Külföld

Túllépne Trianonon az új bukaresti nagykövet

Angyal Ágnes
Angyal Ágnes

2008. 07. 22. 14:00

Az új bukaresti nagykövet szeretné szorosabbá fűzni Románia és Magyarország kapcsolatát, segíteni a gazdasági beruházásokat és a két ország közös uniós pályázatait, ugyanis sok még a kiaknázatlan terület. Füzes Oszkár szerint nem létezik magyar irredentizmus, Trianonon mindenkinek túl kell lépnie. A Népszabadság egykori washingtoni tudósítója nem tart attól, hogy a jobboldal „kifúrná” posztjáról, és attól sem, hogy Románia pár éven belül beelőzi Magyarországot. FN-interjú.

Mennyire megszokott, hogy egy újságírót választanak nagykövetnek?

Magyarországon az elmúlt időszakban előfordult néhány eset, de sokkal kevésbé megszokott, mint akár Nyugat-Európában, akár a tengerentúlon. Az én esetem azonban ennél is furcsább: jómagam ugyanis 28 éves újságírói munka után most tértem vissza az eredeti szakmámhoz, amelyen egyetem után elindultam. Úgy tudom, hogy nem volt ebből sosem probléma.

28 év alatt azért sokat változott a világ, és a külügyes szakma is. Könnyen vissza tud rázódni?

Éppen ez volt az egyik oka, amiért sokat gondolkoztam a visszatérésen. A szakma alapjai azért megmaradtak, az államigazgatás jó és rossz hatásai sem változtak, ezért úgy gondolom, nagyon nagy meglepetések nem érhetnek.

Hogy jött egyáltalán a lehetőség? Ön a Népszabadságnál dolgozott, amelyet kormányközeli lapnak tartanak. Nem tart attól, hogy ez támadási felület lehet a későbbiekben?

Azt nem tudom, ki gondolt arra, hogy én legyek a nagykövet. Ami a jövőt illeti, örültem, hogy a bizottsági meghallgatáson a jobboldali tagok sem szavaztak ellenem, hanem tartózkodtak. Ezzel kinyilvánították, hogy – noha furcsállják, hogy a Népszabadság egyik újságírója kerül a bukaresti nagykövetség élére – adnak nekem egy esélyt. Ezt köszönöm szépen.

Ez azt jelenti, hogy majd egy esetleges kormányváltáskor sem inog meg a széke?

Ez egy olyan találgatás, amit nem tudok befolyásolni. Egyébként bármilyen kormány bármilyen nagykövetet bármikor visszahívhat.

Ön tart ettől?

Nem.

Mégis a jelenlegi kormány nevezte ki egy kormányközeli lap munkatársát. Kapott-e konkrét utasításokat konkrét ügyekkel kapcsolatban, melyek szerint a kormány álláspontját kell képviselnie?

Minden nagykövet az államfő, a kormányfő és a parlament által kialakított hivatalos álláspontot képviseli.

Vannak olyan visszajelzések, hogy a fogadó ország, azaz Románia szívesen fogadja-e önt?

A hivatalos visszajelzés nagyon korrekt volt, gyorsan megkaptam a hozzájárulást. Nem hivatalosan, legalábbis akikkel eddig beszéltem, mindenki azt mondta, hogy örülnek nekem. Nem tudom, persze, ebben mennyi volt az udvariasság.

Füzes Oszkár - újságíróból lett nagykövet (Fotó: FN - Gáti András)

Füzes Oszkár – újságíróból lett nagykövet (Fotó: FN – Gáti András)

Újságíróként sokat foglalkozott Romániával. Az így kiépült kapcsolati tőkéjét tudja majd kamatoztatni nagykövetként?

Remélem, igen. Nagyon sok román újságírót és politikai vezetőt ismerek. Biztos furcsa lesz, hogy most nem a kérdező, hanem a megfigyelő szerepében leszek.

Mennyire kíván aktív nagykövet lenni? Elődjéről azt mondták, nem nagyon bonyolódott kínos kérdésekbe, csendben telt el a mandátuma.

Ha az aktivitást a botrányok számával lehet mérni, akkor nagyon passzív szeretnék lenni. Ha viszont az aktivitást úgy vesszük, hogy szeretnék jól látszani, jelen lenni, valóban képviselni Magyarországot a román politikai életben, a román társadalomban és a romániai magyarságban, akkor nagyon is aktív kívánok lenni, és erre meg is kaptam a felhatalmazást.

Ez konkrétan mit jelent?

Megpróbálom tovább bővíteni a magyar nagykövetség kapcsolatrendszerét, például a román ortodox egyházzal, a román szellemi élet olyan képviselőivel, akik eddig kevésbé érdeklődtek, vagy a Romániában egyre erősebb középosztály, illetve a művészeti élet képviselőivel. Megpróbálom kicsit „civilesíteni” a kapcsolatokat.

A legutóbbi romániai választáson a Fidesz a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett állt ki, míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) inkább a szocialista kormányhoz közelebb állónak tartják. Ebben a kérdésben sem kapott instrukciókat arra vonatkozóan, hogy inkább utóbbit kell segítenie?

Nem, hiszen nincs is ilyen kormányálláspont. A magyar állam a legitim és demokratikus magyar szervezeteket támogatja a határon túl. Az RMDSZ és az MPP is ilyen. Nekem korrekt, normális kapcsolatot kell tartanom velük, és ezt meg is fogom tenni. De nem avatkozhatok bele sem Románia, sem a romániai magyarság belügyeibe. Lehet, hogy megpróbálnak majd belőlem ütközőt csinálni, de én akkor majd kitolatok.

Mindenesetre érdekes helyzetbe fog belecsöppenni: Romániában ősszel parlamenti választások lesznek, és a mostani felállás szerint az is elképzelhető, hogy a magyar szervezetek kigolyózzák egymást, és nem lesz magyar képviselet a román parlamentben. Nagykövetként kell bármit is tennie ezzel kapcsolatban?

Nem kértek fel, hogy közvetítsek, így ez a kérdés nem merült fel. A mintegy harmincéves tapasztalat mondatja velem azt, hogy az erdélyi társadalom egy fejlett társadalom. Megvan a maga politikai elitje, s ez az elit nem rosszabb, mint bármelyik másik a világon. Ez a politikai elit meg fogja vívni a maga politikai harcait, ennek lesz valamilyen eredménye, s biztosan ők is fognak tanulni a saját hibáikból. Annyi biztos, hogy az a meggyőződés, hogy az új magyar párt színpadra lépése és bejegyzése növelni fogja a magyar szavazatok számát, nem bizonyult valósnak. Sokkal kevesebben szavaztak most a két magyar pártra, mint a korábban meglévő egyre.

—-Nincs magyar irredentizmus—-

A román–magyar kapcsolatok nem mindig voltak felhőtlenek, olykor még mindig irredentizmussal vádolják meg hazánkat. Ön hogyan vélekedik erről, és miként tudja leszerelni az esetleges támadásokat?

Én úgy gondolom, hogy magyar irredentizmus nincs. Aki erre hivatkozik, az csúsztat, felnagyít, torzít. És ezt nem azért teszi, hogy védekezzen, hiszen nincs mi ellen védekeznie, hanem azért, hogy az országában élő magyar kisebbség helyzetén, lehetőségein rontson. Vagy politikai célokra használja a saját nacionalizmusát, és ebben hivatkozik, az – ismétlem, nem létező – magyar irredentizmusra. Remélem, hogy a román politikai elitben is egyre többen értik meg, hogy Magyarország túllépett Trianonon. Magyarországon mindenki megértette, hogy Románia nagyon fontos szövetséges, nagyon fontos partner. Rengeteg anyagi és szellemi tőkét tudunk együtt létrehozni. Egymás ellen dolgozva viszont csak tönkretesszük a másikat.

Füzes Oszkár együttműködne ellenségeskedés helyett (Fotó: FN - Gáti András)

Füzes Oszkár együttműködne ellenségeskedés helyett (Fotó: FN – Gáti András)

Úgy gondolja, hogy a két ország közeledésében, akár a baráti kapcsolat kialakításában segít, hogy most már Románia is az Európai Unió tagja?

Rendkívüli módon. Sőt, az a magyar nagykövetség elsődleges feladata, hogy kialakítsunk egy olyan szövetségesi, bizalmi viszonyt, ami két szomszédos, uniós állam között normálisan létezik. Egy olyan viszonyra törekszünk, amelyben tudjuk, miben kell versengenünk egymással, de azt is, miben kell összefognunk. Jó lenne, ha ezt nem terhelnék tovább olyan bizalmatlanságok és előítéletek, mint a mi részünkről Trianon, az ő részükről pedig az irredenta veszély. Ezen túl kell lépni. Mindenkivel meg kell értetni, hogy két normális, polgárosodó ország szövetségesi viszonyt épít ki egymással.

A cél elérését segíthetik a közös kormányülések? Sokan úgy vélekednek, ezeknek nincs igazán látszatjuk.

Romániában a jelképeknek különösen nagy jelentősége van. Ha a román közvélemény azt látja, hogy a két kormány együtt ülésezik, és azt is megszokja, hogy a romániai magyarság képviselői bekerülnek a kormányba, az óriási változás az ő részükről is. Képzeljük el, hogy Magyarországon a román pártok képviselői 3–4 miniszteri posztot töltenének be, és bekerülnének a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságba. Ott lenne minden előttük.

—-Fejletlenebbek, de lehagyhatnak minket—-

Romániában az utóbbi években fellendült a gazdaság, az uniós csatlakozásuk óta pedig egyre több pénzt szívnak le. A követség mennyiben tud segíteni a Magyarországról odaáramló befektetéseknek, másrészt a romániai magyaroknak, hogy minél nagyobb szeletet hasíthassanak ki maguknak ebből a piacból?

Ez fontos feladatunk. Hét-nyolc magyar óriáscég – többek között a Mol, az OTP és a TriGránit – már bent van Romániában, remélem, több is jön. Azt is remélem, hogy román multik is jönnek majd Magyarországra. Legalább három területen tud a nagykövetség segíteni. Az egyik ilyen a lehetőségek feltárása, felkutatása és a partnerek összehozása. A másik a bürokrácia leküzdése. A harmadik pedig, hogy segítsünk megtalálni a lehetőséget, hogy a magyar állam az uniós források felhasználásával kezdőlökést adjon ezekhez a beruházásokhoz. A keret óriási.

Ön szerint melyek azok a területek, amik még kiaknázatlanok?

Sok ilyen van. Össze kell kötni a két ország infrastruktúráját: utat, vasutat, vezetéket kell építeni. Össze kell kötni az uniós, regionális, fejlesztési és kohéziós területfejlesztést. Ez is zajlik, de még elég döcögősen halad. A környezetvédelem területén is együtt kell működnünk, mindannyian emlékszünk még Verespatakra. De fejlődik a digitális informatika is. Ezen a területen a romániai magyarság nagyon erős, már a magyarországi piacra is betörtek. Az igazi kérdés az, hogy a megszerzett uniós pénzekhez mennyi működő külföldi, illetve magyar és román tőkét tudunk társítani. Ezen sokat fogok dolgozni.

A nagykövet szerint Románia nem szórja el a pénzt (Fotó: FN - Gáti András)

A nagykövet szerint Románia nem szórja el a pénzt (Fotó: FN – Gáti András)

A román fél nem gátolja ezeket a befektetéseket? Pár hete botrányt kavart, hogy a TriGránit beruházását az újonnan megválasztott bukaresti polgármester le akarta állítani. Ilyen esetekben a magyar diplomácia tud nyomást gyakorolni?

Beleszólni nem tud, de lobbizni igen. A legdemokratikusabb nemzetek nagykövetei is lobbiznak az országuk gazdasági érdekeiért, ez alapvető feladatuk. A románok egyébként, mivel érdekeltek az uniós pénzek lehívásában, nem gátolják az ilyen beruházásokat. Ami a konkrét esetet illeti, a TriGránitnak vannak üzleti versenytársai, és ha ők tudnak akaratuknak érvényt szerezni, akkor ők viszik az adott üzletet. Befektetési verseny van. Mi például megnyertük a Mercedest, ők elvesztették. Ez normális.

Mi a helyzet a munkaerő áramlásával? A sajtóhírek szerint megfordult az eddigi trend: sokszor már Magyarországról mennek Romániába dolgozni, hiszen sok területen kint jobban lehet keresni. Mit gondol, hosszú távon marad ez a tendencia?

Románia fejlettségi, polgárosodási, piaci lemaradásban volt Magyarországgal szemben. Most azonban megkezdte a felzárkózást. Nő a GDP, az uniós forrásokat ugyanúgy beforgatja a fejlesztésbe, mint mi. Ráadásul a külföldön, elsősorban Spanyolországban és Olaszországban dolgozó románok nagyon sok pénzt küldenek haza. Romániának hirtelen lett pénze, és ezt a pénzt – eddigi szokásaival ellentétben – nem szórja el, hanem befektetésekre és beruházásokra költi. Románia rohamosan fejlődik, a bérek sok területen utolérték a magyarországiakat, van, ahol el is hagyták. Kezd kialakulni egy fogyasztóképes középosztály, így bizony a magyar munkaerő-gazdálkodásnak számolnia kell azzal, hogy már nem az erdélyi magyar orvosok fognak Magyarországon gyógyítani, hanem lehet, innen mennek át orvosok Erdélybe, vagy akár Bukarestbe. De végül is erről szól az Európai Unió: mindenki ott dolgozhat, ahol neki a legmegfelelőbb.

Egyes szakértők azt vizionálják, hogy Románia pár éven belül lehagy minket. Ön miképpen látja ezt?

Én ezt túlzónak tartom. Az tény, hogy Románia természeti adottságai jobbak, munkaerőlétszámuk magasabb, geopolitikai helyzetük is előnyösebb, mint Magyarországé. Ellene szól viszont, hogy a román infrastruktúra sokkal fejletlenebb, mint a magyar. Ezt a lemaradást nem lehet egyik napról a másikra behozni. A románok igyekeznek, de nem gondolom, hogy ez két-három éven belül sikerülni fog.

Füzes oszkár életrajza

Füzes Oszkár 1978-ban végzett a moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemének diplomácia karán, Balkán szakon. Több médiaelméleti és biztonságpolitikai posztgraduális képzést végzett Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban. Végzés után a Külügyminisztériumba került, ahonnan 1980-ban a Népszabadsághoz ment dolgozni. Újságíróként többek között Hanoiból, Washingtonból és Brüsszelből tudósított. 2008 tavaszán megvált a napilaptól. Angolul, franciául, románul és több szláv nyelven is beszél. Nős, két gyermeke van.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2017. március 20.
Idős nyugdíjas nő távozik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatának épületéből a főváros XIII. kerületében, a Váci út 73-nál.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.