Külföld

Az orosz medve felfalja Ukrajnát?

admin
admin

2007. 09. 29. 07:00

A vasárnapi előrehozott választások tétje Ukrajnában: az oroszpárti Viktor Janukovics miniszterelnök vagy a „narancsos forradalom” idején megismert Viktor Juscsenko-Julia Timosenko kettős szerez-e többséget. A kérdés így is felmerülhet: Ukrajna megőrzi függetlenségét, vagy az orosz befolyás olyannyira megnő, hogy gyakorlatilag megkérdőjeleződik a szuverenitása. Magyar képviselő is bekerülhet.

Az ukrán választások ehhez hasonló értelmezéséhez alapot ad a két nagy szavazótábor összetétele. Viktor Juscsenko elnök Mi Ukrajnánk pártjának és a Julia Timosenko vezette Julia Timosenko Blokknak a szavazóbázisa főleg Nyugat-Ukrajnában és Kijevben, vagyis ott jelentős, ahol az ukrán nemzeti öntudat lényegesen erősebb.

A Viktor Janukovics vezette Régiók Pártja viszont inkább Kelet-Ukrajnában és a Krím-félszigeten, vagyis a lakosság 40 százalékát kitevő orosz anyanyelvűek körében erős. Utóbbi, hogy felrázza szavazótáborát, kampányának témájává tette az orosz nyelv hivatalossá tételét és az oroszok körében ellenérzést keltő esetleges NATO-tagság népszavazáson történő elutasítását.

A válasz nem sokáig váratott magára: Viktor Juscsenko, az ukrán nemzeti érzéseket megjátszandó, szövetséget kötött a nacionalista színezetű Népi Önvédelemmel. Ráadásul a bíróság „véletlenül” éppen a kampány időszakában jutott el a vádemelésig az ukrán elnök 2004-ben történt megmérgezésével kapcsolatban, amelynek szálai Moszkvába vezetnek: és ami emlékeztetheti a lakosságot a „narancsos forradalom” eufórikus időszakára.

Janukovics ellenállt Moszkvának

Ennek ellenére le kell szögezni: a választásokat pusztán a függetlenségpártiak és az oroszbarátok összecsapásaként prezentálni túlzott leegyszerűsítése a helyzetnek. Elemzők figyelmezettek: Viktor Janukovics miniszterelnöksége idején az ukrán kormány semmi olyasmit nem tett, ami érdemben csökkentette volna Ukrajna szuverenitását. Sőt, olyan jelentős kérdésekben, mint az ukrán gázvezetékek orosz kézbe történő átjátszása, sikeresen ellenállt Moszkvának.



Janukovics most is gyõzelemre számíthat? (Fotó: MTI)



Ennek hátterében az is meghúzódhat, hogy a Régiók Pártja mögött lévő „oligarchák” úgy vélekednek: jobb Ukrajna első-második számú gazdasági urának lenni, mint egy ötvened rangú orosz pénzmágnásnak.

Széthúzás a “narancsos forradalmárok” között

Szintén nem teljesen egyértelműek Viktor Juscsenko elnök szándékai sem. A Juscsenko–Timosenko viszony legendásan rossz, nem véletlen, hogy a most véget érő parlamenti ciklusban a „narancsos forradalom” kormánya a két vezér ellentétei miatt felbomlott, ami teret engedett Janukovics miniszterelnökségének. Ez a viszony most sem javult, így Viktor Juscsenko, biztos ami biztos, tárgyalásokba kezdett a Régiók Pártjának belső ellenzékével, illetve annak vezetőjével, Rinat Ahmetovval (aki egyébként a mozgalom főszponzora).

Ezzel is összefügg, hogy Julia Tomosenko a héten felszólította Juscsenkot: maradjon hű a „narancsos koalícióhoz” és a Timosenko Blokk győzelme esetén fogadja el a politikus hölgy miniszterelnökségét.

—-Juscsenkó dönthet a kormányról—-

A közvélemény-kutatások előrejelzései szerint a választásokat a Régiók Pártja fogja nyerni, de nem lesz meg a szükséges többségük a kormányalakításhoz (egy héttel a választások előtt a különböző intézetek 29-34 százalékot jósoltak a pártnak). Valószínűleg így a 12-18 százalékkal harmadik helyre várt Juscsenko kezében lesz a döntés: valóban hű marad a „narancsos koalícióhoz” és a 20-27 százalékon álló Julia Timosenkot segíti a miniszterelnöki székbe, vagy kiegyezik Ahmetovval, és ezzel Timosenko ismét ellenzékbe szorul.

Mindenestre a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban figyelembe kell venni: nem kizárt, hogy az előre jelzett erőviszonyokat az esetleges alacsony részvétel felborítja.

Lesz-e magyar képviselő?

Az ukrán választások közvetlen magyar tétje, hogy az ukrán törvényhozásnak lesz-e ismét magyar parlamenti képviselője Kárpátaljáról. Bár a magyarság számára érdemben sokkal fontosabb a kárpátaljai megyei közigazgatás, ahol Brenzovics László személyében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöki pozícióval rendelkezik, a parlamenti képviselet presztízsügy.

A Mi Ukrajnánk Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét listájának 99. helyén szerepelteti. Ha beigazolódnak a közvélemény-kutatási adatok, ez nem számít befutó helynek. Ugyanakkor figyelembe kell venni: a Mi Ukrajnák esetleges kormányra kerülése esetén 15-20 képviselő kieshet a lista elejéről, mivel Ukrajnában a parlamenti képviselőség és a kormányzati tisztség összeférhetetlen. Ebben az esetben Kovács Miklós listás helye már elég lehet a bejutáshoz.

A másik magyar jelölt, aki esetleg bejuthat Tóth Mihály. Utóbbit az Ukrán Szocialista Párt az előkelő 11. helyen szerepelteti, a párt azonban egyetlen felmérésen sem éri el a bejutáshoz szükséges 3 százalékot. Ennek ellenére nem kizárt, hogy a potenciális szövetséges szocialisták listájára Janukovics hívei átszavaznak és így átlépik a bejutási küszöböt.

Kárpátalja második legnagyobb magyar pártja, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke, Beregszász jelenlegi polgármestere, Gajdos István nem indul a választásokon, ami összefügghet azzal, hogy mind a mai napig nem tudta érdemben cáfolni a személyét érintő és az ukrán maffiával való kapcsolatairól szóló vádakat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.