Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Közélet koronavírus

Hiába kérnek oltást a Magyarországon élő amerikaiak

Egy itt élő amerikai állampolgár magyar felesége mondta el lapunknak a kálváriájukat, azt, hogy a beteg és idős férfinek hogyan próbáltak oltást szerezni január óta.

„A férjem elmúlt 60 éves, állandó tartózkodási kártyával és magyarországi lakcímmel rendelkezik. Tizennégy éve tanít vendégtanárként egy budapesti egyetemen, a fizetését Amerikából kapja egy nonprofit alapítványon keresztül. Az egyetemnek így semmibe nem kerül, hogy a Cambridge-ben szerzett PhD-jével órákat ad. De mivel fizetés híján munkaviszonya sincs, az egyetem sem tudta hozzásegíteni, hogy tajszáma legyen és regisztrálni tudjon az oltásra” – avat be a helyzetükbe Pálhegyi Krisztina, aki hónapokig küzdött azért, hogy a koronavírus elleni védőoltást segítsen beszerezni a férjének.

Regisztrációs kísérlet, nullákkal

A kormány márciusi bejelentése szerint a védőoltást azok is megkaphatják, akiknek nincs érvényes tajszámuk. Ám arra nem tért ki a közlemény, hogy mi történik azokkal, akik egyáltalán nem rendelkeznek tajszámmal: ők azok a külföldi állampolgárok, akik huzamosabb ideje tartózkodnak Magyarországon, itt dolgoznak, de társadalombiztosítás helyett a magánegészségügy szolgáltatásait veszik igénybe. A járvány kitöréséig az összes szükséges védőoltáshoz hozzájuthattak – például az influenza elleni vakcinához is –, azonban a koronavírus elleni szérumból az összeset lefoglalta a kormány, és Gulyás Gergely miniszter január végén ki is mondta: nem várható, hogy az oltóanyag más úton beszerezhető lesz.

Ez azért nagy baj, mert több ezer olyan lakosa van Magyarországnak, akik egy joghézag miatt nem kaphatnak oltást, hiába akarják megszerezni

– véli Krisztina.

Kapcsolódó
Tényleg mindenkinek ingyen jár a Covid elleni oltás?
Egymást érik a kormányzati nyilatkozatok a koronavírus elleni oltásról: egy részükben arról van szó, hogy ingyenes, és mindenki igénybe veheti, más nyilatkozatokban a tajszámmal rendelkezőkre szűkítik a kört. Megpróbáltuk kibogozni, oltásügyben pontosan mit jelent a „mindenki”?

A férj az eddigi magyarországi tartózkodása alatt egy magánszolgáltató közbeiktatásával vett igénybe egészségügyi ellátásokat. A magyar egészségügyi intézményeknek ez a cég fizetett teljes költségtérítést, amit a férfi amerikai egészségbiztosítójának számláztak ki. Ez az eljárás széles körben szokásos: több ezer itt dolgozó amerikai állampolgár számára az ilyen egészségügyi magánszolgáltatók a háziorvosi rendelő szerepét töltik be. Most viszont ezek az ellátottak szorult helyzetbe kerültek, mert

  • a magánegészségügynek a kormány nem engedélyezi a vakcinák beszerzését és beadását,
  • az oltópontok és a háziorvosok pedig csak a tajszámmal rendelkezőket olthatják.

Amikor Krisztina megjelent a háziorvosánál oltásra, a férje is elkísérte, vitte az útlevelét meg az állandó tartózkodási kártyáját, abban a reményben, hogy esetleg lesz számára egy maradék adag. Amikor az orvost megkérdezték, azt válaszolta, „így nyerje meg a lottóötöst! Valaki lemondta az időpontját. Töltsék ki a kérdőívet és várjanak, mindjárt beoltom”.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Pálhegyi Krisztina és férje a törökbálinti otthonuk előtt.

Amikor viszont kiderült, hogy nincs tajszám, az orvos elbizonytalanodott – meséli az asszony. – Telefonon felhívott egy illetékest, hogy mi a teendő. Az illető kis várakozási időt kért, míg ő is felhív valakit. Húsz perc múlva hívta vissza a háziorvosomat a rossz hírrel.

„Látszott a háziorvoson, bántja, hogy el kell küldenie egy embert, aki oltást szeretne. Búcsúzóul azt javasolta, próbáljuk a férjemet a vakcinainfo.gov.hu rendszerében a nevével és kilenc nullával regisztrálni. Mondtam, hogy ez hónapokkal ezelőtt megtörtént, mások is ezt tanácsolták. A saját regisztrációmmal egy időben a férjemet is regisztráltam ily módon, amint lehetőség nyílt rá. De azóta kiderült, hogy akik így tettek, nem kerülnek az oltásra várók listájára. Az e-mailek viszont azóta is érkeznek a férjem címére, mintha érvényes regisztrációja volna.”

Ügyintézési kálvária

Krisztina januárban a Nemzetközi Oltóközpont honlapján is regisztrált. Később a magánszolgáltató – miután a kormányhivatal fogyasztóvédelmi vizsgálatot indított ellene – egy sajnálkozó e-mail kíséretében mindenkinek visszautalta a fejenként ötezer forintos előjegyzési díjat.

„Amerikai barátaink, akik januárban a Nemzetközi Oltóközpontot javasolták, szintén nem kaptak oltást. Márciusban mindketten megkapták a fertőzést. Hatvanas évei közepén járó házaspárról van szó, akik negyven éve laknak Magyarországon, beszélik a nyelvünket, otthon érzik magukat, és úgy tervezték, hogy itt élik le az életüket.

A hölgy hetekig volt kórházban súlyos állapotban, hajszál híján kerülte el a lélegeztetőgépet. Már otthon van, de időbe telik, míg felépül. Az ismeretségi körömben egy fiatalabb amerikai tanárnő és családanya viszont nem volt ilyen szerencsés. Ő sem jutott oltáshoz, covidos lett, és sajnos meghalt a kórházban. Mivel naponta hallottunk hasonló híreket a környezetünkben, egyre jobban kikészített a helyzet, hogy a 64 éves és asztmás férjem védőoltására nincs mód ebben az országban

– mondja Krisztina.

Az asszony elment a lakóhelyük szerint illetékes kormányhivatalhoz, megpróbálta kikönyörögni, hogy a férje valamilyen úton-módon bekerülhessen a társadalombiztosítási rendszerbe. Továbbirányították a fővárosi kormányhivatalba, ahol közölték, hogy nem ők az illetékesek az ügyben, továbbküldték a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK). Itt az ügyintéző együttérző hangon elmondta, hogy megérti a problémát, de pillanatnyilag nem létezik megoldás, nekik sincs más lehetőségük, mint várni, hogy lesz-e jogszabálymódosítás, ami lehetővé teszi az itt élő, tajszám nélküli külföldiek beoltását. Annyi változtatásra lenne szükség a NEAK munkatársa szerint, hogy

  • engedélyt kapjanak a magánszolgáltatók is vakcinák beszerzésére és beadására – meggyorsítva ezzel is a hazai vakcinációt –,
  • vagy tegyék lehetővé, hogy a tajszámmal nem rendelkezők a személyazonosságukat igazoló okmányokkal részt vehessenek az oltási programban.

 Aki tudhatná a választ, nem felel

A NEAK honlapja szerint tajszámot azok a külföldiek igényelhetnek, akik az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamából származnak. A KSH és az Országos Foglalkoztatási Szervezet adatai szerint a nem EGT-tagállamból érkezett munkavállalók közel húszezren vannak, és a számuk emelkedik. Falus Ferenc volt tiszti főorvos a 24.hu-nak a múlt héten azt nyilatkozta, hogy szerinte az egészségügyi törvény alapján a koronavírus elleni oltáshoz nincs szükség tajszámra: járványügyi érdekből minden tartósan Magyarországon tartózkodó személynek jár a vakcina, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e biztosítással.

Felhívtuk az amerikai nagykövetséget, ahol viszont azt a meglepő – és Krisztináék tapasztalatával ellentétes – választ kaptuk, hogy minden amerikai megkaphatja az oltást, aki a tajszám helyett kilenc darab nullát gépel be a regisztráció során. Megkerestük a NEAK sajóosztályát is, azt tudakolva, hogy tajszámmal nem rendelkező külföldi állampolgárok mikor és milyen úton juthatnak hozzá a koronavírus elleni védőoltáshoz. Kérdésünkre eddig nem érkezett válasz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.