Az Örömóda hangjaira kezdődött aláírási ceremónián minden tagország állam- vagy kormányfője és külügyminisztere révén képviseltette magát. Kivételt az Egyesült Királyság jelentett, mivel a britek részéről csak David Miliband külügyminiszter írt alá, Gordon Brown miniszterelnök belpolitikai elfoglaltságai miatt csak később érkezik a portugál fővárosba.
A nemzeti nyelv szerinti ábécé-sorrendben elsőként Guy Verhofstadt belga miniszterelnök írta alá a dokumentumot, utolsóként pedig éppen David Miliband.
A jövő szerződése
Ez a jövő szerződése – hangsúlyozta az aláírást megelőző beszédében José Socrates, az unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália miniszterelnöke.
Gyurcsány és Göncz 16. volt a sorban (Fotó: MTI)
Socrates kiemelte: a tagállamok között új egyensúlyt teremt a szerződés, ami az európai polgárok számára új lehetőségeket nyújt jogaik gyakorlására. Mint mondta, a dokumentum elfogadásával Európa olyan közös célokra tud koncentrálni, mint a közös energiapolitika kialakítása és a globális felmelegedés elleni küzdelem. “Európa modernebbé, hatékonyabbá fog válni” – fogalmazott José Socrates.
Közös lesz a kül- és biztonságpolitika
A portugál kormányfő szólt arról, hogy a lisszaboni szerződés alapján egyesítik az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a külkapcsolatok biztosának posztját, a Tanácsban pedig bevezetik a kettős többség új szavazási rendjét.
Socrates kitért arra, hogy az európai tervet tovább kell vinni, és még erősebb EU-ra van szükség. A szerződés a tagállamok egyenlőségén alapul, de a nemzeti identitás fontossága sem csökken – közölte a portugál miniszterelnök.
A tagállamok újra egyesülnek
A szintén portugál José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a 27 tagállam újraegyesül a szabadság és a demokrácia körül. “Az EU az állampolgárokat akarja szolgálni és a globális kihívások elleni fellépést. Európa több akar lenni, mint egy kontinentális szereplő” – fűzte hozzá Barroso.
A brüsszeli bizottság elnöke elismerését fejezte ki Angela Merkel német kancellárnak a lisszaboni szerződés előkészítéséért, a Berlini Nyilatkozatért. Barroso kiemelte José Socrates szerepét is a reformszerződés tető alá hozásában. Üdvözölte a döntéshozatali rendszer megváltozását, az intézményrendszerrel kapcsolatos viták rendezését.
A tagállamok több szót kapnak?
Barroso kitért arra, hogy a nemzeti parlamentek a jövőben tényleges beleszólást kapnak az EU jogszabályalkotásába, az európai állampolgároknak pedig nagyobb lehetőségük nyílik jogaik érvényesítésére azzal, hogy egymillió aláírással jogszabály megalkotását kezdeményezhetnek az Európai Bizottságnál.
Aláírták a szerzõdést – új korszak jön? (Fotó: MTI)
“Ötven évvel a római szerződés aláírása után elégedettek lehetünk azzal, amit elértünk” – fogalmazott José Manuel Barroso.
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke azt mondta, azt akarják, hogy a lisszaboni szerződés 2009. január 1-jén hatályba lépjen, az azt követő júniusi EP-választáson pedig már ennek tudatában voksolhatnak az állampolgárok.
Elsőként ratifikálhatjuk
A reformszerződést a tagállamoknak még ratifikálni kell; a magyar kormány szándékai szerint az Országgyűlés még az idén, az elsők között hagyná jóvá a dokumentumot. A huszonhetek állam- és kormányfői által aláírt dokumentum a tervek szerint 2009-ig új jogi alapokra helyezi az EU működését.
Az uniós tagállamok vezetői által októberben jóváhagyott reformszerződés a mélyebb uniós együttműködéshez és a további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt változtatásokat végzi el a sok elemében még hat országosra szabott intézményrendszeren.