Közélet önkormányzati választás 2019

Orbán és Karácsony külön nyelvet beszél

Ladányi János szerint a kormányfőt nem érdekli a szegénység, miközben továbbra is egy új Trianon fenyeget.

A Népszavának az ismert szociológus azt mondja, sokáig azért nem adott interjút, mert értelmetlennek tartotta, esélyt sem látott a változásra, amit elhozott az önkormányzati választás. Ladányi János szerint az ellenzék győzelmének már vannak mélyreható következményei. Olyan politikusok kerültek pozíciókba, akik máshogy beszélnek, mint a fideszesek, Ha egymás után hallgatjuk Orbán Viktort és Karácsony Gergelyt, olyan mintha nem egy országból érkeztek volna.

Orbán állandóan a múltat szeretné visszahozni, Karácsony Gergely – több ellenzéki polgármesterhez hasonlóan – olyan problémákról beszél, amelyek valóban fontosak a társadalomnak, és amelyekről a politikai elit eddig alig ejtett szót.

A szolidaritás, a szegények ügyének felkarolása nem népszerű téma, nem lehet velük szavazókat szerezni, a kormány pedig mindent be is vet azok ellen, akik a rászorultakkal törődnek. Ladányi János továbbra is reális veszélynek tart egy „új Trianont”, egy cigány autonóm terület kialakulását. Erről már tíz éve is beszélt, azóta világszerte megerősödtek az etnonacionalista irányzatok, Magyarországon pedig egyre több a gettósodó térség, ahol

a romákon kívül a nem cigányok is nagyon nagy szegénységben élnek. (…) Ha látványos különbségek vannak egy országon belül, az törvényszerűen magában hordozza a veszélyét annak, hogy a jobb módban élők szeretnének megszabadulni a szegényektől. Ezzel párhuzamosan a hátrányos helyzetű térségekben könnyen kialakulhat egy olyan politikai erő, amely azt mondja: »ha idáig nem kellettünk nektek, akkor megmutatjuk, hogy egyedül is boldogulunk«. Koszovó elszakadása jó példa erre.

A romák félelemből szavazó konzervdobozzá váltak
Sokkoló, amit a gádzsó elitnek és a cigányság júdásainak üzent az önálló roma tartományt meghirdető párt.

A szociológus emlékeztet rá, napjainkra a mélyszegénység – ami tartós munkanélküliséggel, nincstelenséggel, kilátástalansággal, kirekesztettséggel jár – állandósult, átöröklődik.

A kétezres évek elején 700 ezerre becsülte az érintettek létszámát, és szerinte ez a szám nem csökkent, sőt. 

A társadalomból tartósan kihullott csoportok felzárkóztatására nincsenek sikeres programok, mindegyik elbukott, beleértve azt is, amelynek ő volt az egyik elindítója Csenyétén. A helyzetet azért nem tartja reménytelennek, mert az EU a súlyos egyenlőtlenségek mérséklésében érdekelt.

Szerinte nem genetikailag kódolt a magyarok „önpusztítása”, az önsorsrontó habitust társadalmi minták alapján régóta tanuljuk. A „nemzethalál” víziója, a harc ellene máig meghatározó eleme a jobboldali közbeszédnek, de a nemzeti habitus meg is változhat, ezért fontos az önkormányzati választás, az új politikai alternatíva, amely még gyenge lábakon áll, de lehetőséget kínál rá, hogy szakítsunk az önsorsrontó mentalitással.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.