Közélet

Öt kegyetlen politikai merénylet, ami megrázta Szlovákiát

Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto / AFP
Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto / AFP
Szlovákiában feltűnően sok politikai motivációjú, életellenes bűncselekményt hajtottak végre az elmúlt évtizedekben. Ezekből szedtük össze a legsúlyosabbakat.

A Robert Fico ellen irányuló szerdai támadás közel sem az első politikai indíttatású merénylet volt az 1993-ban önállóvá vált Szlovákiában. Északi szomszédunkat mind a kilencvenes, mind az elmúlt években több politikailag motivált bűncselekmény, adott esetben gyilkosság rázta meg. Összeállításunk kizárólag a politikai merényletekre fókuszál, így ezúttal nem térünk ki a dunaszerdahelyi maffia működésére, ahogy a Fontana bárban történt véres leszámolást is kihagyjuk, valamint a 2000-es évek hírhedt gyilkosságát is, amelynek áldozata Daniel Tupy egyetemista volt. Bár nem érintjük a szlovák politikai elitig érő korrupciós és lehallgatási ügyeket sem, mégis látni fogjuk: a titkosszolgálat, az alvilág és a politika számos bűncselekmény esetében kéz a kézben jár Szlovákiában. Az alábbi ügyekben az is visszatérő elem, hogy a nyomozás több esetben is eredménytelenül zárult.

1. Elrabolták és megverték a köztársasági elnök fiát

Szlovákia első köztársasági elnökének, Michal Kovácnak a fiát 1995-ben rabolták el – és hamar kiderült, hogy az ügynek mélyre nyúló politikai szálai vannak. A kormányt akkoriban a nacionalista, populista Vladimír Meciar vezette, akinek addigra olyannyira megromlott a viszonya Kovác államfővel, hogy nem is beszéltek egymással. A kormány megpróbálta lemondatni Kovácot – sikertelenül. Ezt követően indult be a titkosszolgálati akció e cél érdekében.

Ahogy az a Hatalom vonzásában című dokumentumfilmből is kiderül, Ivan Lexa akkori titkosszolgálati vezető küldött egy levelet Meciarnak, amelyben azt fejtegette, hogy „az önkéntes lemondást is ki lehet erőltetni” például egy megfelelő lejárató kampánnyal. Ennek célpontjául az államfő fiát nézték ki, aki akkor éppen egy gazdasági ügy gyanúsítottja volt Németországban, és még elfogatóparancs is volt érvényben ellene. Az említett dokumentumfilmben egy, az akkori akcióban résztvevő titkosszolgálati tiszt idézi fel, hogy az elrablás előtt követni kezdték az államfő fiának Mercedesét, majd megrohanták, kiszedték belőle, és egy másik autóba ültették. Ifj. Michal Kovác így idézte fel a történteket:

Megkötözték a kezemet, bekötötték a szememet. Lenyomták a fejemet. Aztán felpofoztak, megvertek, megitattak velem két üveg italt, aztán elájultam. Ausztriában tértem magamhoz.

A szlovák titkosszolgálat terve ugyanis az volt, hogy az osztrák rendőrség majd kiadja Németországnak az államfő fiát, aki ott börtönbe kerül, ezért pedig Kovác nyilván lemond, hiszen vállalhatatlanul kompromittált helyzetbe kerül – ám mégsem ez lett a történet vége. Hamar kiderült ugyanis az osztrák hatóság számára, hogy titkosszolgálati kavarás áll a háttérben, így aztán inkább Szlovákiába küldték vissza az elrabolt fiatalembert, nem Németországba. Kovác államfő így a helyén maradt, ahogy Meciar is, aki azonnal tagadta, hogy a kormánynak bármi köze lenne a rabláshoz. Ugyanakkor az államfő fiának elrablása kivizsgálatlan maradt az 1998-ban Meciar által adott amnesztia miatt, noha – ahogy ezt látjuk mindjárt – nagy valószínűséggel éppen ez volt az előzménye több későbbi gyilkosságnak.

Mark Reinstein / Corbis / Getty Images Michal Kovac szlovák köztársasági elnök újságírókkal beszélget a Fehér Háznál, Washingtonban 1994. június 21-én.

Azt pedig nem mellékesen jegyezzük meg, hogy már 1995-ben sem volt előzmény nélkül a politikus elrablása északi szomszédunknál. A később több magyarországi gyilkosságot elkövető Josef Rohác ugyanis társával 1985-ben rabolta el az akkori csehszlovák egészségügyi államtitkárt, Imrich Hatiart, és ők is megpróbáltak áttörni vele az osztrák határon. Ám ez az akció – amelyben az államtitkárt ugyan megsebesítették – végül sikertelenül zárult, és Rohácékat elfogták, majd 15 évre ítélték – hogy aztán ő is, mint oly sok bűnöző, 1990 után amnesztiával szabaduljon. Ennek következtében a következő politikai gyilkosságban is feltűnhetett a Magyarországon is jól ismert szlovák bérgyilkos.

2. Felrobbantották a rendőrt, aki az emberrablás után nyomozott

Az államfő fiának elrablási ügye egy következő merénylethez vezet: Róbert Remiást 1996 áprilisában ölték meg, amikor autóját pokolgéppel felrobbantották Pozsonyban. A rendőr épp az államfő fiának elrablása ügyében indított nyomozásban dolgozott, melyben a titkosszolgálat egyik ügynöke, Oskar Fegyveres vallomásában azt mondta el, hogy az emberrablás hátterében a titkosszolgálat és annak vezetője, Ivan Lexa állt. Fegyverest a vallomása után Róbert Remiás Magyarországra szöktette, és ő is maradt később az összekötője – egészen addig, amíg fel nem robbantották.

A merénylet szálai Josef Roháchoz és egyik társához vezettek. A gyanú szerint Rohácéknak a megbízást Miroslav Sykora, a pozsonyi alvilág akkori vezetője adta, akit később meggyilkoltak, ahogy Rohác társát is, feltehetően ezzel az üggyel összefüggésben. Az akkori titkosszolgálati vezetőt, Lexát csak évekkel később, 2002-ben vádolta meg a rendőrség azzal, hogy ő rendelte meg kétmillió koronáért Remiás meggyilkolását, ám a vádat végül nem tudták alátámasztani. Tóth Péter akkoriban a titkosszolgálatokról író újságíró nyilatkozta ezt az üggyel kapcsolatban:

Az egyetlen újságíró voltam akkoriban, aki még életében ismerte Róbert Remiást. 1995 végén Oskar Fegyveres, az ifjabb Michal Kovác külföldre hurcolásának koronatanúja hozott össze bennünket. Fegyveres arra kért, hogy működjek együtt a barátjával, Remiással, azoknak a különböző ügyeknek az elintézésében, amelyeket menekülésben lévő emberként maga nem tudott elintézni. Róbert Remiással ezután barátok lettünk. Gyakorlatilag minden nap együtt voltunk. Az ő autójával jártunk, amelyben később a halálát is lelte. Szinte állandóan követett bennünket a titkosszolgálat. Változás csak körülbelül a halála előtt egy hónappal történt. Azt követően már a nyitrai és pozsonyi alvilág emberei is követtek bennünket.

A lassan 30 éves Remiás-gyilkosság felderítetlensége még tavaly is előkerült a szlovák belpolitika legmagasabb szintjén.

3. Megölték a volt minisztert, és ezúttal sem kapták el gyilkost

A robbantásos merénylet után pár évvel, 1999 januárjában gyilkolták meg Ján Duckyt, Meciar volt gazdasági miniszterét Pozsonyban a saját lakása előtt. Az exminisztert kivégezték három fejlövéssel, egy golyó pedig a kezét találta el.

Hogy mi lehetett a gyilkosság oka, máig nem tisztázott. A parameter.sk szerint akad, aki az úgynevezett Ducky-váltókkal hozza összefüggésbe az ügyet, más inkább a jókora privatizációs csalásokkal. Az említett váltókat hatalmas tételben, több milliárd korona értékben még a szlovák gázművek igazgatójaként írta alá Ducky úgy, hogy azok fedezetlenek voltak. A portál felidézi azt is, hogy a korábbi miniszterrel szemben többen büntetőfeljelentést készültek tenni az új kabinetből, mielőtt a lakása előtt lelőtték őt. A gyilkosság előtti napon épp az új gazdasági miniszter, Ľudovít Cernák rótta fel neki a váltókat, ugyanakkor Ducky állítólag épp sajtótájékoztatót akart tartani, melyen tisztázta volna magát, ám erre a gyilkosság miatt már nem kerülhetett sor. A Lidové Noviny című lap Ducky halála kapcsán azt írta: annyi botránya volt Duckynak, úgy összefonódott az alvilággal, hogy a gyilkosság lehetett a számla kiegyenlítése, egy veszélyes konkurens személy eltávolítása, de a nyomok eltüntetése is, netán egy kellemetlen tanú elhallgattatása.

Ahogy az előbbi esetet, úgy hivatalosan ezt a gyilkosságot sem derítették fel mind a mai napig. A szlovák hatóságok ukrán bérgyilkosokat sejtettek a háttérben, ám ez a gyanú nem nyert bizonyítást a bíróságon, miután a gyanúsítottak hazájukba távoztak, és Ukrajna nem folytatta le ellenük az eljárást.

Arcanum Digitális Tudománytár / Új Szó, 1999. január (52. évfolyam, 1-24. szám)1999-01-12 / 8. szám, kedd Ján Ducky egykori szlovák gazdasági miniszter.

4. Megöltek egy újságírót, lemondott Fico

Szlovákiában a legnagyobb hatású közéleti merénylet Ján Kuciaknak és mennyasszonyának, Martina Kusnírovának a meggyilkolása volt 2018-ban. Ennek nyomán olyan tüntetés- és tiltakozáshullám indult, amely aztán elsöpörte az akkori kormányfőt Robert Ficót is, és jelentős kormányátalakítást eredményezett.

A 27 éves oknyomozó újságíró Kuciakot és párját a nagymácsédi családi házukban végezte ki egy bérgyilkos. A gyilkosságot magára vállaló Miroslav Marcek később így vallott a bíróságon:

Bekopogtam, Kuciak nyitott ajtót. Őt mellbe lőttem. Kusnírová beszaladt a konyhába, én utána mentem és meglőttem őt is. Láttam, hol találta el a golyó, tudom, hogy azonnal meghalt. Amikor távoztam, egyszer még belelőttem Ján Kuciakba, aki a lépcsőn feküdt.

A meggyilkolt újságíró épp egy olyan cikken dolgozott, melyből az derült ki, hogyan fészkelte be magát az Ndrangheta nevű olasz maffiacsalád Szlovákiába, hogyan terjeszkedett az országban, illetve miként értek el a csápjai a politikai elithez is. Kuciak korábban többször írt egy Marian Kocner nevű üzletember pénzügyi machinációiról és visszaéléseiről. Kocner meg is fenyegette Kuciakot, hogy vigyázzon magára – aztán az üzletembert meg is vádolták, hogy ő adta a megbízást a gyilkosnak, ám a bíróság végül felmentette. Nem úgy, mint bizalmasát, Alena Zsuzsuvát, akivel együtt számtalan szlovák közéleti és üzleti emberről gyűjtöttek zsarolásra alkalmas információkat. Az utóbb nyilvánosságra került adatokból az is kiderült, hogy mindketten roppantul élvezték a markukban tartani a szlovák elithez tartozó embereket.

5. Egy gyilkosság, amelynek eredetileg a miniszterelnök volt a célpontja

2022 októberében két férfit a pozsonyi Teplaren nevű melegbár előtt lőttek le. A 19 éves elkövető egy korábbi szélsőjobboldali politikus fia volt, és a gyilkosság után magával is végzett. Közvetlenül a gyilkosságok előtt homofób és antiszemita kiáltványt tett közzé, azt pedig később erősítette meg a rendőrség, hogy az eredeti célpont Eduard Heger akkori szlovák kormányfő volt. Csakhogy a 19 éves merénylő sikertelenül ment el a kormányfő lakásának környékére, ugyanis a politikus nem volt otthon. Ezért a városközpont felé vette az irányt, így jutott el a melegbárhoz.

Később az is kiderült, hogy az elkövetőnek volt egy listája azokról, akiket meg akart támadni, ezen pedig szerepelt Robert Fico is. Az elkövető a rendőrség által letiltott közösségi oldalán azt írta: a gyilkosságot már 2019 óta tervezte. Két tömeggyilkosra is hivatkozott, Brenton Tarrantra, aki Új-Zélandon mecsetekben lövöldözött, illetve John Earnestre, aki az Egyesült Államokban egy zsinagógában hajtott végre támadást. A merénylet után azt írta ki:

2-1, ez nem az én problémám. Bárcsak feljebb juthatnék, de mindegy. Meg akartam ölni a miniszterelnököt, de nem volt szerencsém, hogy megérkezett volna az autója.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik