Varga Istvánra néhány hete fontos feladatot bízott Orbán Viktor. Az egykori fideszes országgyűlési képviselő a tavaly év végén létrehozott, nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított, kormányt szolgáló médiabirodalom főkurátora lett, összesen 476 médiatermék került a felügyelete alá. Varga azonban – miután januárban már egy lapunknak adott interjúban is a NER-ből némileg kilógó dolgokat mondott – valamiért úgy gondolta, hogy a Behir.hu-nak őszintén fog beszélni arról, milyennek látja a Fideszt támogató sajtó állapotát. Nem rejtette véka alá, hogy kormánykritikus sajtót igényesebbnek tartja, a jó tollú újságírók szerinte a „másik oldalon” vannak, kormánypárti ember létére ő is inkább ezeket olvassa, és nem tartja jó iránynak azt sem, hogy a Echo és HírTV kizárólag a kormány tökéletességét szajkózza.
A NER azonban nem az a rendszer, ahol megengedhetőnek tartják a kritikus hozzáállást, Varga még aznap délután benyújtotta a lemondását, információnk szerint Rogán Antal kabinetminisztertől tudta meg, hogy így döntött.
Nézzük, kik jártak még hasonlóan az elmúlt években néhány túlontúl őszinte mondatuk miatt.
Aki kinyilatkozta maga alól a bársonyszéket
Urbán László már az előző évezredben megtapasztalhatta, hogy a Fideszben nem feltétlenül díjazzák a különvéleményt. A tekintélyes közgazdász a kilencvenes évek első felében fontos szereplője volt a pártnak, olyannyira, hogy az első Orbán-kormány megalakulása előtt ő volt Orbán Viktor pénzügyminiszter-jelöltje. Október 13-án azonban megjelent egy interjú a HVG-ben, amelyben többek között arról beszélt, hogy nem mindenben ért egyet azzal, ahogy a Fidesz értékeli az elmúlt évek gazdaságpolitikáját, a párt választási ígéreteinek megvalósítása pedig romba döntené az államháztartást. Tíz nap múlva Orbán bejelentette, hogy Urbánból mégsem lesz miniszter, igaz, egyes források szerint ebben az említett interjún kívül az is közrejátszhatott, hogy Urbán ellenezte Simicska Lajos kinevezését az APEH élére, illetve a Postabank ügyében sem egyeztek az elképzelései a miniszterelnökkel.
(Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
Egy félmondat miatt ugrott a mandátum
Ennél jóval kevésbé merészkedett messzire 2010-ben Mádi László, aki hiába volt 22 éve a Fidesz és 20 éve a parlament tagja, illetve 12 éve frakcióvezető-helyettes, egy megengedő félmondat is elég volt ahhoz, hogy derékba törjön a politikai karrierje.
„Az ingatlanadót rövid távon el kell felejteni, de kellő előkészítés és a társadalommal folytatott egyeztetés után bevezethető” – mondta Mádi a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete rendezvényén, ez pedig orbáni mércével megbocsáthatatlan fegyelmezetlenség volt a részéről, hiszen a Fidesz élesen támadta a 30 milliónál nagyobb értékű ingatlanokra kivetett vagyonadó bevezetését.
A retorzió nem is maradt el, a Fidesz másnap közleményt adott ki arról, hogy nem indítja régi káderét a választáson. Az Index akkori értesülése szerint példát akart statuálni Mádi gyors és határozott kirúgásával, hogy megüzenjék a párt önállóskodó arcainak, a kampányban mindenki szigorúan tartsa magát a központ kommunikációs sorvezetőjéhez.
„Nagyon sajnálom, hogy szavaimat félreértették, illetve félreértelmezték. Én a vagyonadó ellen vagyok” – mea culpázott közleményében a kegyvesztett képviselő, aki pár hónappal később a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöki posztjával vigasztalódhatott, de 2011 szeptemberében onnan is távozott, majd pár év múlva a jegybanknál kapott állást.
Mádi László 2009-ben a parlamentben
(Fotó: Soós Lajos / MTI)
A szociálisan érzéketlen szocialista szóvivőjelölt
A politikai kommunikáció érzékeny terület, megfelelő szakembert találni hozzá nem könnyű feladat, erről leginkább az MSZP tudna mesélni. Emlékezetes például Havas Henrik esete, aki 1995-ben mindössze hat napig volt a Horn-kormány kommunikációs államtitkára, mielőtt egyik stábtagjának sikkasztási ügye és Horn Gyulával támadt nézeteltérései miatt lemondott a posztról. Gyurcsány Ferenc 2007-es kormányszóvivő-jelöltje, Demcsák Zsuzsa viszont saját kezűleg rázta meg tiszta erőből a pofonfát, amikor blogjában arról írt, hogy nem szívesen járatja rosszabb szociális helyzetű gyerekekkel egy bölcsődei csoportba a sajátját, az általuk kinézett játszótér vonzerejét pedig abban látta, hogy jól szituált szülők látogatják.
A beszoktatás harmadik napján adtam fel. De később kiderült, hogy nem volt szerencsénk, mert a leglelketlenebb bölcsis nénikhez és a legrosszabb szociális helyzetű csoportba kerültünk, mert ott volt üresedés (…) A mi esetünkben a kiválasztott park a Szent István park, ami szép, gondozott, tiszta és jól szituált szülők látogatják csemetéikkel
– hangzott egész pontosan a két legnagyobb felháborodást kiváltó mondat, miközben ráadásként a Magyar Nemzet Demcsák férjének állítólagos alvilági kapcsolatairól kezdett cikkezni. A műsorvezető végül arra jutott, hogy úgy tudja leghatékonyabban támogatni a kormánykoalíció reformjait, ha eláll a kormányszóvivői felkéréstől. „Gyurcsány Ferencet a Demcsák Zsuzsára irányuló össztűz nem ingatta meg korábbi döntésében: kiállt és kiáll ma is mellette. Döntését ugyanakkor nemcsak tudomásul veszi, hanem sokra is tartja, annak indoklását tiszteletre méltó gesztusnak tekinti” – hangzott az akkori kormányfő elbocsátó, szép üzenete.
Az ember, aki azt hitte, erősebb lehet Orbánnál
Unalomig ismert történet az övé, így ezen a helyen el is tekintünk a részletes felidézésétől, mégis kihagyhatatlan ebből a listából Simicska Lajos. Bár egy ideig úgy tűnt, a NER fellázadt vagyonkezelője megtépázhatja Orbán hatalmát, a háború végül egyoldalú eredménnyel dőlt el. Az egykor rettegett és megkérdőjelezhetetlen hatalmú csúcsoligarcha néhány év alatt minden közéleti befolyását elveszítette, így a G-nap évfordulóján kockázat nélkül kijelenthetjük: az Orbán-rezsim történetében nincs és valószínűleg soha nem is lesz bámulatosabb kamikazeakció annál, mint amikor Simicska négy éve munkatársunk (és mások) fülébe mondta telefonon az azóta is visszhangzó mondatot egykori szobatársáról.
