Alaposan felforgatta a szocialisták kongresszusának napirendjét, s egyben az egész ország hangulatát Gyurcsány Ferenc szombaton. Unalmas, már-már érdektelen tisztújításra számított mindenki a kongresszuson, melyen megerősítik Gyurcsányt az MSZP-elnöki pozíciójában, alatta pedig újraosztják a pozíciókat.
Ehhez képest az elnökségi ülést követően, 10 óra tájban robbant a bomba: Gyurcsány Ferenc lényegében lemondott miniszterelnöki posztjáról a legfelsőbb testületi ülésen.
Gyurcsány később a kongresszusnak azt javasolta, hogy új kormánynak, új kormányfő vezetésével kell a válságkezelést tovább folytatnia.
Az elveszett szavahihetőségről
“Tévedtem erőnket, lehetőségeinket illetően, fontos pillanatban adós maradtam a világos beszéddel, szavahihetőségem ennek következtében jelentősen sérült” – ismerte el Gyurcsány Ferenc a kongresszusán előtt.
Vállalja a felelősséget (Fotó: MTI)
Gyurcsány Ferenc szerint a fő felelősség ugyan a vezetőké, de közülük kiemelkedik a párt elnökének, a miniszterelnöknek a felelőssége. Az, hogy gazdaságilag sebezhető az ország, azért van, mert az államnak túl sok minden nyomja a vállát, túl nagy terheket vállalt – vélekedett a kormányfő, aki szerint a gondok nem csak gazdasági természetűek. Szerinte 2006-ig “közveszélyes álomba ringattuk magunkat”.
Hozzátette: az országban 1998 után szétszakadt a nemzeti közösség, brutális belpolitikai háborúskodás zajlik a Fidesz miatt.
“Ha útban vagyok, megyek”
“Tavaly januárban azt mondtam az elnökségnek, hogy ha egy éven belül nem sikerül növelni a támogatottságunkat, akkor ki kell nyitni a személyi kérdéseket. Letelt az egy év. Támogatásunk nem nőtt, éppen ellenkezőleg, csökkent” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
„Ha én vagyok a változások akadálya, akkor ezt az akadályt most megszüntetem” – közölte a miniszterelnök.
A párt élén “harcol tovább”
„Nem kívánok elmenni, nem kívánom feladni a küzdelmet – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. – Politikus lettem és az is maradok. Vezetni szeretném a szocialista pártot” – tette hozzá.
Ebben nem is kellett csalatkoznia, az MSZP kongresszusa később újraválasztotta Gyurcsány Ferencet pártelnökké. A választáson 599 küldött szavazott, és az újraválasztott pártelnök 508 szavazatot kapott.
A Fidesz előrehozott választást követel
A Fidesz közleményben utasította el Gyurcsány „menetrendjét”, ahogy fogalmaztak: „Új kormány csak a választópolgárok akaratából születhet, ezért a Fidesz tájékoztatja Magyarország polgárait, hogy nem kezd tárgyalásba semmilyen új kormány alakításáról sem.”
Navracsics: csak az előrehozott választás játszik (Fotó)
Az MSZP-kormány az ország szégyene, az előrehozott választás az ország érdeke – írták. Eljött a pillanat, amikor mindenkinek el kell döntenie, mit támogat: az ország szégyenét, vagy az ország érdekét. A Fidesz hétfőn az Országgyűlésben kezdeményezi az Országgyűlés feloszlatását – jelentették be.
Önfeloszlatásról szóló indítványok
2008. szeptember 15. – Az Országgyűlés feloszlatásáról szóló, az MDF által benyújtott indítványt a képviselők nem szavazták meg, 171-en támogatták, 204-en ellenezték: a Fidesz, a KDNP és az MDF igennel, az MSZP és az SZDSZ nemmel szavazott.
2009. január 29. – Nem vette napirendre az Országgyűlés feloszlatásáról szóló Fidesz-KDNP-indítványt a parlament a rendkívüli ülésen, miután a sürgős tárgyalást 158 igen és 197 nem ellenében elutasították.
2009. február 23. – Az Országgyűlés elutasította a parlament feloszlásáról szóló Fidesz-KDNP-javaslatot, valamint az ugyanerről szóló országos népi kezdeményezést. A Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány azt kezdeményezte, hogy „a 2006-ban alakult Országgyűlés kimondja a feloszlását”. A határozati javaslatot 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodás mellett, a népi kezdeményezést pedig hasonló arányban, 170 igen és 205 nem szavazattal utasította el a Ház.
Bokros vállalná
„Ha a felelős magyar Országgyűlés engem, vagy mást felkér arra, hogy egy válságkormányt vezessek, a magam részéről állok elébe” – fogalmazott Bokros Lajos a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján.
Ugyanakkor világossá tette: nem az az érdekes, amit személyesen gondol, hanem az, hogy az Országgyűlésben helyet foglaló 4 vagy 5 párt miben tud megegyezni.
A szocialisták nem kérnek Bokrosból
Lendvai Ildikó szerint párton belüli és párton kívüli miniszterelnök-jelöltre is van forgatókönyve az MSZP-nek, Bokros Lajos azonban biztosan nem jöhet szóba – jelentette ki a frakcióvezető.
A Magyar Rádiónak nyilatkozó küldöttek többsége üdvözölte a miniszterelnök bejelentését, legtöbbjük azt mondta, hogy szükséges, az ország számára fontos lépés ez. Arról azonban egyelőre még csak találgatások sincsenek, hogy ki lehet az új jelölt a miniszterelnöki tisztségre. A megkérdezett küldöttek legalább kilencven százaléka azonban elutasította Bokros Lajos személyét a posztra – tudósított a Krónika.
Kétkedő elemzők
Kételkedő hangot ütöttek meg Gyurcsány bejelentésével kapcsolatban az elemzők. A Political Capital a volt MSZP-SZDSZ koalíció feltámasztását vizionálja. A Nézőpont Intézet pedig egyenesen megkérdőjelezi Gyurcsány távozási szándékát.
Nem alkotmányos?
A konstruktív bizalmatlansági indítvány nem erre a helyzetre került a magyar alkotmányba. A miniszterelnöknek csak két lehetősége van az alkotmány szerint: lemond vagy bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen. A lehetőségek között azonban nem szerepel, hogy konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen a miniszterelnök – mondta Gulyás Gergely alkotmányjogász, a Szabadság Kör tagja.
Gyurcsány Ferenc szombati bejelentésével valójában lemondott, de jogilag “más technikát szeretne alkalmazni” annak érdekében, hogy az államfőt “kikapcsolhassák” a folyamatból – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Mi a konstruktív bizalmatlanság?
A konstruktív bizalmatlansági indítvány szabályait 1990-ben rögzítették az alkotmányban. Az alaptörvény kimondja, hogy a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.
Az alkotmány kommentárja szerint a jogintézmény lényege „egy negatív mozzanat (a bizalommegvonás a miniszterelnöktől) és egy pozitív mozzanat (az indítványozók konszenzusa az új miniszterelnök-jelölt személyét illetően) együttes megnyilvánulása. A tagadásban jelentkező konstruktivitás a folyamatos kormányzás garanciáját jelenti. A kormányválság, a köztársasági elnök beavatkozása (a parlament feloszlatása) nélkül megoldódik.
A bizalmatlansági indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. Ha az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik, rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni – olvasható a Házszabályban.
A rendelkezés alapján bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági előkészítésre, az indítványhoz nem lehet módosító javaslatot sem benyújtani.
A Házszabály szerint, ha a kormány a miniszterelnök útján azt javasolja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is elő lehet terjeszteni, legkésőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt.
