Bombakísérletek
“Sürgős műveleti szükségességre” hivatkozva a Pentagon újabb 88 millió dollárt kért a Kongresszustól, hogy átalakíthassa B2-es szuperbombázóit nagyobb méretű bunker-ellenes bombákkal való fölszerelésre. Szakértők szerint, írja a pénteki Le Figaro, az új bombákat kétséget kizáróan a földalatti iráni nukleáris létesítmények elleni támadásra tervezik. A “Nagy Kéknek” nevezett bomba 13,6 tonnát nyom, s szatellit irányítaná. A párizsi napilap honlapja szerint egy tesztet már végrehajtott a légierő Új-Mexikóban, továbbiakat a jövő hónapban terveznek.
Káoszra számítanak az olajpiacon
Jóllehet az Irán elleni háború esélye kicsi, az olajárakban bekövetkező ilyen nagyfokú változás arra ösztönözheti a spekulánsokat, hogy 3-15 dollár hasznot tegyenek az olajra gallononként. Az olajpiacon való harminc éves tapasztalatom során nem láttam még ilyenre példát, és meggyőződésem, hogy az olajtársaságok nem tudnak semmit tenni a káosz megelőzésére – nyilatkozta a The Washington Postnak Abdulsamad al-Awadi, a Kuwait Petroleum volt elnöke.
Ha a támadás hasonló lesz ahhoz, amit Izrael vitt véghez Szíriai célpontok ellen, és sokáig senki nem vállalta magára az akciót, akkor Irán részéről heves reakcióra kell számítani, ami azonban gyorsan elcsitul – véli Leo Drollas, a Global Energy Studies, egy londoni agytröszt megbízott igazgatója. Ha sok célponttal és civil áldozatokkal jár majd a támadás, és az irániak meg is torolják ezt, akkor az olaj ára soha nem látott magasságokba szökik – tette hozzá.
Problémás lehet a helyettesítés
Európa egyik legnagyobb olajtársaságának névtelenül nyilatkozó tervezési igazgatója szerint a világ nagy erőfeszítések árán tudná éppen pótolni az Iránból exportált olajmennyiséget, de ehhez az kellene, hogy minden olajcsap megnyíljon, bár még ekkor is szűkös lenne a készlet – írja a lap.
Nem hisszük, hogy a konfliktus elkerülhető lenne – nyilatkozta a The New York Timesnak R. Nicholas Burns, az Egyesült Államok politikai ügyekben illetékes külügyi államtitkára, aki hozzátette, hogy a csütörtöki döntés nem befolyásolja az erőszak alkalmazásának esélyeit.
Csütörtökön Nagy-Britannia is támogatásásról biztosította az iráni bankok ellen hozott szankciókat, de számos európai pénzügyi intézet már jóval a döntés előtt megszakította Teheránnal való kapcsolatait.
Az UBS AG, a legnagyobb svájci bank már 2005-ben leállított minden üzleti kapcsolatot Iránnal a bank saját kockázatelemzése alapján. A második legnagyobb svájci bank, a Credit Suisse Group ugyanezen okokból úgy döntött, hogy bizonyos országokban, ilyen Irán, Kuba, Észak-Korea és Szíria, nem vág új üzleti lehetőségekbe. A szankciók az 1979-es forradalom óta hozottakhoz képest a legerősebbek – tájékoztatott az AP hírügynökség.
Bankokat és a hadsereget büntették
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter csütörtökön közölte: a szankciók a terrorizmus támogatásával vádolt al-Kudsz különleges katonai alakulat és a közvetlenül Ali Hamenei ajatollah, az iszlám köztársaság legfőbb vallási és politikai vezetője alá rendelt Forradalmi Gárda ellen irányulnak.
Ez utóbbi szervezet amerikai feltételezés szerint közreműködik tömegpusztító fegyverek terjesztésében. A The Washington Post megjegyezte: ez az első eset, hogy az Egyesült Államok közvetlenül egy külföldi ország hadseregét igyekszik büntetni.
A most bevezetett szankciók révén az amerikai hatóságok felléphetnek azok ellen a külföldi cégek ellen, amelyek üzleti kapcsolatban állnak az iráni hadsereggel. Az ilyen vállalkozások száma több százra tehető. Amerikai vádak szerint Teherán támogatja a terrorizmust, segít iraki lázadóknak és atomfegyver kifejlesztésén dolgozik.
Az Egyesült Államok “stratégiai hibát követett el” azzal, hogy “feketelistájára” tette az iráni Forradalmi Gárdát – jelentette ki csütörtökön Teheránban az iráni parlament külügyi bizottságának szóvivője. Kászim Dzsalali szavai szerint ez az amerikai lépés csak fokozza a bizalmatlanságot Washington és Teherán között. “A Forradalmi Gárda hivatalos erő Iránban, a hadsereg része, világos tehát, hogy terrorszervezetté nyilvánítása beavatkozás egy szuverén ország belügyeibe” – mondta a szóvivő.
