A reformszerződés főbb pontjai:
EU-elnök választása (2 évre)
Külügyi főmegbízott kinevezése
A nemzetek vétójogának csökkentése
Az Európai Parlament szerepének erősítése
50 új területen áttérés az egyöntetű döntéshozatalról a minősített többség elvére
A kettős többségi döntéshozatali rendszer bevezetése, mely az ország lakosságát és területét egyszerre veszi figyelembe
A ma kezdődő kormányközi konferencia két év bizonytalanságnak vethet véget, az unió alkotmányának ügye ugyanis megfeneklett azt követően, hogy a Franciaországban és Hollandiában rendezett népszavazáson megbukott a szövegtervezetet. A portugál elnökség most egy száz oldalas dokumentumot ad majd át a tagállamok által felkért jogi szakértőknek. A végleges változattal várhatóan októberre készülnek el.
Lengyelországra utalva Barroso reményét fejezte ki, hogy Varsó nem vonja kétségbe a június végi, brüsszeli csúcsértekezleten a reformszerződéssel kapcsolatban született megállapodásokat. Ellenkező esetben az EU hitele jelentős csorbát szenvedhet – figyelmeztetett José Manuel Durao Barroso, a bizottsági elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung című, tekintélyes német konzervatív lapnak adott nyilatkozatában.
Üzenet Varsónak és Ankarának
Mindennek ellenére a politikus meggyőződésének adott hangot, hogy a lengyel kormány nem kérdőjelezi meg a döntéshozatali rendszerrel, ezen belül a szavazati arányok szabályozásával kapcsolatban létrejött kompromisszumos egyezségeket. “Nem korrekt az a vélemény, amelynek alapján egyesek Lengyelországot Európa-ellenesnek tüntetik fel” – vélekedett Barroso.
A reformszerződés a Barroso-Bizottság sikere
Az Európai Bizottság elnöke a leghatározottabban síkraszállt a Törökországgal való csatlakozási tárgyalások folytatása mellett. Az uniós tagállamok által egy másik országgal szemben vállalt kötelezettségeket mindenképp be kell tartani – jelentette ki Barroso, mindenekelőtt az Ankara csatlakozását leginkább ellenző Nicalas Sarkozy francia elnöknek üzenve. A politikus hozzáfűzte:”A tárgyalások egy dolog, a csatlakozás pedig egy másik.” Ezzel összefüggésben arra is utalt, hogy egy új ország felvételéről a tagállamoknak egyhangúan kell dönteniük. “Mindez pedig aligha történik meg holnap, de még holnapután sem” – jelentette ki.
Balkáni gondok
A koszovói helyzetről szólva az Európai Bizottság vezetője elismerte, hogy az ENSZ BT keretein belül – legalábbis egyelőre – nem születhet megállapodás. Mindazonáltal fontos célkitűzésnek nevezte, hogy a koszovói problémát az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, Martti Ahtisaari javaslatai alapján rendezzék. Felszólította az EU tagállamait, hogy tanúsítsanak egységet ebben a kérdésben. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: “A balkánon egy ízben már megfizettük az egység hiányának árát.”
Barroso szerint nem az EU-n múlt, hogy Koszovóval kapcsolatban az ENSZ-ben eddig nem jött létre megállapodás. Szerbiának semmilyen szerepe nem lehet a jövőben az unióban, amennyiben nem járul hozzá a megoldáshoz – figyelmeztette Belgrádot meglehetős élességgel a bizottsági elnök.
Oroszország és az EU kapcsolatairól szólva hangsúlyozta: az unió érdekelt egy erős és stabil Oroszországban. “Oroszországgal való viszonyunkat ugyanakkor jelentős mértékben meghatározza az orosz demokrácia, illetve jogállamiság minősége” – jelentette ki Barroso, hozzáfűzve, hogy a dolgok – mint fogalmazott – ebben a tekintetben nem a megfelelő irányban haladnak.
