A 2002 óta a guantanamói fogolytáborban raboskodó, jemeni születésű Mohammed Bawazir azzal fordult egy amerikai bírósághoz, hogy 2005 decemberében erőszakkal vetettek véget éhségsztrájkjának a terrorizmussal gyanúsított személyek őrzésére és vallatására Kubában létrehozott amerikai bázison.
Amint arról más rabok is beszámoltak, a tavalyi év végén 84 fogoly döntött az éhségsztrájk mellett, közülük négy tartott ki a legtovább.
Első lépésként 10 napra elkülönítettek bennünket – idézte fel a történteket a négyek egyike, Fawzi al-Odah, aki a szigorú szabályok miatt közvetlenül nem, csupán ügyvédjén keresztül nyilatkozhatott a BBC-nek. Ezt követően felolvasták a parancsot, mely szerint, ha nem eszünk, akkor székhez kötve erőszakkal fognak gondoskodni a táplálkozásunkról – folytatódik a különös beszámoló. Így is lett, ám előtte még hashajtót adtak a renitens raboknak, majd innentől kezdve napjában háromszor egy székhez kötötték, és csöveken keresztül erőszakkal táplálták őket.
Kétes végeredmény
A bírósági eljárásra sokan mint a puding próbájára tekintenek, most kiderülhet ugyanis, hogy a gyakorlatban milyen változással jár a terrorizmus elleni törvény 2005. decemberi módosítása, mely kimondottan tiltja a terrorizmussal vádolt gyanúsítottak kínzását is.
A pernek azonban nem csupán a kimenetele kétséges, hiszen az sem egyértelmű, hogy tárgyalhatja-e az amerikai bíróság a guantanamói fogolytáborban elkövetett esetleges kínzások ügyét. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága mindenesetre azt hangsúlyozza, hogy az erőszakos etetés kínzásnak minősül, míg ennek pontosan az ellenkezőjét ismételgeti Bush amerikai elnök adminisztrációja.