Nagyvilág

A Balkán stabilitása függ a macedón választástól

Az egész Balkán stabilitása számára meghatározó lehet a vasárnapi macedón választás eredménye. A NATO-csúcs után rendkívül csalódott macedónoknak ugyanis nemcsak a nemzetközi környezettel – elsősorban a NATO- és várhatóan az EU-csatlakozást is megfúró görögökkel – kell szembenézniük, hanem a politikailag megosztott albán kisebbséggel is.

A bukaresti görög vétó után (ez volt az egyetlen akadálya, hogy Macedóniát meghívják a NATO-ba) az ellenzéki albán párt, a DUI (Unió a Demokratikus Integrációért), azonnal indítványozta a parlament feloszlatását. A június elsejére kiírt rendkívüli választás kampányában úgy a macedón, mint az albán választótestület alapvetően két táborra oszlott. A macedónok két nagy politikai koalíció között választhatnak. Az egyik, a 18 pártból álló – jelenleg is kormányzó – koalíció, a VMRO-DPMNE, a másik pedig az eddigi legnagyobb ellenzéki párt, az SzDSzM vezette, összesen nyolc pártból álló tömörülés.

Utóbbi a “Nap – Koalíció Európáért” elnevezést kapta, ami szimbolizálja, hogy megválasztásuk esetén a macedón zászlón feltüntetett napot az európai csillagrendszer részévé teszik. Csoportosulásukban az SzDSzM mellett még hét kisseb politikai párt kapott helyet.

A két tömörülés programja közti különbség leginkább a névkérdés megoldásának módjában érhető tetten: míg a VMRO-DPMNE által vezetett koalíció széles körű nemzeti támogatást követel meg az esetleges kompromisszum elfogadásához, ami magában foglalja a népszavazást is, addig a vele szemben álló tábor mindezt csupán felesleges időhúzásnak tartja.

A két legnagyobb albán nemzetiségi párt, a DPA (Albán Demokrata Párt) és a DUI választási programjában is a NATO- és az EU-csatlakozás áll a középpontban. Természetesen a Macedóniában élő albánok stratégiai érdekeinek megvalósítása mellett. Ez elsősorban Koszovó függetlenségének mielőbbi elismerését, az albán nyelv használatát szabályozó törvény elfogadását, és a 2001-es fegyveres összetűzések áldozatainak kárpótlását jelenti.

A csatlakozási szándék nem kérdés

Ebből is kitűnik, hogy – szemben például Szerbiával – itt egyetlen komoly politikai tényező sem kérdőjelezi meg az állam NATO- és EU-tagsághoz fűződő jövőjét.

Szakértők és közvélemény-kutatók szerint is a jelenlegi miniszterelnöknek, Nikola Gruevszkinek van a legnagyobb esélye, hogy ismét kormányt alakítson. Ez viszont a görögökkel történő tárgyalások elhúzódását eredményezheti. A VMRO-DPMNE választási programjában ugyanis van egy olyan kitétel, amely szerint sohasem fog beleegyezni az alkotmányos név megváltoztatásába.

„A VMRO-DPMNE nem fog elfogadni egyetlen olyan javaslatot vagy ötletet sem, amely sérti a macedón nemzet önérzetét, a macedón nemzetet és a macedón nyelvet” – áll a dokumentumban. Ezzel a hozzáállással, a görögök makacsságát ismerve, a névvita (Görögország történelmi okokból nem hajlandó elfogadni Macedónia nevét) még évekig elhúzódhat. Hátráltatva Macedónia NATO- és EU-csatlakozási terveit.

Konfliktus a levegőben

A tárgyalások esetleges elhúzódása és a fennálló, elsősorban etnikai kérdések megoldásának lassulása könnyen politikai feszültségeket válthatnak ki, akár rövid távon is.

Nikola Gruevszki miniszterelnök - bízik az újrázásban (Fotó: MTI)

Nikola Gruevszki miniszterelnök – bízik az újrázásban (Fotó: MTI)

A jelentős számú albán kisebbség (hivatalosan a lakosság 25 százaléka, de egyes becslések szerint jóval több) egyre türelmetlenebbül követeli Koszovó függetlenségének elismerését. Ezt viszont a macedón kormány nehezen tudná megtenni, ha egy radikális szerb kormánnyal kerülne szembe. Ráadásul az EU tagállamai körében Koszovó függetlenségének elismerési folyamata szinte teljesen leállt és késik az EUROLEX felállítása is.

Az albánok keresztbe tehetnek

Az is elkeseríti a macedóniai albánokat, hogy míg az ország nem jut dűlőre a NATO-val, Albánia már fél lábbal a szervezet tagja. Mindez kedvez a radikális albán köröknek Macedóniában, és egyre nő az állam föderalizálására irányuló törekvés támogatottsága, felkeltve a macedónok Nagy-Albánia miatti félelmeit.

A macedónokban az is visszatetszést vált ki, hogy a nemzetközi szervezetekhez való csatlakozáshoz alapvető fontosságú a nyugati államok megítélése, ám az állam albánok lakta területén szinte mindennaposak a fegyveres incidensek és erőszakos leszámolások a két albán párt között.

Az albánok azonban megkerülhetetlenek a kormányalakításhoz, egy általánosan elfogadott elv szerint ugyanis a koalícióban egy albán pártnak is részt kell vennie. Az előzetes becslések szerint a DUI lesz a befutó albán, míg a VMRO-DPMNE a győztes macedón párt, így elsősorban az ő megegyezésük lehet a döntő.
Szétvághatják Macedóniát

Nikola Gruevszki, a VMRO-DPMNE vezetője és aktuális miniszterelnök ezzel szemben több ízben is kijelentette, hogy győzelme esetén, a tradicionális koalíciós partnerrel, a DPA-val folytatná az együttműködést. Ezt viszont a DUI az albán szavazók akarata kijátszásának tartja és máris bejelentette, hogy igyekszik megakadályozni a szövetséget. Kezdetnek egy föderalizálási projektet helyeztek kilátásba.

Koszovó területének esetleges felosztása (az északi területek Szerbiához csatolásáról sok szó esett az utóbbi hetekben), napirendre tűzné Macedónia területi egységének kérdését is. Ezt még januárban, a függetlenség kikiáltása előtt Fatmir Szejdiú koszovói elnök is felvetette, mondván, amennyiben felosztható Koszovó területe, akkor ez vonatkozhat Macedóniára is.

Nincs jószomszédi viszony

Macedónia helyzetét rontja, hogy belső politikai harcain kívül a szomszédaival is meg kell küzdenie. Görögország, azt követően, hogy megakadályozta Macedónia NATO-tagságát, és most az EU-tárgyalások megkezdését is hátráltatja, az Albániában élő görög kisebbség autonómiájának követelésével állt elő.

Bulgária, mint NATO- és EU-tagállam, szintén hasznot próbál húzni Macedónia hátrányos helyzetéből. A bukaresti csúcstalálkozó előestéjén bolgár politikusok megkérdőjelezték a macedón történelem autentikusságát (a bolgárok úgy tartják, hogy a macedón nemzet lényegében bolgár eredetű, nyelvük pedig a bolgár egy dialektusa). Bulgária és Görögország úgy tűnik, egymásra talált Macedóniával szemben. Mindkét államot elítélik ugyanis az ott élő nagyszámú macedón kisebbség jogainak megtagadása miatt.

Kint jár a választások alatt Macedóniában? Vagy egy fotója, videója, tudósítása a választási előkészületekről, a szkopjei hangulatról? Töltse fel az FN Tudósítóba, hogy az Ön tudósítása is kikerüljön az FN Címplapjára!

a névvita folytatódik

Az eddigi tárgyaló Nikola Dimitrov, a köztársasági elnök és a kormány mandátumot kapott arra, hogy folytassák a tárgyalásokat, ám ezek időpontja a görög tárgyaló, Adamantios Vasilakis kérésére, szeptemberre tolódik. A görögök olyan verziót nem tartanak elfogadhatónak, amely földrajzi meghatározást tartalmaz, úgymint “Felső Macedón Köztársaság” vagy “Új Macedón Köztársaság”. A görögök csaknem 85 százaléka határozottan elvet minden olyan megoldást, amely tartalmazza a “Macedónia” szót. Ha az instabil kormányöbbséggel rendelkező görög miniszterelnök, Karamanlisz engedne, az a székébe kerülhetne. Így politikai nyomást gyakorol azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyekben Görögország már tagállam, Macedónia pedig felvételre várakozik, lobbiznak a nemzetközi porondon és gazdasági lépésekkel igyekeznek kikényszeríteni egy nekik tetsző megoldást. A görögöknek kedvezhet Barack Obama elnökké választása is: ő volt ugyanis az egyedüli szenátor, aki aláírásával támogatta az amerikai görög lobbi indítványát a Szenátusban, hogy az USA vonja vissza döntését Macedónia alkotmányos nevén történt elismerésére.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik