Külföld

Új alapszerződést kap Európa

admin
admin

2007. 06. 23. 12:00

Lesz elnöke és külpolitikai főképviselője az Európai Uniónak, szépen lassan átalakul a döntéshozatali rendszer, valamint lesz közös energiapolitikája a közösségnek – ezek biztosan benne lesznek a hamarosan elkészülő uniós alapszerződsében.

Szombat hajnalban 36 órás maratoni vita nyomán a 27 európai uniós tagállam állam- és kormányfői egy kormányközi konferencia összehívásában és pontos mandátumában egyeztek meg Brüsszelben. Utóbbinak köszönhetően a konferenciára lényegében csak szövegezési feladat vár, és így az új dokumentum még idén megszülethet, hogy aztán 2009-ben, a következő európai parlamenti választás előtt életbe lépjen.

Az EU-nak szüksége van új alapszerződésre ahhoz, hogy a sok tekintetben még mindössze hat országosra tervezett intézményrendszere ennek akár ötszörös taglétszámával is működőképes legyen, és készen álljon a jelenlegi 27 mellé további új tagok befogadására. A reformszerződés révén az Európai Unió intézményrendszere két éven belül fontos változásokon mehet át. A dokumentum az alkotmányos szerződés helyébe lép, annak legfőbb vívmányait át is veszi, jóllehet nem így hívják majd, és kimaradnak belőle a nemzeti alkotmányra emlékeztető elemek.

A brüsszeli egyezség nyomán a tagállamok kormányai pontos mandátummal kezdhetik meg a részletek kidolgozását, várhatóan júliusban, és miután alapvetően egy már meglévő szövegre építenek, két-három hónap alatt a munka be is fejeződhet. Másik fontos különbség az alkotmány és az immár reformszerződésnek hívott új dokumentum között, hogy arról valószínűleg egyetlen tagállamban sem kell népszavazást tartani.

Lesz igazi elnök

A leendő reformszerződés minden bizonnyal rendelkezik majd arról, hogy két és fél éves rotációval létrehozzák az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget a politikai ügyek intézésére. A kül- és biztonságpolitikai képviselet ellátására létrejön egy önálló csúcsdiplomáciai poszt, de ennek betöltőjét azonban az alkotmányban szereplő tervekkel nem uniós külügyminiszternek hívják majd, hanem várhatóan főképviselőnek.

Szerződéses része lesz a joganyagnak az alapvető jogokat biztosító uniós charta, bár a brüsszeli kompromisszumnak megfelelően annak tartalma jogi kötelezettséget egy tagország – Nagy-Britannia számára – nem jelent. A magyarok számára kiemelten fontos, hogy az Európai Unió elismeri benne a kisebbségi, s ezen belül a nemzeti kisebbségi jogokat, s – mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazott – a most elfogadott szövegben e tekintetben a Magyarország által kezdeményezett és megfogalmazott mondatok szerepelnek. A bel- és igazságügyi politikán belül az évtized végétől több területre kiterjesztik a minősített többségű döntést, csökkentve a vétójog használatát.

Tíz évre előre

Új, úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszer lép életbe – igaz, csak 2014-től kezdve, és teljes egészében csupán 2017-ben (az átmeneti idő alatt, ha egy ország kéri, a minősített többségű döntésnél a nizzai elv szerint is ki kell számolni a szavazatokat, és ha az kedvezőbb az adott állam számára, akkor azt kell alkalmazni).

A közös energiapolitika, illetve az energiaügyi szolidaritás ugyancsak helyet kap az új dokumentumban, akárcsak az uniós belső piac versenyének kiteljesedése és a szociális védelem kiterjesztése. Az intézményes változások lehetővé teszik, hogy az unió a jelenlegi 27 taggal, illetve annál jóval többel is gördülékenyen működjék. Az unióhoz újonnan csatlakozó országoknak továbbra is teljesíteniük kell az ehhez még a múlt évtized elején megszabott kritériumokat

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.