Külföld

EP-képviselők a romániai kisebbségek védelmében

admin
admin

2006. 04. 25. 15:42

A romániai magyar nyelvű oktatás, az egyházi ingatlanok, a kisebbségi törvény, a helyhatósági választási törvény és a magyar ajkú romák kettős diszkriminációjának ügye is szerepel abban a levélben, amelyet európai képviselők egy csoportja juttatott el Olli Rehn európai bizottsági felelőshöz.

A bővítési biztos a héten lényegében le kívánja zárni a román és bolgár csatlakozás dossziéjának összeállítását, hogy május 16-ra elkészülhessen a témával foglalkozó bizottsági jelentés. A dokumentum döntő jelentőségű lesz abban a kérdésben, hogy nem kell-e egy évvel elhalasztani a két balkáni ország 2007. januárra tervezett csatlakozását. Amennyi Rehn terveiből eddig kiszivárgott, az azt sugallja, hogy Brüsszel nem fogja javasolni a csatlakozás későbbre tolását egyik ország esetében sem, bár Bulgária a bizottság szerint rosszabbul áll a felkészülésben, mint Románia.

A mostani levél – amelyet néppártiak, liberálisok, zöldek írtak alá – arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar kisebbség kérdését nem lehet csak mint romániai kérdést kezelni, mert kihat egész Délkelet-Európára. Így nem lehet leválasztani a Nyugat-Balkán biztonságának rendezéséről sem – mondta el Schöpflin György (Fidesz–MPSZ), a levél egyik kezdeményezője és aláírója.


Utalnak arra is, hogy az EU-tagországok kormányait képviselő tanács február 20-án határozatot hozott Horvátországgal kapcsolatban. Ebben egyebek között jelzi azt az elvárását, hogy Zágráb rövid távú prioritásként kezelje a koppenhágai kritériumok teljesítését, sürgősen tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a kisebbségek arányos képviseletet kapjanak a helyi és területi hatóságokban, igazságügyi szervekben, közigazgatási szervekben, illetve biztosítsa a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, mégpedig az uniós országokban alkalmazott legjobb gyakorlatoknak megfelelően. „Ez sokkal szigorúbb, mint amit a bizottság Romániától követel” – vélte Schöpflin György, ezért a levél felhívja a bizottság figyelmét, hogy az unió tekintélyének is árt, ha nem egyformán szigorú kritériumokat alkalmaz leendő tagjaival szemben.

Kitér a szöveg arra is, hogy a romániai magyar civil társadalom véleményét az RMDSZ nem minden esetben közvetíti. Múlt héten közös levelet intézett Rehnhez két magyar EP-delegációvezető, Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) is, ugyancsak fölvetve a magyar kisebbség, illetve a kisebbségi törvény problémáit. Szerdán, az EP plenáris ülésén három prominens képviselő (Elmar Brok, a külügyi EP-bizottság német elnöke, Pierre Moscovici volt francia külügyminiszter, Románia témafelelőse és a brit Geoffrey Van Orden, Bulgária témafelelőse) szóbeli kérdésben érdeklődik Rehnnél arról, képes lesz-e Románia és Bulgária felkészülni arra, hogy 2007. január 1-jén belépjen az unióba.

Mindez azt illusztrálja, hogy az EP-ben kételyek vannak a román jelentéssel kapcsolatban – mutatott rá Schöpflin György. Mint mondta, fő célkitűzésük az, hogy az időközi jelentésben kapjon említést a romániai magyar kisebbség helyzete. A képviselő sajnálatosnak mondta, hogy a brüsszeli bizottság eddig nem hangsúlyozta a kisebbségi problémákat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.