Az Európai Tanács úgy döntött, hogy 2006 decemberében, a finn elnökség végén minden oldalról megvitatja a jövőbeli bővítések kérdéskörét. Finnország célja, hogy addigra új konszenzust találjunk” – jelentette ki a kormányfő, leszögezve, hogy az új jelölt országokat nem szabad újabb felvételi követelményekkel szembesíteni. Finnország két hét múlva veszi át Ausztriától fél évre az elnöki teendőket, utána Németország következik.
Az EU több tagállama is – köztük például Franciaország – amellett kardoskodik, hogy a Románia és Bulgária már eldöntött felvétele után a további bővítést az EU “befogadóképességétől” kellene függővé tenni. Az Európai Tanács tervek szerint még idén jelentést készít a közösség ezen képességéről. A szándék az, hogy megállapítsák a jövőbeli csatlakozási feltételek objektív pénzügyi, gazdasági és intézményi alapjait.
Matti Vanhanen a bővítés kérdésével kapcsolatban szólt arról, hogy Finnország szorgalmazni fogja a tárgyalások előmozdítását a jelölt Törökországgal, Horvátországgal, továbbá Macedóniával és a többi nyugat-balkáni országgal. “A török és a horvát csatlakozási tárgyalások és a Nyugat-Balkán helyzete sok elfoglaltságot biztosít majd nekünk az elnökség idejére” – fogalmazott a finn miniszterelnök.
A „halott elefánt”
Finnország az ősszel ratifikálni fogja az alkotmányt – nyilatkozta a finn kormányfő szerdán a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitunggal. A frankfurti lap szerint a lépés bírálói úgy neveznek, hogy “Finnország mutatványt akar végrehajtani egy halott elefánttal”. A finn kormányfő szerint minden országban akadnak bírálók, akik “azt beszélik be nekünk, hogy az alkotmány halott. Mindenekelőtt az EU ellenzői mondják ezt, akik azt akarják, hogy az egész Európai Unió halott legyen. Nem fog sikerülni.”
Vanhanen azt is kifejtette, hogy nem elégséges az úgynevezett gondolkodási szünetet meghosszabbítani, “el kell kezdenünk az alkotmány népszerűsítését”. Gondolkodási szünetet az EU-országok azt követően rendeltek el maguknak, hogy Franciaországban és Hollandiában egy évvel ezelőtt népszavazáson megbukott az alkotmány.
Vanhanen szerint az emberek előtt azt kell világossá tenni, hogy az egyes európai országok érdekeiket a globalizáció korában csak közösen, éppen az Európai Unió segítségével tudják érvényesíteni. “A 2004-es EU-bővítés sikertörténet. A legdinamikusabb gazdasági fejlődés a tíz új EU-országban megy végbe. Az eddiginél komolyabb figyelemre kell méltatni a tényleges eredményeket” – hangoztatta a finn kormányfő, aki nem tartja reálisnak, kivitelezhetőnek Wolfgang Schüssel osztrák kancellárnak azt a felvetését, hogy az alkotmányt minden EU-országban egyszerre bocsássák népszavazásra, s fogadják el, ha a szavazók és az országok többsége elfogadja azt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
