Külföld

Szlovákia bocsánatot kérhet a kitelepítésekért

admin
admin

2006. 09. 12. 11:28

Pozsonynak bocsánatot kellene kérnie a szlovákiai magyaroktól, amiért a II. világháború utáni években (1945-1948) kitelepítették őket szülőföldjükről - állítja Dusan Caplovic, szlovák kormányfő-helyettes abban az interjúban, amelyet az Aktuálne.cz cseh hírportál közölt hétfőn.

A miniszterelnök helyettese az 1945-1948-as évekért kérne bocsánatot, amikor mintegy 40 ezer magyart telepítettek ki Szlovákiából. Ugyanakkor elvárná, hogy a magyarok bocsánatot kérjenek az 1938-as évért, amikor délről (Dél-Szlovákia) szlovákokat telepítettek ki. „Nem vagyok híve a kollektív bűnösségnek, de az egyedi eseteket kölcsönösen el kellene ismernünk és bocsánatot kellene kérnünk értük” – mondta Caplovic.

Lakosságcsere és kitelepítés

A II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján a csehszlovákiai magyarokat a szudétanémetekkel együtt kollektív bűnösnek minősítették, megfosztották állampolgárságuktól és vagyonuktól. Miután a potsdami nagyhatalmi konferencia 1945 nyarán a szlovákiai magyarok kitelepítését a csehországi szudétanémetektől eltérően nem hagyta jóvá, Prága és Pozsony más megoldást keresett a “magyar kérdésre”. A kikényszerített magyar-szlovák lakosságcsere alapján mintegy 70 ezer szlovákiai magyar települt át Magyarországra, ahonnan nagyjából azonos számú szlovák érkezett Csehszlovákiába. Miutány a nyugati szövetségesek a magyarok egyoldalú kitelepítésére nem adták áldásukat, annyi csehszlovákiai magyart távozását irányozták elő, ahány magyarországi szlovák kívánt Csehszlovákiába települni. Több mint 40 ezer szlovákiai magyart viszont a hatóságok kényszermunkára cseh területre telepítettek ki. Valószínű, hogy Caplovic éppen őket akarná megkövetni. Jirí Paroubek, cseh miniszterelnök már januárban megkövette a Csehországba kitelepített magyarokat, s elismerte, hogy esetükben jogsértés történt.

A kisebbségügyi szlovák kormányfő-helyettes által felvetett magyar bocsánatkérés pedig valószínűleg azokat a szlovákokat érintené, akik az 1938-as bécsi döntés értelmében Magyarországhoz visszakerült, 1918 és 1938 között Csehszlovákiához tartozó területeket voltak kénytelenek elhagyni.

“A kárpáti németektől, akiket a magyaroktól eltérően (a háború után) kiűztek Szlovákiából, a szlovák parlament már 1990-ben bocsánatot kért. A szlovákiai magyarok immár 15 éve követelnek egy hasonló gesztust” – jegyezte meg Caplovic nyilatkozatával kapcsolatban kedden a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap.

Arra a kérdésre, miszerint nem tartja-e abszurdnak, hogy a szlovák-magyar megbékélési nyilatkozatot egy olyan személy készíti elő, akik “Állítsunk gátat az MKP (Magyar Koalíció Pártja) elé” címmel írt könyvet, Caplovic elmondta: “A könyv nem a magyarok, hanem a párt (MKP) politikája ellen szól.

Diplomáciai bonyodalmak Benes kapcsán

A magyar-szlovák diplomáciai kapcsolatokban már a Dzurinda-kormány idején voltak bonyodalmak, amikor Bársony András, a Külügyminisztérium akkori államtitkár kijelentette, hogy a Benes-dekrétumok ügye politikailag még nincs lezárva a két ország között. Az államtitkár kijelentés után Mikulás Dzurinda lemondta a találkozóját Gyurcsány Ferenccel.

Gyurcsány Ferenc akkor elmondta, hogy Magyarország kész rendezni bármilyen történelmi vitáját Szlovákiával, ahol a legutóbbi népszámlálás szerint mintegy 520 ezer magyar él. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: nem engedhetjük meg, hogy a múlt beárnyékolja azt a közös érdekünket, hogy növekvő gazdaságokat és együttműködő társadalmakat teremtsünk ebben a régióban.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.