Nem Magyarország vagy Lengyelország, hanem Szlovákia a fekély Európa testén
– erről beszélt nemrég a szlovák ellenzék egyik vezére, Robert Fico. A korábbi szlovák kormányfő azután mondta ezt, hogy a rendőrség és a speciális ügyészség április végén a pozsonyi parlamenttől kérte a mentelmi jogának felfüggesztését. A hatóságok Ficót bűnszövetkezet létrehozásával és támogatásával, hivatali jogkörrel való visszaéléssel, valamint adótitok veszélyeztetésével gyanúsítják. Ráadásul ezt a rendőrség és az ügyészség többnyire olyan tisztségviselők vallomása alapján teszi, mint például Ludovít Makó adófőnyomozó, akiket Fico, illetve legközelebbi szövetségese, Robert Kalinák akkori belügyminiszter nevezett ki.
A kormányfői tisztséget korábban háromszor is betöltő Ficónak és a háromszoros belügyminiszter Kalináknak bűnszövetségben elkövetett cselekményeket rónak most fel. A mentelmi joggal nem rendelkező Kalinákot már le is tartóztatták. Leegyszerűsítve a parlamenti vitát és az ügyészségi indítványt: maffiaállam kiépítése miatt állítanák bíróság elé a Smer-SD (Irány – Szociáldemokraták) politikusait. A Smer vezére a mentelmi jogáról való döntés nélkül is megjelent már a rendőrségen, de semmit sem mondott. A kihallgatás után viszont megjegyezte: azzal számol, hamarosan „melegítőt kell húznia”, vagyis le fogják csukni.
Ficót csak a parlament döntése után vehetik őrizetbe, amit a Tisztítótűz-akció nyomán indítványozott a rendőrség különleges egysége, a NAKA. A parlamentnek tehát szavaznia kéne Fico kiadásáról, de ezt a Smer nem hagyja: múlt csütörtök óta obstrukcióval, folyamatos és hosszú hozzászólásokkal lassítják képviselői a vitát, és arról beszélnek, hogy nincs jogállam Szlovákiában. Fico szerint a kormánykoalíció fél a választásoktól, ezért a rendőrséggel akarja „megsemmisíteni” az ellenzéket. Mire a kormányoldal azt hangsúlyozza, hogy ha a parlament kiadja a volt miniszterelnököt a bűnüldöző szerveknek, akkor is bíróság dönt a letartóztatási kérelemről.
Fico hívei a NAKA-t a vitákban a Gestapóhoz hasonlították, a legnagyobb kormánypárt, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) vezetőjét, Igor Matovic pénzügyminisztert, volt miniszterelnököt pedig Hitlernél is rosszabbnak titulálták egy múlt csütörtöki pozsonyi tüntetésen, ahol a tömeg azt kiabálta: „Nem adjuk Ficót!”, ami szép teljesítmény, hiszen négy éve Pozsonyban és még harminc városban tartottak óriási tüntetést, azzal a jelszóval, hogy „Elég volt Ficóból!”.
Fico tudja, hogy ki ölte meg Ján Kuciakot?
Ez 2018-ban volt, amikor egy tényfeltáró újságíró, Ján Kuciak meggyilkolása olyan politikai hullámokat vetett, hogy Kalinák belügyminiszternek és Ficónak is le kellett mondania. Ezután alakított kormányt a szintén Smer-SD-s Peter Pellegrini, aki 2020-ban elvesztette a választást a jelenlegi négypárti koalícióval szemben, majd saját pártot alapított, mely most a legnépszerűbb szlovákiai politikai tömörülés.
A 2018-as Kuciak-gyilkosság tettesét már elítélték, de a megbízó személye nem tisztázott. A korábban megvádolt vállalkozót, Marian Kocnert egy ítélet felmentette, de a Legfelsőbb Bíróság az ügy újratárgyalását kérte. A gazdasági bűncselekmény miatt 19 évre ítélt Kocner ügyvédjét, Marek Parát és Ficót tavaly egy vadászházbeli egyeztetésen kapták rajta. Az ügyvédet a Tisztítótűz-akció során előzetes letartóztatásba helyezték május első napjaiban.
Az ügyvéd Kocneren kívül olyan személyeket képviselt eddig, mint Ivan Lexa korábbi titkosszolgálati vezető (aki Vladimir Meciar miniszterelnöksége idején részt vehetett az akkori köztársasági elnök fiának elrablásában), illetve Norbert Bödör, a számos különböző rendőrségi nyomozásban „érintett”, tavaly átmenetileg már letartóztatott oligarcha. Bödört a Tisztítótűz-akcióban azzal gyanúsítják, hogy Ficóval és Kalinákkal egyeztetett. Para ellen pedig az a gyanú, hogy befolyásolni próbált egy ügyész elleni rendőrségi akciót, miután az ügyész Ficóék számára egyre kellemetlenebbé vált. A Kocner ügyvédjével való találkozás azért is érdekes Fico esetében, mert a volt miniszterelnök május 1-jén, a Smer ünnepségén azt mondta:
Egyszer majd megmondjuk, ki ölte meg Kuciakot.
Fico kijelentése óriási felháborodást keltett, az Új Szó szerint nyolc szlovák EP-képviselő azt kérte, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták frakciójától, hogy értékelje át a Smer tagságát a pártcsaládban. Az OLaNO két parlamenti képviselője pedig felszólította a Legfőbb Ügyészséget, hogy azonnal tegyen lépéseket, hiszen ha a volt miniszterelnök tudja, ki Kuciak gyilkosa, akkor a rendőrségnek azonnal ki kell hallgatnia őt.
Fico bosszúnak és amerikai mesterkedésnek tartja a vádakat
A gyanúsítás egyelőre független a Kuciak-ügytől. A hatóságok szerint a Fico és Kalinák az általuk 2012 és 2018 között, vagyis a Smer-kormányok idején működtetett bűnszervezethez felhasználták a rendőrséget, az adóhivatalt és a pénzügyőrséget is. Ezek élére a Smer vezetői a saját embereiket nevezték ki, a már említett Bödörrel egyeztetve. Fico, Kalinák és a többiek célja a gyanúsítás szerint az volt, hogy eltüntessék a hivatali visszaélések, a bank- és adótitoksértések és más vélelmezett bűncselekmények nyomait.
A bűnszervezet révén lett a gyanú szerint országos rendőrfőkapitány Tibor Gaspar, az adóhivatal bűnüldözési részlegét pedig így vette át Ludovít Makó. Rajtuk kívül Kalinák nyomására nevezte ki Peter Kazimír akkori pénzügyminiszter az adóhivatal élére Frantisek Imreczét. Imrecze, Makó és Gaspar aztán további személycseréket hajtott végre.
Bödör és Gaspar később Fico megbízásából kérte Makót: gyűjtsön információkat az akkori köztársasági elnök, Andrej Kiska gyanús adóügyeiről. Kiska az alapítója az egyik jelenlegi kormánypártnak. Ám a volt államfő visszavonult a politikától, miután Fico egy korábbi választási kampányban nyilvánosságra hozta a rá nézve terhelő adatokat. Kiskával szemben időközben büntetőeljárás is indult emiatt, áprilisban vádat emeltek ellene.
Fico és Kalinák nemcsak Kiskát, hanem az OLaNo alapítóját, Matovicot is lejáratta 2016-ban, őt is adócsalással vádolva. Fico most ki is jelentette: azért indult ellene eljárás, mert kormányzása idején beszélt Matovic és Kiska adócsalásairól.
A vád persze nem az Ficóék ellen, hogy Kiska vagy Matovic ügyeit feltárták, hanem hogy az információkat politikai szándékkal használták fel. Erről Fico, Kalinák, Makó és Imrecze is egyeztetett, és az utóbbi kettő rendszeresen juttatást kapott a gyanú szerint, ami főleg az ő vallomásaikon alapul. Fico e vádakat alaptalannak és politikai bosszúnak minősíti, és azt mondta: a mai szlovák társadalom nem demokratikus, Szlovákia nem jogállam, hanem amerikai tartomány. Szerinte az ország élén „bűnözők” állnak, Zuzana Caputová államfőt pedig „amerikai nőcikének” hívta, aki Washington érdekeit szolgálja.
Belső viták és orosz kapcsolatok a NATO-éltanuló Szlovákiában
Hogyan jutottak idáig a politikai viták északi szomszédunkban? Az okok rendkívül összetettek: olyan események torlódtak egymásra az utóbbi időben, amelyek más országokban egyenként is súlyos politikai válsághelyzetet teremtenének.
A koronavírus-járványt nehezen végrehajtható intézkedésekkel, nagyon rosszul kezelte az éppen a pandémia kitörésekor, 2020 tavaszán frissen hatalomra került koalíció. A legnagyobb kormánypárt, az OLaNO vezetője, Matovic kormányfő végül 2021-ben belebukott abba, hogy Oroszországból szerzett be a kabinet – titkos megállapodással – vakcinákat.
Az OLaNO tehát eredetileg nem ápolt rossz viszonyt a putyini Oroszországgal. A kormányálláspont Matovic utódja, Eduard Heger idején változott Pozsonyban. Az új miniszterelnök az ukrajnai háború kezdetén hezitált, nem ment el Kijevbe a cseh, a lengyel és a szlovén kormányfővel együtt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyaljon. Majd sietve ő is kiutazott – így Heger látogatása után Orbán Viktor maradt az egyetlen „visegrádi” kormányfő, aki nem tárgyalt Kijevben.
Végül Szlovákia „éltanuló” lett. Pozsony ugyanis az egyik legfontosabb segítséget küldte azóta a NATO tagjai közül Ukrajnának: légvédelmi rakétarendszereket, S-300-asokat adott át, egyedüliként az észak-atlanti szövetségből. Ezért Szlovákia légvédelmét más NATO-partnerek, Németország és Hollandia támogatása garantálja most.
Közben a járvány és a háború generálta gazdasági válság elérte az országot: 9,6 százalékos volt a márciusi infláció, és az államháztartási hiány is megugrott: a GDP 6,15 százalékát tette ki tavaly. Ebben a kettős válságban a szlovákok bizalma megingott a koalícióban. A négy kormánypárt 2020 tavaszán, a választás megnyerésekor még a szavazók 45 százalékát tudhatta maga mögött. Mára ebből 30 százalék maradt, minden harmadik választót elvesztettek a Politico.eu barométere szerint.
Populisták a populisták ellen
A négy párt egyaránt populistának minősíthető, közülük kettő, az OLaNO és a Szabadság és Szolidaritás (SaS) semmilyen tiszta ideológiai profillal nem rendelkezik, ezért aztán nem véletlen, hogy az SaS az Európai Parlamentben Giorgia Meloni olasz posztfasisztáival és a lengyel kormánypárttal, a Jog és Igazságossággal ül egy politikai családban, miközben Szlovákiában liberálisnak tekintik őket. Erre is van magyarázat persze: Richard Sulik SaS-elnök miniszterként részt vett korábban az egykulcsos adó bevezetésében. Az ideológiamentes populizmus fényében már nem is meglepő, hogy az OLaNO, a vezető kormánypárt az egyik nap még távol tartja magát az ukrán-orosz háborútól, a másikon pedig Pozsony lesz a NATO éltanulója.
Heger kormányfő továbbra is Ficóval vívja a legélesebb belpolitikai csatáit. E csatákban azonban egyre kevésbé számíthat a Sme Rodina („Család Vagyunk”) pártra, amelyet Boris Kollár vállalkozó és médiatulajdonos tart fenn. Kollárt, a pozsonyi parlament elnökét mi sem jellemzi jobban, mint hogy kijelentette: Orbán Viktor fel akarja parcellázni Szlovákiát Putyin segítségével, kihasználva az Ukrajna elleni orosz inváziót.
Valószínűleg azért kezdett el radikalizálódni a parlamenti elnök – akinek mellesleg tíz nőtől 11 gyermeke van – mert látja, hogy 2020 nyarához képest pártja elvesztette a szavazatainak harmadát. Két éve még 9 százalékon mérték őket, mára viszont 6 százalék körül tengődnek. A párt elit- és bevándorlóellenes, euroszkeptikus kampánnyal építette fel magát 2016 óta, amikor Kollár „bevásárolta magát” egy halódó pártba és átnevezte azt.
Ám hiába tűnik új pártnak, a Sme Rodinának vannak igencsak zavaros múltú képviselői. Caputová államelnök tavaly lecsapott egyikükre, és megakadályozta, hogy munkaügyi miniszter legyen Jozef Hlinkából, aki erősen összefonódott egyes régi belügyi-titkosszolgálati körökkel. Hlinka annak a Vladimir Meciarnak a köreihez kötődött, aki Szlovákiát sokak szerint egy oroszbarát maffiaállammá alakította az 1990-es években. Hlinka közeli munkatársa volt annak a Vladimír Pcolinskynak is, aki a Sme Rodina révén került a szlovák titkosszolgálat, a SIS élére 2020-ban, de tavaly egy korrupciós botrány miatt le kellett mondania.
Vihar a Tisztítótűzben
A kormánypárti és ellenzéki politikusok elleni eljárások kulcsfigurája, „metszéspontja” Ludovít Makó adófőnyomozó. Makó nemcsak megbízójára, Ficóra tett a Tisztítótűz-akcióban terhelő vallomást, hanem egy másik ügyben, a Vihar-akcióban a Sme Rodina politikusára, Pcolinskyra is vallott, igaz, amikor a kormánypárti vezetőről volt szó, szavait a főügyészség figyelmen kívül hagyta, a letartóztatott Pcolinskyt szabadon is engedték. Ebből viszont újabb botrány lett, hiszen a Sme Rodina frakcióvezetője nem más, mint Peter Pcolinsky, a titkosszolgálat lebukott főnökének testvére. Ám a volt SIS-igazgató lehet, hogy mégsem ússza meg a vizsgálatot. Idén Zoroslav Kollár ügyvéd-vállalkozó tett tanúvallomást ellene, és újra meggyanúsították.
A Sme Rodinának emellett egy másik eljárás is okozhat gondokat, ugyanis egyik honatyájuk, Martin Borgula ellen is nyomoznak, őt is vesztegetéssel gyanúsítják.
Borgula ügye immár koalíciós szakításhoz is vezethet, hiszen a Sme Rodina képviselői tartózkodtak akkor, amikor a parlament egyik bizottsága Robert Fico mentelmi jogának felfüggesztéséről tárgyalt. Szintén intő jel, hogy május elsején jelentette be a párt vezére, Boris Kollár, hogy a helyhatósági választásokon a párt lehet, hogy nem a koalíciós pártok jelöltjeit, hanem a Pellegrini-féle Hlas-SD embereit fogja támogatni helyenként.
A Peter Pellegrini által alapított Hlas-SD jelenleg 18 százalékon áll, a Smer pedig 16 százalékra jött fel. Mindkét párt szociáldemokratának nevezi magát, de Pellegrini áll valamivel közelebb ehhez a mérsékeltebb irányzathoz – Ficóék maradtak a baloldali-nacionalista populizmusnál, és ügyesen hergelik a gazdasági válság sújtotta tömegeket. Szociális demagógiájukkal sikerült megszólítaniuk azokat a rétegeket is, amelyek korábban a szélsőjobboldali Marian Kotleba hívei voltak. Kotlebát áprilisban jogerősen elítélték fasiszta eszmék terjesztéséért, és megfosztották mandátumától.
A szlovák vitából egyértelműen látszik: térségünkben nem működnek a Nyugat-Európából ismert, évszázados stabil fejlődés nyomán kialakult egységes elitek. A hatalom errefelé ritkán áll szóba az ellenzékkel, az ellenzék pedig kétségbe vonja a kormányzók legitimitását, törvényességét. Régiónk több országában is kiéleződött mára az elitharc: Szlovákiában, Romániában, Észak-Macedóniában és Bulgáriában is komoly korrupcióellenes küzdelem indult az elmúlt években, de ez általában a nyugatbarát és oroszbarát elitcsoportok birkózásába fulladt. Kérdés, hogy Szlovákiában mi lesz a vége annak, hogy a „nyugatos” kormány és a Fico-féle populista ellenzék ennyire nekifeszült egymásnak. Könnyen lehet, hogy a mérsékeltebb politikát folytató Hlas-SD lesz a tisztogatási kampány végső győztese, és Pellegrini visszatérhet a következő választáson a hatalomba.
