Külföld

Új korszakba lép az unió

admin
admin

2007. 12. 13. 07:00

Aláírják Lisszabonban csütörtökön az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői az integrációs szervezet reformszerződését, amely korszerűsíti a 27 tagállamot tömörítő unió döntéshozatali mechanizmusát. A szerződés értelmében az uniós polgárok egymillió aláírás összegyűjtése után akár jogszabály megalkotását is kezdeményezhetik.

Az új szerződés – amely akkor léphet életbe, ha valamennyi tagország és az Európai Parlament ratifikálta – korszerűsíti és kiegészíti az EU korábbi legfontosabb szerződéseit, így az 1957-es római szerződést, az 1992-es maastrichti, az 1996-os amszterdami és a 2000-es nizzai szerződéseket.

Uniós unikumként kötelezővé teszi a tagállamok számára az alapvető jogokról – benne “a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelméről” – szóló charta alkalmazását, bár ez alól Nagy-Britannia és részlegesen Lengyelország felmentést kapott.

A dokumentum nagy előnye, hogy miközben megteszi a szükséges lépéseket a 27 tagú EU működésének zökkenőmentessé tételéhez, és még szorosabbra vonja a világon már ma is egyedülálló együttműködést, nem kelti azt a látszatot, hogy az EU a tagállamok nemzeti sajátosságainak rovására elmozdulna egyfajta föderáció, “európai egyesült államok” irányába.

Először nyílik lehetőség arra, hogy állampolgárok kezdeményezhessék uniós jogszabály alkotását az Európai Bizottságnál – igaz, ehhez egymillió aláírásra van szükség.

Nem lesz soros elnökség

A szerződés értelmében az eddigi féléves, soros elnökségek rendszere átalakul, egyszerre több tagállam irányítja majd az unió munkáját. A tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács választja meg két és fél éves időszakra az EU elnökét, aki képviseli az Európai Uniót nemzetközi színtéren, és előkészíti az unió csúcsértekezleteit.

A szerződés értelmében egyesítik a jövőben az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, illetve a külkapcsolatok biztosának posztját, bár annak birtokosát nem nevezik külügyminiszternek. A tisztség mindenkori viselője egyúttal az Európai Bizottság alelnöke is lesz.

Hivatalossá teszi a dokumentum az EU közös pénzét, az eurót sajátként használó övezet pénzügyminiszteri tanácsának elnöki tisztét, amely szintén két és fél évre szól, de megújítható.

Csökken a biztosok száma

Az Európai Bizottság – az EU nem választott végrehajtó szerve csökkenteni fogja 2014-től biztosainak számát. Míg jelenleg minden tagállamnak van biztosi posztja, a jövőben a tagállamok számának legfeljebb kétharmadával lesz egyenlő a biztosok száma. A tagországok arányos részvételét forgásos, rotációs rendszer biztosítja.

A reformszerződés növeli azon területek számát, amelyeken az Európai Parlament választott képviselőinek kell a tagállamokkal együtt jóváhagyniuk az EU új jogszabályait. Különösen vonatkozik ez az igazságügyi, a biztonság- és a bevándorlási politika kérdéseire. Ugyanakkor a reformszerződés 751-re csökkenti a jelenlegi 785-ről az Európai Parlament tagjainak számát.

A nemzeti parlamentek – most először – tényleges beleszólást kapnak az EU jogszabályalkotásába. Minden nemzeti parlament meg fogja kapni az EU-törvényjavaslatokat, hogy megítélhesse, nem csorbítja-e a tervezet a nemzeti törvényhozó testület illetékességi körét. Ha a nemzeti parlamentek egyharmada kifogásolja a javaslatot, akkor visszaküldik azt átdolgozásra az Európai Bizottsághoz. Nagyobb jogkörhöz jut az Európai Bíróság is, elsősorban a bel- és igazságügyi kérdésekben.

Új szavazási rendszer

Nő azon döntéshozatali területek száma, amelyeken az egyhangú szavazás helyett többségi szavazással születhetnek döntések (elsősorban igazságügyi és belügyi kérdésekben). Nagy-Britannia és Írország fenntartotta magának a jogot, hogy csak akkor alkalmazza az ilyen döntéseket, ha jónak látja, de nincs lehetőségük arra, hogy más tagállamokra vonatkozóan is megakadályozzák egy-egy ilyen határozat érvényesülését. Külügyekben, adókérdésekben és uniós költségvetési témákban marad az egyhangúság követelménye.

A szerződés új szavazási rendszert vezet be az EU intézményeiben. A “kettős többség” új szavazati rendje szerint a tagállamok minimum 55 százalékának (ez jelenleg 15 ország) támogató szavazata szükséges ahhoz, hogy elfogadhassanak egy új EU-jogszabály, de ez az arány csak akkor elégséges, ha a támogató országok lakossága együttvéve legalább 65 százalékát teszi ki az Európai Unió összlakosságának. Az új szavazati rend 2014-től kezd életbe lépni, az áttérés 2017-ben fejeződik be.

A reformszerződés új közös célokat is megfogalmaz, köztük a közös energiapolitika kialakítását és a globális felmelegedés elleni harc közös stratégiájának létrehozását. Ha egy tagállamot terrortámadás, elemi csapás vagy valamilyen más katasztrófa ér, a szerződés értelmében támogatást kap a többi tagállamtól, amennyiben igényli ezt.

Kolostorban írják alá

A szerződés hiánytalanul tartalmazza azokat az elemeket, amelyeket Magyarország kiemelten fontosnak tartott, így a tagállamok egyenlőségének biztosítását, a megerősített együttműködés lehetőségét, az intézményrendszer hatékonyságát biztosító kitételeket, az alapjogi charta kötelező erejűvé válását és az unió nyitottságának megőrzését.

A reformszerződést a lisszaboni Jeromos kolostorban – a portugál világhatalmi aranykort jelképező épületegyüttesben – írják alá az uniós himnusznak nyilvánított Örömóda hangjai mellett. Elvben már másnap megkezdődhet a ratifikáció folyamata, amely vérmesebb remények szerint a jövő év közepéig be is fejeződik. Nem kizárt, hogy Magyarország még az idén ratifikálja a dokumentumot.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.