Külföld

„Isten a szeretet” – XVI. Benedek első éve

admin
admin

2006. 04. 18. 16:34

Korábbi tisztségeire és vatikáni hírére rácáfolva őskonzervatív helyett fontolva haladó óvatos reformer benyomását keltette eddig Joseph Ratzinger, aki XVI. Benedek néven egy évvel ezelőtt lépett Szent Péter trónusára, hogy átvegye a világ egymilliárd katolikus hívőjének a vezetését.

A Bajorországban született Ratzinger évtizedeken át volt a Vatikán hittani kongregációjának (az egykori Szent inkvizíció jogutódának) a prefektusa. Rómában többnyire csak olyan nevekkel illették őt, mint „páncélos bíboros”, „Isten rottweilerje”, a „hit őskonzervatív őrzője”. Hogy ezek a jelzők tévesek, de legalábbis idejétmúltak, azt az új egyházfő már négy hónappal megválasztása után megmutatta. Augusztusban Kölnbe utazott, hogy részt vegyen a katolikus ifjúság világtalálkozóján, ahol félénken és alázatosan mutatott be szabadtéri szentmisét több százezer fiatal előtt. Bebuzonyította, hogy számára nem léteznek dogmatikus korlátok: szeptemberben több órás magánkihallgatáson fogadta hivatalában a Vatikán egyik legélesebb hangú bírálóját, a svájci Hans Küngöt. A hitoktatástól még II. János Pál által eltiltott svájci teológus – akivel Ratzinger annak idején együtt tanított a tübingeni teológiai akadémián – a közös vacsora után kijelentette: a pápa „nyitott az új gondolatokra”.

„Isten a szeretet”

Isten a szeretet címmel 2006 januárjában közreadott első enciklikájában tilalmak helyett a szeretet és az odaadás pozitív üzenetére helyezte a hangsúlyt, egyúttal célzott a testi szerelem vallási jelentőségére, és hangsúlyozta az Isten iránti és a felebaráti szeretet közötti szoros összefüggést. XVI. Benedek nem kapkodta el a dolgokat: háromnegyed év is eltelt, mire megszülettek első személyi intézkedései és reformlépései. Január óta azonban megszületett és napvilágot látott az első enciklika, amely a mai napig másfél millió példányban kelt el. A kúria reformja immár eldöntött kérdés: a pápai tanácsosok száma csökkenni fog, a kúria egy magas rangú tagját nunciusi minőségben Egyiptomba küldte az egyházfő. A pápa nemrég 15 új bíborost kreált, és közülük – az egyházi állam tisztviselőinek a megdöbbenésére – csak hárman tagjai a kúriának.

Nyitás kelet felé

XVI. Benedek a katolikus egyház keleti politikájában is újítani akar, szívügyének tekintve az ortodox egyházhoz fűződő viszony javítását. E célból nemrég Moszkvába küldte Walter Kasper bíborost, Stuttgart-Rottenburg egykori püspökét, aki 2001 óta az ökumenizmus kérdéseiért és a keresztények egységéért felelős pápai tanács elnöke. Változások várhatók a Vatikán és Kína kapcsolataiban is: „Az enyhülés időszakát éljük” – állítja egy vatikáni diplomata, aki rendszeresen megfordul Pekingben. Szavai szerint „a kínai kormány nem tart a jelenlegi pápától, ami nagy változás az elődjéhez viszonyítva”. II. János Pálra ugyanis mindvégig úgy tekintettek Pekingben, mint aki személyesen felelős a kelet-európai kommunista rezsimek bukásáért. A Szentszék továbbra sem nevezne ki bíborosokat Kínában a pekingi kormánnyal való nem hivatalos egyeztetés nélkü, Peking pedig érdemi ellenállás vagy zajosabb tiltakozás nélkül „lenyelte, amikor a pápa márciusban bíborosi rangra emelte Hongkong püspökét – azt a Joseph Cent (Zen), aki rendszeresen bírálja a pekingi kormány lépéseit.

Az újító

Egyházfőként celebrált első húsvéti szertartásai alkalmából XVI. Benedek újítónak bizonyult: a nagycsütörtök esti szentmisén – szakítva elődje hagyományával – nem papok és püspökök, hanem világi személyek lábát mosta meg. Ezzel is jelezni kívánta, milyen fontosnak tartja a világi személyek szerepét az egyház életében. Abban is eltért II. János Pál szokásától, hogy a húsvéti ünnepek alkalmából nem intézett levelet a katolikus papsághoz, amit elődje soha nem mulasztott el 26 éven át tartó pontifikátusa alatt. Bizonyos szempontból türelmetlenebb is XVI. Benedek az elődjénél. Erre utal, hogy idén már két ízben intézett komoly hangú figyelmeztetést a sokak szerint nacionalista, soviniszta és antiszemita hangvételű lengyel katolikus rádióadó, a Radio Maryja műsorai kapcsán a lengyel püspöki karhoz.


A Szentszék „komoly fenntartásainak ad hangot a rádióadó politikai szerepvállalása miatt”, és egyúttal arra kérte a lengyel püspököket, hogy „együttesen lépjenek fel azoknak a nehézségeknek a leküzdése érdekében, amelyeket a Radio Maryja okoz egyes műsoraival és politikai állásfoglalásaival”. Már az idei évre is több külföldi látogatás szerepel az előjegyzési naptárában – többek között Lengyelországba, II. János Pál hazájába. Hosszabb távon pedig az egyházfő mindenképpen föl akarja keresni Bajorországot, a kormány és az egyház éles vitái által megosztott Spanyolországot, valamint Törökországot, ahol – a laikus államrend dacára – mind a mai napig korlátozzák a keresztények jogait.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.