kormány jön, azt a piac pozitívan fogadja majd, ha viszont belső harcok negatív hatással lesznek a piacra, a gazdaságra, és nagy veszteséget fog eredményezni.

A prágai volt a harmadik kormány Európa keleti felében, amely az idén összeomlott, Lettország és Magyarország vezetőjének távozása után. Bár Topolánek bukását inkább a belső harcok okozták. A parlamenti megosztottság miatt nagyon nehéz új kormányt alakítani anélkül, hogy a fő vetélytársak megállapodnának egymással. Az ellenzéki szociáldemokraták kis előnnyel, 4,5 százalékkal vezetnek a közvélemény-kutatásokban. Ők nagyobb költségvetést szeretnének, és elutasítják az egészségügy privatizálását.

Gyengült a korona

A cseh gazdaság eddig viszonylag jól tűrte a válság következményeit, és a korona is tíz százalékkal tudott erősödni a február közepi mélypontjáról. Bár a kivitel visszaesett, a bankok nem szorultak kormányzati mentőövre, a közhangulat nyugodt, és a csehek nincsenek eladósodva külföldön. A korona egyelőre mindössze 0,4 százalékot gyengült a kormánybuktató bizalmi szavazás következtében.

Oda a befektetői bizalom

Felelőtlenségnek minősítette a cseh kormány megbuktatását a jelenlegi politikai-gazdasági helyzetben a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. Az újság szerint nem is annyira az európai uniós elnökségről van szó, hanem elsősorban a gazdasági-pénzügyi válságról, amelynek a megoldására a kormánynak most összpontosítania kellene. A kormány megbuktatása olyan időben, amikor a világpiacok nem bíznak Közép-Európában, és röviddel azután, hogy a lecsúszott Magyarországon is megbukott a kormány, kimondottan butaság – szögezte le a Mladá Fronta Dnes.

A Handelsblatt című német lap szerint a politikai bizonytalanság miatt Csehország elveszítheti eddigi bizalmi előnyét, s a nemzetközi befektetőktől kapott osztályzata többé nem lesz olyan jó, mint a múltban. Amennyiben a prágai parlamentben nem lesznek ismét egyértelmű és világos erőviszonyok, az ország hamarosan a legrosszabb kelet-európai államok közé kaphat besorolást – hangsúlyozta az üzleti napilap.

Megtorpan az EU-elnökségi munka?

A cseh belpolitikai helyzet alakulása nem változtat azon, hogy az uniós tagállamokat képviselő Tanácsban továbbra is a Cseh Köztársaság látja el a soros elnöki teendőket ebben a félévben – jelentett ki Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (EP) elnöke. Bár Topolánek le fog mondani, az uniós szabályok azonban nem szólnak arról, hogy a soros elnöklő ország ezt a funkcióját elvesztené, ha elnöksége közben a kormány ügyvezető jellegűvé alakul át, vagy új kormány alakul. Topolánek ezt Strasbourgban is megerősítette, azzal érvelve, hogy a soros uniós elnöki tisztség nem valamiféle “hatalomgyakorlási” eszköz, hanem az EU-n belüli vitákat mederbe terelő, összehangoló, kompromisszumkereső szerepkör.

Az uniós szerződések egyértelművé teszik, hogy az elnökséget az arra korábban kijelölt ország kormánya adja egy teljes féléven keresztül (január 1-jétől június 30-ig vagy július 1-jétől december 31-ig), legyen az stabil koalíciós kormány, ügyvezető kabinet vagy éppen az uniós elnökség gyakorlása közben hatalomra került testület. A soros elnöknek nem változnak a jogkörei és a feladatai sem, annál is kevésbé, mert a féléves munka nagy részét már az elnökség megkezdése előtt előkészítik.

Topolánek újságírók gyűrűjében a bizalmi szavazás után

Topolánek újságírók gyűrűjében az elvesztett bizalmi szavazás után (fotó: MTI/EPA)

Nem ez az első eset az unió történetében, hogy egy elnökséget adó országban ilyen horderejű belpolitikai változás történik. 1996-ban Olaszországban Romano Prodi balközép kormánya az elnökségi félév alatt vette át a stafétát a jobboldaltól, később pedig európai bizottsági elnök lett. Három évvel korábban Dániában következett be fordulat a szociáldemokrata Poul Nyrup Rasmussen kormányra kerülésével.

Aggódnak a ratifikálás miatt

Brüsszelben azonban fontosnak tartják, hogy az elnökségi tevékenyég előkészítésében és lebonyolításában ne legyen törés, az a megszokott rend szerint történjék. Ezért diplomaták úgy nyilatkoztak, hogy számukra az lenne megnyugtató, ha a kormány legalább ügyvezetőként a helyén maradna az elnökség június végi befejeződéséig. A cseh ellenzék jelezte, hogy lehetővé teszi a kormánynak az elnökségi munka befejezését.

A prágai kormány bukása főleg az uniós reformszerződés sorsa miatt kelt aggodalmat Brüsszelben. A népszavazáson nemet mondó Írország mellett Csehország a másik tagállam, amellyel kapcsolatban még kételyek voltak a ratifikálást illetően, és az aggodalmakat a politikai fordulat nem csökkenti. Topolánek a lisszaboni szerződés hívének számít, ám bukása nyomán a cseh belpolitikai helyzet bizonytalanná válása hónapokkal késleltetheti a prágai ratifikálás folyamatát.

Brüsszel mellett berlini kormánykörökben is úgy vélekednek, hogy Csehország számára a hátra lévő hónapokban még nehezebb lesz az elnöki tevékenység ellátása, mint eddig. Egy magas rangú német politikus pedig azt állította, hogy a cseh kormányválság következtében az uniós intézmények reformját előirányzó lisszaboni szerződés kerülhet veszélybe. Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának volt vezetője élesen bírálta Václav Klaus elnököt, s azzal vádolta őt, hogy szándékosan az Európai Unió gyengítésére törekszik. Sajtóértesülések szerint német kormánykörökben úgy vélekednek, hogy a cseh kormányfő ügyvezető miniszterelnökként egy ideig mindenképp hivatalban marad. Hatalma és tekintélye azonban mindenképp csorbát szenvedett, ami akadályozhatja a hatékony uniós elnöki munkát is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.