Külföld

Izraeli–palesztin viszály: vissza a kezdetekhez

admin
admin

2007. 06. 20. 07:00

Izrael és a Palesztin Hatóság közti konfliktus néhány hét leforgása alatt mélypontra süllyedt, melyet egy esetleges izraeli fegyveres offenzíva csak tovább súlyosbítana. A Hamasz elszigetelődésével állandósult a palesztin belviszály, közben a nemzetközi közösség újra hajlandó segélyeket nyújtani a kormánynak.

A Palesztin Hatóság gyakorlatilag kettészakadt, a palesztin békefolyamat pedig hosszú időre megfeneklett azt követően, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök feloszlatta a márciusban létrehozott egységkormányt válaszul arra, hogy a Hamasz fegyveresei elfoglalták a Gázai övezetet.

Azt, hogy az elnök által összeállított szükségkormány távozása után mi történik majd, egyelőre nehéz lenne megjósolni. A kabinet mandátuma csupán két hónapra szól, ennek lejárta után vagy fel kell oszlatni, vagy a parlament által ratifikálni kell a kormányt. Ehhez azonban kétharmados többség kell, amit minden bizonnyal nem kapnak majd meg, tekintettel arra, hogy a palesztin parlament majdnem kétharmadát a Hamasz tagjai adják (igaz, a politikusok több mint fele izraeli börtönökben sínylődik).

A Palesztin Hatóság kettészakadása miatt előállt patthelyzetben az elnök számára adott a lehetőség, hogy nem várja meg a szükségkormány mandátumának lejártát, hanem előrehozott választásokat ír ki. Ekkor azonban szintén fennáll a veszély, hogy a Hamasz nem fogadja el az eredményt, és a megalakulandó kormány illegitimmé válik még a Gázai övezeten kívül is, ahol a Hamasz továbbra is a lakosság egy részének támogatását élvezi. Kérdéses azonban, hogy egy a nemzetközi közösség által demokratikusnak tekinthető választásokat egyáltalán le lehet-e bonyolítani a jelenlegi helyzetben.

A háború küszöbén?

A komoly katonai tapasztalattal rendelkező, kedden beiktatott Ehud Barak védelmi miniszter személyét a Sunday Times című brit napilap egy, a Gázai övezet elleni támadás lehetőségével hozta összefüggésbe. Ha azonban Izrael bevonul Gázába, azzal nemcsak a kiindulóponthoz, a kivonulás előtti állapotokhoz térnek vissza, hanem állandósulhat az a nézet is, mely szerint a területek visszaadásának politikája nem működik.

Ezen a véleményen van Benjamin Netanjahu, Likud párti ellenzéki politikus is, aki az Israel Newsnak adott interjújában kifejtette, hogy a szélsőségesek által uralt „Hamasztán” létrejötte egyenes következménye annak, hogy Izrael 2005-ben kivonult Gázából.

„Már az előző választások előtt figyelmeztettem a politikai közvéleményt, hogy a Hamasz hatalmába fogja keríteni a területet, de akkor senki nem hitte el, hogy ez be fog következni. Mára már mindenki számára világos, hogy a kivonulás politikája helytelen volt, és minden darab visszaadott földre a szélsőségesek vonulnak be” – mondta.



A Gázai övezet a Hamasz bázisává vált (fotó: MTI)



A gázai övezet elleni háború megindításának ennek ellenére nincs nagy realitása – nyilatkozta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai elemző, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az izraeli vezetés körében is sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy egy újabb megszállás előrevinné a dolgokat. Jóllehet a Hamasz közel sem olyan erős, mint a libanoni Hezbollah, a Hamasz-milícia fegyveresei aszimmetrikus hadműveletekkel nehéz helyzetbe hozhatják az izraeli haderőt, ráadásul jelen pillanatban szinte lehetetlennek tűnik őket Gázából kiűzni.

A jelenlegi helyzetben a legnagyobb veszély az, hogy a Hamasztánnak is nevezhető Gázai övezetben összpontosulnak majd a térség szélsőséges erői, a legnagyobb iszlamista gócot létrehozva a Közel-Keleten.

A Hamasz mostanra gyakorlatilag elérte a legtöbbet, amit el tudott, vagyis létrehozott egy „államot”, amelyet azonban nemzetközileg nem ismernek el. A Hamaszt nem vették komolyan az önkormányzati választások megnyerésekor sem, csakúgy, mint a meglepetésszerű választási győzelem után.


—-Pokollá válhat a Gázai övezet—-

A Hamasz elszigetelődésétől függően nemcsak az izraeli–palesztin békefolyamat, hanem az egységes palesztin állam koncepciója is hosszú időre lekerült a napirendről. A problémát súlyosbítja, hogy a Hamasz kizárásával megalakult plaesztin szükségkormány felügyelete Abbász minden igyekezete ellenére nem terjed ki a Gázai övezetre. Ha az elszigetelt „Hamasztán” létébe hosszú távon a Fatah és a nemzetközi közösség is beletörődik, akkor az nemcsak a palesztin egységet teszi lehetetlenné, hanem állandósítja a polgárháborút is.

Ennek nagy a valószínűsége, minthogy egyre inkább úgy tűnik, hogy a Fatahnak nem áll érdekében a Hamasz egyenjogúsítása, és számára kényelmessé vált az, hogy a nemzetközi közösség nem tárgyal a terrorizmussal vádolt Hamasszal.

A polgári lakosság számára azonban nem biztos, hogy a Hamaszt nem tartalmazó új palesztin kormány meghozza majd az életkörülmények javulását, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok döntött a palesztinokkal szemben 15 hónapja érvénybe léptetett pénzügyi korlátozások feloldásáról, és az Európai Unió is visszaállítja a Hamasz-kormány megalakulásakor elapasztott segélyezést.

A segélyek azonban, ha Ciszjordániába el is jutnak majd, a Gázai övezetbe már nem valószínű, ugyanez a helyzet az Izrael által nyújtott segélyekkel is. Gáza léte Izraeltől függ, de a térségben még akkor is humanitárius katasztrófa fenyeget, ha Izrael továbbra is biztosítja a víz- és energiaellátást.

Moulin Rabbani, az International Crisis Group elemzője szerint jelenleg a nemzetközi erők nem tesznek mást, mint pokollá változtatják a Gázai övezetet, miközben Ciszjordániában példát statuálnak arra, milyen lesz az élet, ha az emberek a nagyhatalmaknak tetsző rezsimet választják.

Megfigyelők szerint a megbékélés lehetősége szimbolikusan akkor veszett el, amikor a Hamasz mozgalom fegyveresei a hétvégén megrohanták és kifosztották Jasszer Arafat néhai palesztin elnök gázai házát, és egyebek között ellopták a politikusnak egykor odaítélt Nobel-békedíjat. A megoldást az jelenthetné, ha mindkét fél változtatna biztonságpercepcióján, azon a felfogáson, mely szerint minden eredményt csak erőszak útján lehet megvalósítani.

Be nem váltott ígéretek


A két palesztin szervezet ellentéte másfél évvel ezelőtt került felszínre, amikor a palesztin parlamenti választásokból – a külföld számára is váratlanul – a Hamasz került ki győztesen. Az iszlamista párt urnáknál aratott sikere évtizedek óta tartó Fatah-uralomnak vetett véget. Iszmaíl Haníje és az övéi diadala nagyrészt annak az ígéretnek volt köszönhető, hogy a Hamasz felszámolja a Fatah-kormányok alatt meggyökeresedett korrupciót, megszünteti a külföldi segélyek elsinkófálását, és érdemben fogja javítani palesztinok millióinak életkörülményeit.


Az utóbbi ígéret azonban nem vált, nem válhatott valóra. A Nyugat ugyanis – élén az Egyesült Államokkal – napokkal a választások után befagyasztotta a palesztin kormánynak juttatott pénzügyi segélyeket. A hivatkozási alap az volt, hogy a Hamasz nem hajlandó elismerni Izrael létét, tovább hirdeti a „cionista megszállók” elleni fegyveres harc szükségességét, és nem akarja tiszteletben tartani a korábban (részben még Jasszer Arafat elnök alatt) létrejött palesztin–izraeli megállapodásokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.