Az ünnepségekre ötven ország, illetve nemzetközi szervezet mintegy 300 képviselőjét hívták meg. A megemlékezések a helsinki evangélikus székesegyházban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődtek. „A finn állampolgárok – férfiak és nők egyaránt – 100 évvel ezelőtt jogot kaptak a közügyek befolyásolására, amely az emberi méltóság egyik feltétele. Ebben az értelemben Finnország úttörő ország volt” – jelentette ki beszédében Jukka Paarma érsek, a finn evangélikus egyház feje. A szertartáson a közjogi méltóságok élén részt vett Tarja Halonen államfő, az ország első női elnöke, akit januárban választottak meg második hivatali terminusára.
Az 1906. január 1-jén kihirdetett választójogi törvény értelmében a finn nők – hét évvel a norvégok, 38 évvel a franciák és 66 évvel a svájci nők előtt – Európában először kapták meg a jogot arra, hogy válasszanak, arra pedig a világon először, hogy választhatók legyenek. Finnország előtt egyedül Új-Zélandon (1893-ban) és Ausztráliában (1902-ben) élveztek a nők választójogot, de Új-Zélandon a választhatóság jogát egyáltalán nem, Ausztráliában pedig csak bizonyos megkülönböztetéssel kapták meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
