Külföld

A modernizáció a tét a török választásokon

admin
admin

2007. 07. 20. 15:04

A modernizációs folyamat jövője a tét a Törökországban vasárnap tartandó választásokon, amelyen valószínűleg az iszlám gyökerű kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) abszolút többséget szerez. A világi ellenzék szerint az új kormány akár el is söpörheti az egyházi és világi hatalmat különválasztó alkotmányt.

Számadatok:
Törökország 74 milliós lakosságából mintegy 42,5 millióan jogosultak vokso-lásra, ebből mintegy négymillióan első szavazók.



A szavazásra sokan úgy tekintenek, mint az ország modernkori történelmének egyik legnagyobb megmérettetésére, amely megoldást hozhat a vezető iszlamista AKP párt és a hadsereg által vezetett világi intézmények között fennálló ellentétekre. A török hadsereg, az ellenzéki pártok és az igazságügyi vezetők azóta állnak ellentétben az iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés pártjával, amióta 1982-ben az országnak világi alkotmánya lett.


A modern vívmányokat féltik

A világi ellenzék, mely a török modernizációt elindító Kemal Atatürk politikai örökösének tekinti magát, most attól tart, hogy az iszlám gyökerű kormány szétzúzza majd az állam és az egyház szétválasztásán alapuló rendszert. Ha a jelenleg hatalmon lévő kormánypárt megszerzi a parlamenti helyek kétharmadát, vagy annál többet, az lehetővé teszi majd, hogy megváltoztassák az ország világi alkotmányát és az ellenzék akaratától függetlenül az elnöki székbe is saját jelöltjüket ültessék.

A világi társadalom félelme nem is alaptalan, a mostani, előrehozott választást az ellenzék azért kényszerítette ki, mert a kormányfő megpróbálta az alkotmányt olyan irányba módosítani, hogy az új elnök kinevezéséhez ne legyen szükség a parlamenti többség jóváhagyására. Az egyébként csak novemberben esedékes választások előrehozatalával az ellenzék célja az volt, hogy meggyengítse, vagy akár koalíciós kormány létrehozására kényszerítse az AKP-t, de erőfeszítésük úgy tűnik, a visszájára fordult.


Növekvő iszlám hatalom


A jelenlegi előrejelzések alapján valószínűsíthető, hogy az Erdogan miniszterelnök vezette AKP elegendő többséget szerez majd ahhoz, hogy egyedül alakíthasson kormányt. A Konda intézetnek a Radikal című török napilapban megjelent felmérése szerint az AKP 43 százalékra számíthat a vasárnapi voksoláson, ez 310-340 képviselői helyet jelent az 550 fős parlamentben.


Az öt évvel ezelőtti legutóbbi választásokon az AKP a szavazatok 34 százalékát gyűjtötte be, de a török választási rendszer sajátosságaiból fakadóan ezzel az eredménnyel is elnyerte a képviselői helyek közel kétharmadát, 365 mandátumot. A legtöbb induló párt ugyanis elvérzett a 10 százalékos bejutási küszöbön.



A nők választási részvétele messze az európai átlag alatt van


Mivel a kormánypárt abszolút győzelme erősen függ a részvételi aránytól, ezért a kormányfő, ösztönözve az egyébként a szavazástól távol maradókat, előrebocsátotta, hogy visszavonul a politikától, ha pártja nem kap elegendő támogatást az egyedüli kormányalakításhoz. A világiak félelmét Erdogan azzal próbálta egyhíteni, hogy nemrég néhány erősen iszlám kötődésű tagot kizárt a pártból, és több női, illetve centrista jelöltet indított a kampányban.


Polarizált erők


A kormánypárt győzelmétől függetlenül a jövő török parlamentje ugyanakkor erősen polarizált lesz. A felmérés szerint a parlamenti ellenzék fő ereje, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) a szavazatok 17 százalékára – 100-120 képviselői helyre – számíthat. Harmadikként még a Nacionalista Akciópártnak (MHP) sikerülhet átugrania a 10 százalékos szintet (a szavazatok 12,5 százalékával, amely 70-90 mandátumra lehet elég). Az elmúlt napokban a kurd szeparatisták által a török biztonsági erők ellen intézett támadások egyértelműen a nacionalisták malmára hajtják a vizet, csakúgy mint a magas munkanélküliségi ráta, melyet sokan az Erdogan-kormány számlájára írnak.

A függetlenként induló jelöltek – javarészt kurd politikusok – a közvélemény-kutatás szerint 6 százalékot szereznek, 25-35 fővel képviseltethetik magukat a török parlamentben.

Az Európai Unió, amely 2005-ben kezdett társulási tárgyalásokat az országgal, szintén nagy érdeklődéssel tekint a vasárnapi voksolás elé, reménykedve hogy az új kormány feléleszti majd a megfeneklett reformfolyamatokat, melyeket Brüsszel elengedhetetlen feltételként szabott a tárgyalások folytatásához.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.