Külföld

Ma este érkezik Bush

admin
admin

2006. 06. 21. 07:00

Hazánk újabb afganisztáni szerepvállalásáról és a vízumkérdésről is szó esik majd Geroge W. Bush amerikai elnök budapesti látogatásán, mely kiemelt diplomáciai jelentőségű hazánk számára.

Bush programja Szerda 20:00:

George Bush magánrepülőgépe Ferihegyre érkezik, majd az elnöki pár elfoglalja helyét a Meridien szállodában.

Csütörtök
reggel: Bush hazája nagykövetségére látogat, majd hivatalos, katonai tiszteletadásra kerül sor a Szent György téren, majd Sólyom László fogadja George Busht az elnöki palotában.

11:00: az amerikai elnök a Parlament épületébe látogat, ahol Gyurcsány Ferenc kormányfő előbb a Szent Koronát mutatja meg neki, majd 45 perces tárgyalást folytatnak, melyet rövid sajtótájékoztató követ.

Délután: az elnök és felesége lerója kegyeletét az 1956-os forradalom áldozatai előtt a Hősök terén lévő emlékműnél, majd visszatér a szállodába.

16:30: a Gellért hegyen, a Citadellán beszédet mond, melyet a CNN hírtelevízió élőben közvetít. Az elnöki különgép várhatóan 18 órakor hagyja el a Ferihegyi repülőteret.

George Bush amerikai elnök látogatása rendkívüli fontosságú a magyar diplomácia szempontjából, mert azon ritka alkalmak egyike, amikor az egész világ figyelme Magyarországra irányul – nyilatkozta a FigyelőNetnek Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Az elnök Citadellán elhangzó beszédét a CNN egyenes adásban közvetíti, ennek ellenére a látogatás ténye hazánk külpolitikai súlyát tekintve nem világpolitikai jelentőségű, állítja a szakértő.

Habár az amerikai elnök magyarországi látogatásának lehetősége már tavaly felvetődött, az elnök októberi útjának nem volt realitása Bush belpolitikai elfoglaltságai miatt. A mostani budapesti látogatás is annak köszönhető, hogy az elnök a jelenlegi helyzetben nem utazhat Ukrajnába, ahol a márciusban tartott parlamenti választások után koalíciós patthelyzet alakult ki és egyelőre nem alakult kormány.

Jelentős esemény

A vizit protokolláris jellegén túl fontos momentum, hogy az elnök szűk körén túl 400-600 fős üzletemberi, befektetői és gazdasági szakemberekből álló csoport is a fővárosba érkezik, mely hazánk, és egész Kelet-közép Európa számára a gazdasági fejlődés szempontjából mérföldkő lehet, hiszen jelen pillanatban az Egyesült Államok a világ gazdaságának egyik motorja, jóval nagyobb mértékben, mint az Európai Unió.

Politikai értelemben az 56-os magyar forradalom 50. évfordulójáról való amerikai megemlékezés önmagában jelentős, a látogatás ténye pedig jelzésértékű, tekintettel arra, hogy az utóbbi fél évben az amerikai elnök csupán négy alkalommal járt külföldi körúton. Az, hogy George W. Bush a régióban Varsón és Prágán kívül fővárosunkba is ellátogat, a hazánkban zajló folyamatokkal való egyfajta elégedettséget jelenti, különösen, hogy Bush már jelezte: egyetért a Gyurcsány-kormány által előirányzott reformokkal, habár az Egyesült Államok gazdaságpolitikája sokkal inkább a szabadpiacra épül.

Bizonyos szempontból az amerikai elnök budapesti vizitje nagyobb jelentőségű, mint apja, George Bush 1992-es budapesti látogatása, tekintettel arra, hogy a 2001. szeptember 11-ei események után az Egyesült Államok hajlamosabb bilaterális alapokra helyezni a nemzetközi kapcsolatokat, mint ahogy ez az afganisztáni és az iraki misszió estén is történt – mondta Tálas Péter.

Újfajta magyar szerepvállalás Afganisztánban

Magyarország NATO-teljesítménye és az 1992 óta felhalmozott fejlesztésbeli lemaradásunk valószínűleg nem kerül szóba, az elnök viszont minden bizonnyal méltatni fogja majd iraki szerepvállalásunkat, ráadásul haazánk határozottan kiállt a mellett, hogy az iraki katonákat a NATO kötelékében képezzék ki.


Információink szerint egyeztetésre kerül majd sor az afganisztáni misszióban való újfajta szerepvállalásunkról, hazánk ugyanis valószínűleg az ország északi részén tevékenykedő Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) tevékenységében vállal majd vezető szerepet. A civil katonai együttműködés a biztonságot, az állam újjáépítését és a politikai fejlődést szavatolná, és alapvetően eltérne az eddigi, Irakban vállalt katonai, humanitárius jellegű tevékenységtől. A PRT munkáját ez év október elejéig a hollandok kontrollálják, majd délre vonulnak, és ezt követően a tartományban hazánk kapna vezető szerepet.


Az amerikai elnök és a magyar fél várhatóan megvitatják majd, hogy a magyar politikai elit készen áll-e egy hosszú távú, 8-15 éves afganisztáni szerepvállalásra, mely jelentős kiadást, de nem gigantikus összeget jelentene az ország számára. A megbeszélésen szó eshet arról, hogy a szükséges fejlesztési pénzekhez milyen mértékben járul majd hozzá az Egyesült Államok, az nemzetközi szervezet és milyen teher hárul hazánkra.

Az elnök európai körútjától néhányan a guantánamói támaszpont bezárásának deklarálását várják, ám a szakértők többsége nem vár jelentős bejelentést. A demokrációról és a szabadságról szóló Bush-beszédet minden bizonnyal beárnyékolják az iraki események, a kínzások okozta botrány újabb hulláma, és az emberi jogok megsértése, melyről hagyományosan az amerikai sajtó számol be, még az európai CIA-járatok esetében is.


Az amerikai titkosszolgálat feltételezett járatainak ügye azonban valószínűleg nem kerül napirendre, az Európa Tanács által közzétett jelentés hazánkat nem említi az érintettek listáján, bár az Amnesty International a gépek repülési adatainak alapján 5 gyanús járattal kapcsolatban tett fel a magyar kormánynak kérdéseket.

Minden bizonnyal a terror ellen meghirdetett harc is szóba kerül majd Bush és a magyar köztársasági elnök beszélgetésén, jóllehet e terén hazánknak nem jut vezető szerep. Sólyom László köztársasági elnök ennek ellenére felvethet javaslatokat a diktatúrából demokráciába való átmenet kapcsán szerzett magyar tapasztalatok alapján.

Vízumkérdés

A magyar-amerikai kapcsolatok témájában a vízumkérdés kiemelkedő helyen szerepel majd a Sólyom Lászlóval, illetve Gyurcsány Ferenccel folytatott tárgyalások témái között, bár Tálas Péter kül-és biztonságpolitikai szakértő rámutatott: a vízummentesség felvetésére csak akkor lesz jogunk, ha Magyarország csatlakozik a Schengeni egyezményhez, abban az értelemben, hogy nem okoz majd gondot az illegális bevándorlók és az emigránsok kezelése. Lehet, hogy kedvezményekre kapunk ígéretet, de a szlovén példára történő vízummentesség felajánlása nem várható. A kölcsönösség elve alapján az amerikaiak hazánkba való beutazásának vízumkötelessé tétele ugyanakkor szintén valószínűtlen, és magyar részről barátságtalan lépés lenne. A vízummentesség kapcsán Szlovénia példáját szokás felhozni, de ez az ország nagyságrendjében nem hasonlítható hazánkéhoz, hiszen 1,6 millió állampolgárról van szó.

A vízummentesség felajánlása ellen szólnak azok a jelenlegi tendenciák is, melyek az Egyesült Államok részéről éppen az országba való beutazási feltételek szigorítására vonatkoznak. Az Európai Bizottság e hónapban visszautasította azt az amerikai javaslatot, mely engedélyezte volna az Egyesült Államokba repülő uniós állampolgárok személyes adatainak kiadását Washington számára biztonsági vizsgálatok céljából.

Egyensúlypolitika

Az Európai Unió és az Egyesült Államok között bizonyos kérdésekben fennálló ellentétek felvetik Magyarország külpolitikájának további irányát. Göncz Kinga pragmatista elképzelései pozitívak lehetnek abból a szempontból, hogy nem jelentenek kizárólagos elkötelezettséget egyik irányba sem, viszont egy karakteresebb, markánsabb fellépés kiszámíthatóbb külpolitikához vezetne.

Tálas szerint szükség lenne a transz-atlanti kapcsolatok alapos vizsgálatára és újraértelmezésére, mert az 1990-ben deklarált elvek már elvesztették aktualitásukat, és amíg Európa „csak” regionális vezető, és ehhez nem társul egységes kül-és biztonságpolitikai szerep, addig ezek az európai és amerikai elkötelezettséget övező anomáliák továbbra is jelentkezni fognak. Ez a dilemma nem csak hazánkat, hanem azokat a környező kis országokat is érinti, ahol az iraki szerepvállalás belpolitikai problémát okozott.


Megoldást az jelenthetne, ha hazánk azokkal az országokkal fogna össze az Európai Unióban, akik hasonló egyensúlypolitikát folytatnak, ilyen lehet Ausztria és Szlovénia is. A transz-atlanti megújulás során az Európai Unió globális politikai játékossá válhatna az Egyesült Államok egyenrangú partnereként, ez hosszú távon Washington érdekeit is szolgálná, mivel terheket venne le az amerikai biztonságpolitika válláról. Ebben a folyamatban Magyarország közvetítő szerepet vállalhatna.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.