Külföld

Támadás Irak ellen – tetszik, nem tetszik

admin
admin

2003. 03. 20. 14:40

A béke óhaja közös - a katonai beavatkozás megítélésében azonban jelentősen eltérnek a vélemények. A világ minden részéről elnökök, kormányfők, politikai vezetők reagáltak az Irak ellen indított amerikai támadás hírére.

Az iraki konfliktus katonai megoldására irányuló első amerikai támadás után nem kellett sokat várni a válaszra – a diplomácia szintjén sem. A katonai és politikai nagyhatalmak mellett szinte minden ország állást foglal a háborúval kapcsolatban.

A francia-német vonal


Ne használjanak tömegpusztító fegyvereket – ezt kéri a német kormány a hadviselőktől, mégpedig anélkül, hogy külön az egyiknek vagy a másiknak címezné a kérést. A német kormány már hajnalban kiadta első közleményét, amely – azon túl, hogy megdöbbenésének ad hangot – a legfontosabbnak azt tartja, hogy mindent meg kell tenni az iraki polgári lakosságot fenyegető katasztrófa elkerülésére. Joschka Fischer német külügyminiszter elítélte az USA támadását Irak ellen, és elkeserítőnek minősítette a fejleményeket, miután visszatért a Biztonsági Tanács New York-i üléséről: “A háború a legrosszabb megoldás mind között.”

A német külügyminiszter kifejtette, bízik a háború minél gyorsabb lefolytatásában és abban, hogy a humanitárius katasztrófát ezzel el lehet kerülni. A harcok utáni újjáépítésben és Irak népének megsegítésében az Egyesült Államoknak és az ENSZ-nek vezető szerepet kell vállalnia – véli a német politikus.



Franciaország az iraki konfliktus “minél előbbi megszüntetését” sürgette csütörtökön. A francia külügyminisztérium szóvivője néhány órával az Irak elleni első katonai akció megindítása után hazája mély sajnálkozását hangoztatta az Irak elleni háború kapcsán, s reményét fejezte ki, hogy “a most kezdődött konfliktus minél előbb véget érhet”.

„Akármilyen rövid idő alatt érjen is véget az iraki konfliktus, a következményei nagyon súlyosak lesznek” – mondta tévébeszédében Jacques Chirac francia elnök. Franciaország sajnálja ezt az akciót, amelyhez az ENSZ nem adta beleegyezését, és reméli, hogy a háború minél gyorsabban befejeződik és a lehető legkevesebb emberáldozattal jár. Holnap szövetségeseinkkel együtt szembe kell néznünk azokkal a kihívásokkal, amelyek a nemzetközi közösség egészét érintik – mutatott rá a köztársasági elnök.

Medgyessy Péter nyilatkozata 

Magyarország nem áll háborúban, nem részese az iraki katonai konfliktusnak, amely a kormány reményei szerint a lehető legkevesebb áldozattal jár majd. Medgyessy Péter miniszterelnök annak kapcsán juttatott el nyilatkozatot csütörtök reggel az MTI-hez, hogy megkezdődtek az Irak lefegyverzésére irányuló katonai műveletek. A Magyar Köztársaság kormánya sajnálattal veszi tudomásul, hogy az iraki diktatúra együttműködési szándékának hiánya miatt kimerültek az Irakra vonatkozó ENSZ BT-határozatok békés érvényesítésének lehetőségei. Magyarország kormánya bízik abban, hogy az Irakra vonatkozó ENSZ-határozatok kikényszerítése érdekében indított fegyveres akció a lehető leggyorsabban és a lehető legkevesebb áldozattal eléri célját – áll a kormányfő közleményében. Medgyessy Péter emlékeztet arra, hogy a kormány az iraki válság kezdetétől a békés megoldás mellett állt ki. Rámutat: Irak nem élt a békés megoldás lehetőségével, több mint 10 éven át szembehelyezkedett a nemzetközi közösség elvárásaival.- Az iraki diktatúra tömegpusztító fegyverei kockázatot jelentenek a nemzetközi közösségre, a nemzetközi biztonságra. A nemzetközi békét és biztonságot komolyan veszélyeztető helyzet felszámolása érdekében elkerülhetetlenné vált a katonai erő alkalmazása – fogalmaz Medgyessy Péter. A kormányfő jelzi: Magyarország, összhangban az ENSZ, az EU és a NATO állásfoglalásaival érdekelt a nemzetközi terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek felszámolásában, a nemzetközi stabilitás megőrzésében. Az Irakra vonatkozó ENSZ-határozatok következetes érvényesítése Magyarország biztonságát és érdekeit is szolgálja – szögezi le Medgyessy Péter. A közlemény szerint a kialakult helyzetben a Magyar Köztársaság kormányának minden lépését az ország biztonságának, állampolgárai nyugalmának garantálása, az ország biztonsági érdekeinek érvényesítése határozza meg.  

Kínai elemzés, orosz kritika

A kínai tájékoztatás gyorsan, de visszafogottan reagált a háború kezdetére, az országban működő tévécsatornák a megszokott műsorrendben működnek – számolt be a Kossuth Rádió Krónika című műsora. Az angol nyelvű adó azonban az első amerikai légitámadásokkal szinte egy időben folyamatos háborús tudósításra állt át. A megszólaltatott szakértők feltűnően érzelemmentesen és tárgyilagosan kezelik a katonai, gazdasági és humanitárius következményeket is.

Abban megegyeznek az elemzők, hogy Amerika mindenekelőtt konszolidálni akarja vezető szerepét a világban, és hogy a háború mostani célját, az iraki rendszerváltást a Bush-kormányzat már hivatalba lépésekor elhatározta. Szaddám Huszein hibát követett el, mondják, amikor azt hitte, hogy a nemzetközi közvélemény háborúellenes beállítottsága megvédheti őt. Sőt Washingtont diplomáciai veresége az ENSZ-ben éppen a háború gyors elkezdése felé terelte. Ennek a háborúnak – vélik a kínaiak – szerves és igen fontos része az információs hadviselés is, vagyis felhívják a figyelmet a régi háborús alapszabályra: nem szabad kritikátlanul fogadni a hadviselő felektől érkező híreket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök reményét fejezte ki, hogy az amerikaiak katonai támadása rövid ideig tart, ugyanakkor ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a Szaddám Huszein vezette Irak megtámadása jogilag megalapozatlan. Hasonló hangnemben nyilatkozott az orosz miniszterelnök, aki emlékeztetett: Oroszország mindent megtett annak érdekében, hogy a válságot békés eszközökkel rendezzék és kizárólag a nemzetközi biztonsági rendszer keretein belül.

Mihail Kaszjanov közölte továbbá, az orosz polgári védelmi erők megadják a szükséges segítséget azoknak az irakiaknak, akik a harci cselekmények következtében erre rászorulnak. A részletekről a kormányülésen tárgyalnak majd, de Kaszjanov szerint az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának alegységeit az Irakkal szomszédos területekre kell telepíteni, az ENSZ védnökségével. Hírek szerint kormánynyilatkozat is születik, amelyben elítélik a háború megindítását, de igyekeznek elkerülni, hogy kiélezzék a viszonyt az Egyesült Államokkal.

És még sokan mások…


A belga miniszterelnök csütörtök kora reggel mélységes csalódásának adott hangot a háború kitörése miatt. Guy Verhofstadt ugyanakkor elítélte Szaddám Huszein iraki elnököt, amiért nem hagyta el az országot, nem kímélte meg hazáját és az emberéleteket.

Japán teljes támogatásáról biztosította Amerikát. Junichiro Koizumi miniszterelnök televíziós nyilatkozatában elmondta, megérti Amerikát és kész katonai segítséget nyújtani neki. Álláspontját azzal indokolta, hogy jogos a háborús megoldás, ha egy veszélyes diktátor veszélyes fegyverekkel rendelkezik.

Nem sokkal a reggeli légicsapás után Irán lezárta határait Irak felé. Ahmad Hossini szóvivő úgy nyilatkozott, eddig még nem jelentették, hogy

menekültek akartak volna belépni Iránba. Elhúzódó háború esetén 500 ezer és 1,2 millió iraki menekültre számítanak, akiknek igyekeznek minden humanitárius segélyt megadni. Az iráni vezetés elítéli, “igaztalannak és jogtalannak” tartja a háborút.

A Vatikánban II. János Pál pápa reggeli miséjén az iraki népért imádkozott.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.