Nagyvilág

Sarkozy az írekkel tartaná együtt az uniót

Nicolas Sarkozy azt reméli, hogy októberben vagy decemberben állhat elő javaslattal a lisszaboni szerződést elutasító ír népszavazás nyomán előállt helyzet megoldására.

A francia köztársasági elnök – mint azt csütörtökön az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén elhangzott beszédében mondta – július 21-én Írországba utazik, hogy meghallgassa az ír véleményeket.

Miután az írek elutasították az Európai Unió megreformálására hivatott lisszaboni szerződést, az EU-nak valamilyen módon gondoskodnia kell azokról a jogi keretekről, amelyek biztosítják az unió működőképességét további tagállamok felvétele esetén is.

Nem ütné ki az íreket

„Mindenkivel össze kell fognunk. Az európai család 27 államból áll, senkit nem hagyhatunk magunk mögött” – fogalmazott Sarkozy, ezzel lényegében elutasítva azokat az elképzeléseket, amelyek szerint a szorosabb integrációt akaró tagországok gyorsabban haladhatnának előre, akár például az írek nélkül is.

A francia elnök szerint keskeny pallón kell előremenni: egyfelől az írekre nem szabad sürgető nyomást gyakorolni, ám a 2009. júniusi európai parlamenti választásokra tisztázni kellene az EU új intézményi kereteit. Mint mondta, vagy sikerül életbe léptetni a lisszaboni szerződést, vagy hatályban marad az unió most érvényes szervezeti és működési szabályzata, a nizzai szerződés – az írek kifogásait figyelembe vevő, új tartalmú szerződés kidolgozásának az esélyét tehát elvetette a francia államfő.

A bevándorláspolitikára helyezik a hangsúlyt

Sarkozy ismertette az EP-képviselők előtt a francia EU-elnökség prioritásait. Franciaország Szlovéniától vette át a soros EU-elnökséget július 1-jén. 2009 januárjától Csehország, júliustól Svédország következik. A magyar soros elnökség 2011 első félévében lesz.

A francia elnökség elsősorban a közös európai bevándorlási politika megteremtésére, az éghajlatváltozásra adandó európai válaszok kidolgozására, az uniós védelempolitika megerősítésére, valamint a közös mezőgazdasági politika megújítására akar összpontosítani. Mindezek mellett nem kívánt kiemelt feladatként jelentkezik az ír népszavazási kudarc miatt kialakult helyzet kezelése, a lisszaboni szerződés értékeinek lehetőség szerinti megmentése. A rohamosan emelkedő energiaárak problémájával szintén foglalkoznia kell a francia elnökségnek.

Sarkozy a beszédben kitért arra, hogy nem akarja kétségbe vonni az Európai Központi Bank önállóságát, de jogot formál a bank döntéseinek bírálatára, ha azt indokoltnak tartja. A francia elnök a minap élesen bírálta, hogy a központi bank – inflációs veszélytől tartva – kamatlábat emelt. A francia elnök szerint fontosabb tényező, hogy a kamatemelés rontja az európai versenyképességet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik