„Van egy nagy kérésem: fontolják meg, hogy például a tizennyolcadik életévüket betöltött fiatalok, akik Romániában tanulnak, a középiskola elvégzése után vagy az egyetem befejezését követően automatikusan kapják meg a román állampolgárságot, amennyiben ezt kérik” – fordult igazságügyminisztere és külügyminisztere felé Traian Basescu elnök a román diplomaták múltheti, éves bukaresti találkozóján mondott felszólalásában.
„Úgy vélem, természetes dolog lenne, ha ezek a fiatalok, akik Moldovából, Ukrajnából, Szerbiából vagy más környező országokból érkeznek hozzánk tanulni akár középfokú, akár felsőfokú oktatási intézményekbe, az érettségi bizonyítvány illetve az egyetemi diploma mellé automatikusan megkapnák a román állampolgárságot.” Igaz – tette hozzá az államfő – az Ukrajnából érkezett fiataloknak előbb le kell mondaniuk saját állampolgárságukról, hiszen Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét.
Radikális fordulat
Basescu kijelentése radikális fordulatot jelent a román nemzetpolitikában. Először hangzik el hivatalos fórumon és mindjárt a legmagasabb szinten az, hogy a környező országok román ajkú lakosainak alanyi jogon jár a román állampolgárság. A Basescu által javasolt intézkedés – amelynek törvénybe ültetése a kormányra és a parlamentre hárul – gyökeresen szakít azzal a felfogással és retorikával, amelyet felelős román politikai tényezők eddig hangoztattak, ha a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét magyarországi vagy Kárpát-medencei magyar szervezet vagy közszereplő, bármikor és bárhol javasolta.
Basescu államfőnek a nagyköveti értekezleten meghirdetett új nemzetstratégiai kezdeményezéséig a román hivatalos álláspont az etnikai elven és alanyi jogon történő állampolgárság kiterjesztésének teljes elutasítása volt.
A magyar kezdeményzést lesöpörték
A státustörvénnyel szemben is nemzeti egységfrontba tömörült román politikai elit szintén teljes nemzeti egységet alkotva, határozottan bírált bármely ilyen irányú ötletet. A 2004. decemberi népszavazást megelőzően Geoana – ma a legnagyobb ellenzéki párt elnöke – akkor még külügyminiszterként, magyar kollegájának írt levelében „a kétoldalú és nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott kötelezettségekkel ellentétesnek” ítélte az ilyen irányú magyarországi kezdeményezéseket.
Basescu minden román ajkúnak adna állampolgárságot (Fotó: MTI)
Románia volt miniszterelnöke, a későbbi parlamenti elnök, Adrian Nastase nemegyszer még sarkosabban fogalmazott: szerinte az „etnikai alapon” megadott kettős állampolgárság nem felel meg az európai normáknak. A politikus olykor „furcsa javaslatnak”, máskor pedig egyszerűen „őrültségnek” nevezte a romániai magyaroknak megadandó kettős állampolgárság ötletét, amely – mint fogalmazott – a XIX. század végének, illetve a XX. század elejének szemléletét idézi.
Sőt, nem elégedett meg a nyílt bírálattal, hanem kormánya nemzetközi fellépését is kilátásba helyezte arra az esetre, ha Magyarország erdélyi nemzettársainak alanyi jogon állampolgárságot biztosítana. „Románia keményen fog válaszolni minden olyan kísérletre, amely etnikai alapon próbálja bevezeti a kettős állampolgárságot a romániai magyarok számára. Amennyiben Magyarország ezt kezdeményezi, Románia kész az európai intézményekhez fordulni, “szövetségesre” találva az Európa Tanács, a Velencei Bizottság és az unió több képviselőjében” – mondta a Rompress hírügynökségnek 2004 decemberében Nastase.
—-Azonnal módosították a törvényt—-
Basescunak a nagykövetek előtt mondott beszédét követően alig 48 óra telt el és kormányrendelettel módosította a hatályos állampolgársági törvényt, megkönnyítve a román állampolgárság megszerzését. Mind Tariceanu miniszterelnök, mind pedig igazságügyminisztere fontosnak tartotta hangsúlyozni: a sürgősségi rendelet nem változtat a román állampolgárság megszerzésének feltételrendszerén, csupán az elbírálás – kétségtelenül túlbonyolított és rendkívül lassú – folyamatát kívánja egyszerűsíteni.
Románia uniós csatlakozásával ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a román állampolgárság iránt. Az év elején lemondott Ungureanu külügyminiszter több százezer kérelmezőről beszélt, míg hivatalos adatok szerint ezek száma 30 ezerre tehető, ám idén több mint félmillió új kérelmező fordult a kisinyovi román nagykövetséghez.
A szomszédok nem örülnek
Az államelnöki kezdeményezés és az ezzel egyidőben körvonalazódó, a határokon túli románságot érintő kormányzati tervezett „meglepetések” bejelentése azonnal ingerült reakciókat váltott ki Románia keleti szomszédainál.
Kisinyov már korábban is többször, határozott hangon bírálta Bukarestet, mert az – szerinte – „állampolgár-verbuváló kampányt” folytat Moldovában. Tarlev miniszterelnök például leszögezte: „A kettős állampolgárság intézményét mi nem tartjuk jó megoldásnak; országunk lakóit valójában büszkeséggel kellene eltöltenie, hogy Moldova állampolgárai lehetnek, és ne meneküljenek el hazájukból, mikor az nehézségekkel küszködik”.
Kijev még ingerültebbnek bizonyult. Románia ukrajnai nagykövete a Realitatea Tv-ben arról számolt be, hogy kijevi kormányzati tényezők szerint ezzel új konfliktusforrás keletkezett az amúgy is feszültségekkel terhelt államközi viszonyban.
Rossz román-ukrán viszony
Ukrajna és Románia viszonya eddig is feszült volt a Kígyó-sziget hovatartozása miatt. Augusztus utolsó napján mintegy négyezer „ukrán hazafi” tiltakozott a kijevi román nagykövetség előtt az „Ukrajna területi épségét fenyegető” Románia „revizionista” politikája ellen, sőt az épületet többen tojásokkal dobálták meg.
